A "második flottával" jöttek az első szabad telepesek, akik elkezdtek erőteljesen feltárni a zöld kontinens kiterjedését. A kontinens eredetileg "Új"Holland "a végén a 18. és a 19. század elején a gyenge kezet az angol hydrographer Flinders vált ismertté, mint" Ausztrália ". Bennszülöttek ekkorra brutálisan kiirtották gyarmatosítók. Őslakosok portyázó, vadászat, bennszülöttek vadásznak méreg ölte fizetett díj. Belül száz évvel megjelenése után a brit szárazföldi legtöbb helyi emberek kiirtották, és a túlélők felfelé kell kerekíteni a központi régióban, a kontinens kihalt és élettelen. Újabban új tények ismertté váltak. Tehát még mielőtt James Cook ezen a déli kontinensen meglátogatott egy másik brit - William Dampier. 1432-ben pedig a kínai tengerész Zeng látogatott Ausztráliába. Mégis a modern világhatalmak egyike semolyan országnak tekinthető, amely a világot a zöld kontinens felé nyitotta. Hatalmas, eddig ismeretlen ózonlyukat fedeztek fel - Greendex. Az első, régen az európaiak előtt, az ókori egyiptomiak meglátogatták. Az eukaliptusz olaját mumifikálták - egy fa, amely csak Ausztrália északkeleti részén nőtt fel.
Az expedíció parancsnoka, Blonk kapitány épített egy brüsszeli Friedrichburgi telepet, és újjáépítette az elhagyott portugál erőd Arguin. De 1720-ban a király úgy döntött, hogy eladja ezeket a bázisokat Hollandiába 7000 dukátért. A XIX. Századi tanulmányok A XVII-XVIII. Században Afrika egész partja voltkellően megvizsgálják. De a kontinensen belül található területek többnyire "fehér folt" maradtak. Azok, akik Afrikát fedezték fel, profitot, nem tudományos kutatást végeztek. De a tizenkilencedik század közepéig a belső területek érdeklődéssé váltak az európaiak számára. 1848-ban megnyílt a Kilimanjaro-hegy, amely tetején feküdt hó. Afrika szokatlan természete, korábban ismeretlen állatfajok és növények vonzotta az európai tudósokat. A katolikus és protestáns misszionáriusok arra is törekedtek, hogy mélyebben behatoljanak a kontinensbe, hogy prédikáljanak a kereszténységhez nem ismert törzsek között. David Livingston A XIX. Század elején az európaiak jól tudtákAfrika. Ki fedezte fel ausztráliát na. De nagyon kevés értette, hogy belülről van.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. máj 13. 16:20 James Cook kapitány / Illusztráció: Gettyimages Sydney — Egy pénzérme teljesen átírhatja Ausztrália felfedezésének történetét. Ki fedezte fel ausztráliát 4. Nemrég került a sydney-i múzeum birtokába egy ezeréves, Afrikából származó réztallér, amelyet az ötödik földrész keleti partvidékén találtak. Pontos útját feltérképezve – a lelőhely más tárgyi emlékei és a kormeghatározás alapján – jutottak a tudósok arra a feltételezésre, hogy az érme utolsó birtokosai portugálok lehettek, akik 1515 környékén látogathatták meg a szigetkontinenst. A hajónaplókon alapuló elmélet szerint a luzitánok az 1500-as évek elején Tanzániában jártak, itt juthattak hozzá a tallérokhoz, majd onnan hajóztak át az észak-ausztráliai Wessel-szigetekre, ahol végül az érmékre bukkantak. Egy pénzérme teljesen átírhatja Ausztrália felfedezésének történetét / Illusztráció: Powerhouse Museum Ha ez igaz, megdőlhet az eddig biztosra vett történelmi tény, hogy elsőként James Cook kapitány holland hajósokkal talált rá 1770-ben Ausztráliára, és tűzte ki az angol királyság lobogóját az akkor Új-Hollandiának nevezett területre Sydney felfedezés Amerika pénzérme
Hogyan alakult ki a Hillier-tó jellegzetes színe? A tavat 1802-ben fedezte fel Matthew Flinders, brit felfedező, amikor körbehajózta Ausztráliát. Feljegyzései szerint a tó már akkor is ilyen színű volt, azonban a szokatlan természeti jelenség okát akkor nem sikerült megfejteni. Aztán 1950-ben egy tudóscsoport megállapította, hogy a tó vízének rendkívül magas a sótartalma, ám ez önmagában nem ad kielégítő magyarázatot a tó elszíneződésére. Mi áll a jelenség hátterében? Ki fedezte fel Ausztráliát? - Asztahűha. A tó a különleges pink színét több tényezőnek is köszönheti. Egyrészt a víz rendkívül magas (30-35% körüli) sótartalommal rendelkezik, amely nagyjából a Holt-tengerével mérhető össze. Egy hipotézis szerint a sókristályokban található halofil, vagyis sókedvelő baktériumok felelősek a tó elszíneződéséért. Egy másik hipotézis szerint a pink színt a vízben található nagy mennyiségű só és a nátrium-hidrogén-karbonát közötti reakció okozhatja. Mégis a legvalószínűbb magyarázat, hogy a Hillier-tó különleges színéért a benne található élővilág a felelős.
Milyen tünetekről ismerhető fel a cukorbetegség? Részletek itt. A cukorbetegek pontosan tudják, mennyire fontos, hogy mikor és mennyi szénhidrátot juttatnak a szervezetükbe. Habár a szénhidrátok testünk egyik legfontosabb energiaforrásai, mivel azonban az emésztés során minden szénhidrát egyszerű cukorrá bomlik le, így diabétesz fennállása esetén nagyon oda kell figyelni a bevitelre. Általában véve a gyümölcsök, illetve bizonyos zöldségek esetén is számolni kell a szénhidráttartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjába tartoznak. A gyümölcsök jelentős szénhidráttartalommal rendelkeznek, ráadásul glikémiás indexük is magas Cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immár közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi mintegy 40 dekagrammnyi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. Gyümölcsök cukortartalma. A WHO szerint ekkora mennyiséggel már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, illetve az elhízás kockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ekkora vagy ennél egy valamelyest nagyobb napi bevitelt javasolnak.
Vissza a kategória cikkeihez