Az államosított iskola még két éven át viselte a Baksay nevet. Az 1950/51-es tanévtől Damjanich János nevét vette fel. Megszűnt a nyolc osztályos gimnáziumi oktatás. A tanári kar is változott. Ezen időszak jeles tanárai Csikesz Ferenc 1956-os szerepe, Illyés Bálint nagy tudású könyvtáros és tanár, később a kunszentmiklósi forrásmunkák szerzője, Mózes Albert sikeres testnevelő tanár. 1962 és 1972 között Növényvédő Gépész Szakközépiskola is működött az intézményben. Közben 1964-ben felépült az új szárny. 1989-ben felvették újra a Baksay nevet, két év múlva beindult az országban harmadikként a nyolcosztályos tagozat. 1992. április elsején az iskola újra Baksay Sándor Református Gimnázium, fenntartója a Református Egyházközség. A volt Leánykollégium 1993 őszén vette fel a Vargha Tamás Református Kollégium nevet. 2000-ben a gyülekezet az általános iskola szervezésekor Kunszentmiklós Református Kollégiumnak nevezte el iskoláját. 2001-től megszűnt az internátus. 2004-től Kunszentmiklósi Református Kollégium Fördős Lajos Általános Iskolája, Baksay Sándor Gimnáziuma.
érettségizők száma 62 bizonyítványt szerzett tanúsítványt szerzett középszintű érettségi vizsgák száma 227 korábbi vizsgaidőszakokban letett középszintű előrehozott vizsgák száma emelt szintű érettségi vizsgák száma korábbi vizsgaidőszakokban letett emelt szintű előrehozott vizsgák száma előrehozott vizsgák száma érettségi vizsgatárgy szint jelentkezők száma százalékos átlag osztályzat átlag Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola (6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 17. ) angol nyelv emelt 70% 4. 62 angol nyelv közép 29 69% 3. 72 biológia 5-nél kevesebb 71% 4. 33 65% 3. 50 ének-zene 56% 3. 00 fizika 55% 4. 00 földrajz 63% 5. 00 60% informatika 49% 3. 75 4. 50 katolikus hittan 100% kémia 90% magyar nyelv és irodalom 64% 4. 60 57 4. 12 matematika 57% 4. 23 62% 3. 49 német nyelv 77% 12 3. 67 református hittan 79% 4. 29 testnevelés 83% 4. 67 4. 75 3. 88 vizuális kultúra (középszintű, portfolió) 52% 3. 25 * A kimutatásba valamennyi olyan érettségi vizsgaeredmény beszámításra került, melyet az adott tanévben a középiskolai tanulmányaikat a feladatellátási helyen befejezett vizsgázók értek el (beleértve mind a nappali rendszerű iskolai oktatásban, mind a felnőttoktatásban tanulókat), kivéve azokat az eredményeket, amelyeket már korábbi vizsgaidőszakokban szereztek meg (ún.
A második világháborúban harmincöt diák és egy tanár halt hősi halált. 1944-ben előbb a német, később a szovjet csapatok bevonulása miatt szünetelt hosszú hetekre a tanítás. 1944/45 telén orosz katonai kórház volt az épületben, az iskola pedig a templomban működött. 1948. június 4-én államosították az iskolát és két év után az 1950/51-es tanévtől Damjanich János nevét vette fel. 1952. szeptember 1-jétől Molnár Andorné látta el a Kunszentmiklósi Állami Középiskolai Leány Diákotthon igazgatói teendőit. A gimnázium 1964-ben új épületszárnnyal bővült. 1989-ben újra visszavette az iskola Baksay Sándor nevét. 1992. április elsejétől a gimnázium és az kollégium a Kunszentmiklósi Református Egyházközség tulajdonába került. Baksay Sándor Református Gimnáziumként működött az iskola, a kollégium pedig Vargha Tamás Diákotthonként. 2000 szeptemberétől közös igazgatású intézménnyé alakul, neve Kunszentmiklósi Református Kollégium, melynek része az újonnan alapított Fördős Lajos Általános Iskola is. 2001-től bezárt a kollégium.
2004-től Kunszentmiklósi Református Kollégium Fördős Lajos Általános Iskolája, Baksay Sándor Gimnáziuma. 2008-tól Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola. Huszonötezer kötetes könyvtára sok muzeális könyvritkaságot őriz. Emléktábla az i. világháborúban elesetteknek Emléktábla a gimnázium falán In memoriam emléktáblák a gimnázium tanárainak Share
Kunszentmiklósnak az 1600-as évek elején sárral tapasztott, kis sövénytemploma volt a falut átszelő Bakér partján, a mostani templomtól keletre, mintegy 50-60 méter távolságra. A református gyülekezet alapítási évét nem ismerjük Az eklézsia 1. számú anyakönyvében 1626 tól-1627-ig feljegyezték Kiss Sallai (Tállyai? ) Gergely prédikátor nevét. A reformátusok a templom mellett iskolát alapítottak, mert a lelkészi tevékenység velejárója volt az iskolaalapítás. Híres kálvinista prédikátorok: Szegedi Kiss István járatos volt az iskolaalapításban, Skaricza Máté művelt, iskolázott ember mindketten támogatták az iskolák alapítását, mert tisztában voltak az iskolák jelentőségével. 1626-tól, az első ránk maradt matriculából már megismerhetjük a gyülekezet papjait, tanítót, akik akkor még két –három évenként követték egymást. A reformáció és az iskolaalapítás egybeesését jelzi az 1735-ben Szőnyi Virágh Mihály által megnyitott matricula. Az első írásos feljegyzések az ő keze írásától származnak. "Kunszentmiklós Privilegizált Kis-Kúnsági Szent- Miklósi Reformata, avagy Helvétia Confelsion lévő Ecclésiának MATRICULÁJA Mellyben Azon Ecclésiának régibb és újabb prédikátori oskolájának…viselt- dolga törvényei, meg hólt emberei az esztendőknek fertályok szerint feljegyeztettek.
A deák osztályok a Debreceni Református Kollégium partikulájaként működtek, amelyekben a kollégium rendje, követelményei szerint folyt a tanítás. Az iskola működését a rektor személye, tudása, rátermettsége határozta meg. 1754-ben készül el az első "Catalogus Librorum scholae reformeatae Kunszentmklósiens". 1766-tól vezetik az iskola anyakönyvét, amelybe beírják a diákok a nevüket, érkezésük idejét, lakóhelyük nevét (subscribálnak). 1767-től ebbe az anyakönyvbe kerülnek az iskola belső törvényei latinul. Ezt követően már Kecskemét és Nagykőrös közbeeső iskoláit kikerülve közvetlenül tanulhatnak tovább Debrecenben a diákok. A körülmények javítása miatt több professzori címet létesítettek tisztességes megélhetéssel. A két traktusos Öreggimnázium épületét templom felőli részét 1798-1799-ben építették meg. 1803-ban új, magyar nyelvű törvény készült "nemes Kun Szent Mklósi Református Fiú oskolában tanuló és tanító Deák Ifjak számára, a nemes külső és belső Elöljárók, szentül való megtartására. "
Lázár László ( Lövéte, 1925. február 5. – 2009 [1]) erdélyi magyar orvos, kutatóorvos, egyetemi tanár. Életútja [ szerkesztés] Középiskoláit a művészi hajlamaira felfigyelő Nyírő József támogatásával Székelyudvarhelyen a római katolikus gimnáziumban végezte (1944), orvostudományi tanulmányokat Pécsett és Marosvásárhelyt folytatott, itt államvizsgázott (1950). A marosvásárhelyi OGYI bonctani tanszékén kezdte pályáját, az oktatás mellett kutatói munkát is végzett Miskolczy Dezső professzor klinikáján, majd a Román Akadémia marosvásárhelyi kutató állomásának munkatársa. Kórbonctani főorvosi vizsgája (1962) után neuropatológus, doktori címét Bukarestben szerezte meg (1966). Dr lázár lászló. Ösztöndíjas a hamburgi, majd több más német egyetemen (1974). 1991-ben kényszernyugdíjazták. [1] Tudományos tevékenységet főleg az idegszövettan és az embriológia területén végzett. Az idegrostok szerkezeti elemeinek működési és kórtani jelentőségével foglalkozott, adatainak egy részét japán kutatók kiindulási alapként használták fel az ingerületvezetés mechanizmusának magyarázatára irányuló vizsgálataikban.
Dr. Lázár László Neurológus, Idegsebész - csak operáló orvos Kiemelt szakterület Gerincsebészet, neuroendovascularis sebészet Nyelvtudás orosz, német, angol Bemutatkozás, szakmai életrajz Számos szakmai társaság (Idegsebészet, Sürgősségi Orvostan, Egynapos sebészet) vezetőségi tagja volt. Dr. Lázár István László Radiológus rendelés és magánrendelés Miskolc - Doklist.com. Bevezette a gerincsebészetet az egynapos sebészetbe, amely nemzetközi szinten is újdonságnak számított. Pályafutása során számos állami és magán kórházban tevékenykedett orvosként és főorvosként. 1971-től 1999-ig az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben, 1999-től 2005-ig a Nyíregyházi Megyei Kórházban, 2005-től magánkórházakban dolgozott vezető idegsebészként több mint 6. 000 műtétet végezve, új műtéti eljárásokat bevezetve. SPECIÁLIS ELJÁRÁSOK: Lézeres gerincsebészet bevezetése Minimál invazív mikroszkópos gerincsebészet egynapos ellátás keretében PUPBLIKÁCIÓK: Videoklinika Tagságai Magyar Idegsebészeti társaság Díjak, elismerések 1981-ben Japánban tiszteletbeli professzori kitüntetés, Kiváló Orvos díj, szereplés a Kiemelkedő Személyek Video Arcképcsarnokában Nemzetközi tapasztalat Tanulmányutak Európa számos országában és Japánban, hazai és világkongresszusokon több mint 100 előadás megtartása angol
Lövétei Lázár László Bahget Iskander felvétele Élete Született 1972. február 2. (48 éves) Lövéte, Románia Házastársa Boros Csilla (1998-) Gyermekei Júlia (2005) Éva (2007) László (2011) Pályafutása Első műve A névadás öröme (1997) Kitüntetései Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2000) Faludy György-díj (2001) Radnóti-díj (2008) József Attila-díj (2009) Irodalmi díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2000) Déry Tibor-díj (2005) Látó-nívódíj (2007) József Attila-díj (2009) A Wikimédia Commons tartalmaz Lövétei Lázár László témájú médiaállományokat. Lövétei Lázár László ( Lövéte, 1972. –) költő, műfordító, szerkesztő. Életpályája [ szerkesztés] 1990–1992 a műszaki egyetem diákja volt Kolozsvárott. 1993–1998 a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-román szakos hallgatója volt. 1998 óta a csíkszeredai Székelyföld szerkesztője, a lapalapító Ferenczes István nyugdíjba vonulása után (2010) főszerkesztője. Magánélete [ szerkesztés] 1998-ban házasságot kötött Boros Csillával. Dr lázár lászló ügyvéd. Két lányuk, Júlia (2005), Éva (2007) és egy fiuk, László (2011) született.