Béres Alexandra csak 6 éves volt, amikor belecsöppent a ritmikus gimnasztika világába "Nemcsak a testképzésben, a mozgásban vagy a testpercepcióban, de a jobb- és baloldal szimmetrikus fejlesztésében (kar, láb és törzs egyszerre történő koordinációja) is rengeteget segített. Én diszlexiás voltam, és ezek a koordinációs tanulási fázisok, amiken keresztülmentem segítettek abban, hogy egyetemre kitűnő tanuló lettem" – árulta el Alexandra, aki azt is hozzátette, jelenlegi szakmájához is sokat merít RG-s múltjából. Simon Noémi jelenleg gyermekorvosként praktizál, de szintén sikerekben gazdag RG múltat tudhat a háta mögött. Őt Kovács Györgyi, sokszoros magyar bajnoknő csábította ebbe a sportágba. "Pillanatok alatt rabul ejtett a ritmikus gimnasztika világa, lenyűgözött a tornászok látványa, ahogyan egy-egy gyakorlatot bemutattak. Felnőttként tudom, hogy rengeteget köszönhetek az RG-ben eltöltött éveknek. Megtanultam fellépni, kiállni, nyerni, veszíteni, egy csapatért küzdeni és a verseny forgatagában is kitartani" – mesélte Noémi, aki ma már édesanya, 13 éves lányai pedig szintén ebben a sportágban állnak helyt.
Béres Alexandra már hosszú évek óta a hazai fitneszvilág népszerű edzője, akiről azonban kevesen tudják, hogy van egy húga, Réka, aki négy évvel fiatalabb nála. A 41 éves sportoló a közelmúltban az Instagram-oldalán osztotta meg a közös fényképeikből készült montázst, amely egy csajos bulin készült róluk. A felvételt látva teljesen érthető, hogy Béres Rékát és Alexandrát miért nézték többször is ikertestvéreknek, hiszen le sem tagadhatnák egymást, annyira hasonlítanak. "Mint két tojás", írta egyik rajongója a kép alá, amivel tényleg nem lehet vitatkozni. - Réka nemcsak a testvérem, de a legjobb barátnőm is, a lelki társam, borzasztóan fontos szereplője az egész életemnek. Az első pillanattól kezdve imádjuk egymást, úgy élünk, akár az ikrek: mindennap több órát beszélünk telefonon, és olyan gyakran találkozunk, amilyen gyakran csak tudunk - nyilatkozta kettejük kapcsolatáról Béres Alexandra három évvel ezelőtt a Nők Lapjának.
Az élsportolóknál amúgy örök dilemma, hogy a sportág, az edző, a versenyző, a szponzorok és az egészség érdekei nem mindig esnek egybe. – A vívás befejezése után mennyire tartotta fontosnak a rendszeres mozgást? – A mai napig sportolok, bár nem könnyű összeegyeztetni a szakmai életet az egészséges magánélettel. Negyvenévesen vállalkoztam az első maratoni futásra, és mivel ilyen távra készülni nem volt időm, szakaszos intenzitású edzésekkel értem el a kellő erőállapotot. Kondícióm megőrzése érdekében mostanában hetente nagyjából hat-nyolc órát tudok futásra és más mozgásra fordítani. Persze a fizikailag megterhelő operációk sem rossz edzések… A Doktor 24 Multiklinika ortopédiai centrumának főigazgatójaként dr. Béres György nyitott a világ minden újdonságára – A fitneszvilágbajnok Béres Alexandra mennyire számíthatott pályafutásában szülői segítségre? – Az eredményeit saját erőből érte el. Szándékait, terveit a család mindig támogatta, de saját maga felépítéséhez megvolt az önálló karaktere, s ebben a tehetsége és szorgalma mellett jó természete is segítette.
A kölcsönös bizalom szülõ és gyerek között elõbb-utóbb eredményhez vezet és így közösen találják meg azt a sportágat, melyben a kicsi, sikereket érhet el. Óvodáskorúaknál elõször mindenképp érdemes olyan összetett mozgásformát választani, amely a koordinációs képességet fejleszti; torna, ritmikus sportgimnasztika, fiúknál karate, dzsúdó, vagy bármilyen labdajáték. Az úszás nagyon fontos és hasznos, de ebben a korban talán még nem a legideálisabb. Bár ebben a korban a gyerekek jellemzõen mozgékonyak, ha a szülõ azt észleli, hogy az övé valamiért nem szívesen mozog, mindenekelõtt gondolja át, jó példával jár-e elõtte - javasolja Béres Alexandra. - A kicsik ebben is mintát követnek. Ha apa és anya nem mozog, õk is ezt az életmódot szokják meg. A mozgáshoz kedvet csinálni csak jó példával lehet.
Csendes beszédstílusa, szerénysége mit sem sejtet abból a céltudatosságból, amellyel saját intézményében másfél évtizeddel korábban megvalósította a hálapénz nélküli egészségügyi ellátást. Béres György, a tatai Kastélypark Klinika alapítója, traumatológus, sportsebész, egyetemi oktató 74 évesen a műtéti kapacitás megkétszerezését tervezi. "A londoni olimpiára tizenhét általunk operált sportoló utazott ki, közülük tizenegy keresztszalagpótláson esett át. Helytálltak, érmeket, helyezéseket szereztek. " (Fotók: Tumbász Hédi) – A sport, majd a sportsebészet főszerepet játszik az életében. Hogyan került az érdeklődése középpontjába? – Az orvosi hivatás édesanyám vágyának beteljesítése. Fiatalkoromtól úsztam, öttusáztam, vívóként eljutottam a juniorválogatottságig. Kausz István, Kulcsár Győző, Nemere Zoltán is a klubtársam volt az OSC-nél, tizenhét évesen bejutottam a felnőtt Budapest-bajnokság döntőjébe. Az orvosi diplomám kézhezvételének napján azonban úgy döntöttem, hogy a hivatásra koncentrálva lemondok a vívásról.
A belügyminisztérium központi kórházában azonban rám bízták a sportsebészeti részleg vezetését, ott sportolók mellett a munkájukat hasonló fizikai követelmények között végző rendvédelmi dolgozókat, főleg az elit alakulatok tagjait gyógyítottuk. Későbbi munkatársam, Berkes István professzor a Sportkórházban, a Péterfy Sándor utcai kórházban pedig én voltam ismert az artroszkópos térdműtétekről. Akkor már megjelent az igény a fejlesztésre, egy közfeladatot ellátó létesítményre, így a BM-mel megállapodtunk a tatai Kastélypark Klinika felépítéséről, kihelyezett közfinanszírozott ágyakkal, ez adta a gazdasági működés biztonságát. A megvalósítás nem állami költségvetésből, hanem banki finanszírozással történt. – Milyen előnyök származtak az intézmény működéséből? – Állami beruházás nélkül került az egészségügyi rendszerbe magas színvonalú szolgáltatás, amelyben az orvosi csoport tagjai szerződésben vállalták a hálapénz nélküli munkát. A betegnek ez a forma azért volt szimpatikus és megfizethető, mivel kezdetben például egy térdszalagsérülés kórházi ellátásáért huszonötezer forint emelt szintű szolgáltatási díjat fizetett – az emelésére azért volt szükség, mert az egészségügyi dolgozók béremelése az állami kórházakban bérkompenzációval történt, de ezt a kompenzációt a magánkórházak nem kapták meg.
alapján megállapítják a további vizsgálatok optimális gyakoriságát. 4. Petefészekrák A petefészekrák szintén nagyobb eséllyel jelentkezik idősebb korban, de egészen fiatal nők között is előfordul. Szűréssel megelőzhetők a leggyakoribb női ráktípusok | Családinet.hu. Bizonyos esetekben vannak tünetei (haspuffadás, haskörfogat növekedés, vérzészavarok, fogyás, medencetájéki fájdalom), de jellemzőbb, hogy sokáig tünetmentes marad. Amikor felfedezik, már jó eséllyel áttéteket képzett. Éppen ezért fontos az évenkénti nőgyógyászati szűrés, különösen a kockázatnak kitett nők esetében, ahol képalkotó vizsgálatok segítségével időben felismerhető. A petefészekrák kialakulásában is nagy szerepe van a genetikának, a különböző meddőségi, illetve egyéb hormonkezeléseknek, és nagyobb veszélyben vannak azok, akik nem szültek, nem szoptattak.
Magas értéke máj- vagy csontbetegségre, pl. csontritkulásra utal. Az alacsonyabb érték hátterében pajzsmirigy-alulműködés, alultápláltság vagy vérszegénység állhat. Az anorganikus foszfát, a kalcium és a D-vitamin szint szoros összefüggésben állnak és szintén a csont- és az endokrin betegségek diagnózisában segítenek. Gyulladásos folyamatok A CRP fehérje gyulladás esetén termelődik a májsejtekben, jellemzően bakteriális és gombás fertőzések esetén emelkedik meg a szintje radikálisan. A laborvizsgálat csak a szervezetben jelenlévő gyulladást tudja kimutatni, annak pontos helyét azonban nem. Gyulladás jelenléte esetén az esetleges panaszok ismeretében javasolt további vizsgálatok elvégzése. Az amiláz szint meghatározása a hasnyálmirigy állapotáról ad visszajelzést – magas értéke gyulladást jelez. Vas és vérképzés Vashiány esetén vérszegénység alakul ki, ami fáradékonysággal, gyengeséggel, szédüléssel jár. Hátterében vérvesztés, gyulladás, krónikus betegség, daganat vagy rossz felszívódás is állhat.