A Petőfi Rádió életműdíjjal tüntette ki Szakcsi Lakatos Bélát, a nemzet művészét. A Kossuth-díjas jazz-zongorista, zongoraművész, zeneszerző ebből az alkalomból adott interjút az Origónak, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett. "Szegény cigány családból származom a VIII. kerületből, a Pap térről. Álmodni sem mertem volna, hogy ilyen karriert futok be" – mondja Szakcsi Lakatos Béla, az első jazz-zenész, aki fúziós zenét játszott itthon, mikor 1972-ben New Yorkból hazatért. A popot vegyítette a jazzel. Mint mondja, a jazz-muzsikusok akkoriban úgy vélték, elárulta a jazzt, öt év múlva azonban már mindannyian hasonlóval próbálkoztak. Számos ismert és híres zenész – például Leslie Mandoki – azóta is rendre nyilatkozza, hogy a Rákfogó zenéje óriási hatással volt rá – olvasható az interjúban. Tavaly nyáron a Bazilika előtt koncertezett a Mandoki Soulmates. Leslie Mandoki Bartók-motívumokra írt rock-szvitet, amelyet olyan világhírű muzsikusokkal adott elő, mint Al Di Meola, Richard Bona, Mike Stern vagy éppen Szakcsi Lakatos Béla.
Tavaly még azt mondta: "nem politizál", ma már a Fidesz mulatós kampányhimnuszát zongorázta Orbán fellépése előtt. Beszámoltunk róla, hogy szombaton adták át a túlárazott fideszes építkezések és a Városliget betonba öntésének újabb otromba szimbólumát, a Magyar Zene Házát. A megnyitón Orbán Viktor böllér és mulatóskirály arról beszélt: a magyarok önképének fontos része, hogy kultúrnemzet vagyunk. Az ünnepségen a teljes NER-elit képviseltette magát, és ott volt Szakcsi Lakatos Béla jazz-zongorista is, akit tavaly novemberben Józsefváros díszpolgárává avattak volna, ám Szakcsi Lakatos nem volt hajlandó átvenni a díjat az ellenzéki városvezetéstől. A Józsefváros újságnak nyilatkozva akkor azt mondta: az elismerést a "rendkívül kiélezett" politikai helyzetre hivatkozva utasítja vissza. "Én a politikán felül, vagy inkább kívül állok, és nem akarok a választás előtt semmibe se belekeveredni se a kormány, sem az ellenzék oldalán" – magyarázta döntését tavaly a lapnak. Ehhez képest Szakcsi Lakatos Béla ma fellépett Orbán Viktor előtt, és egy 600 milliós Bogányi-zongorán előadta a Fidesz 2022-es mulatós kampányhimnuszát ("Piros volt a paradicsom, nem sárga / Magyarország előre megy, nem hátra"), amit Orbán azonnal büszkén meg is osztott a Facebookján:.
Szakcsi Lakatos Béla a Józsefváros című újságnak beszélt arról, hogy valójában viccelni akart, amikor a Magyar Zene Háza megnyitóján elzongorázta Orbán Viktor jelenlétében a Piros volt a paradicsom, nem sárga kezdetű, a Fidesz kampányszlogenjévé avanzsált lakodalmi nótát – írja a cikket szemléző Telex. Azt mondta, "Nem azért játszottam be, mert ez a Fidesz kampánydala, mert ha így akartam volna tenni, akkor csináltam volna a dalból egy nagy zongoraparafrázist. " Kiderült, hogy még Orbán Viktorral is találkozott két percre, miután lejött a színpadról. Megtudta tőle, hogy a magyar kultúra napja alkalmából rendezték az eseményt, amiről ő egészen addig azt hitte, "csupán egy új kulturális intézmény ünnepélyes megnyitóján vesz részt". Az interjúban arról beszélt, nem akart a Fidesz mellett kampányolni. Az idén 79 éves zongoraművészt egyébként 2021-ben Józsefváros díszpolgárává választották volna, ám a "rendkívül kiélezett politikai helyzet" miatt nem fogadta el a díjat. Ekkor azt mondta, "a 2022-es parlamenti választások után, ha ismét neki ítélnék a díjat, elfogadná azt".
A Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott ősbemutató óta a Budapesti Operettszínház repertoárján fut nagy sikerrel. Koncertjeire manapság a jazz és a kortárs improvizáció ötvözése jellemző. Ezzel túllépi a megszokott kereteket, a klasszikus- és kortárs zenére, a népzenére, valamint a jazzre egyaránt reagáló, progresszív előadást hozva létre. Szóló improvizációs koncertjei, valamint legújabb, Climate Change nevű együttese (Szakcsi – zongora, Dresch Mihály – szaxofon, furulya, Szandai Mátyás – bőgő, Balázs Elemér – dob) egyaránt jó példa erre. 2010 -ben Hazám-díj elismerésben részesült.
Korábban Orbán harmadosztályú Fidesz-nyaloncokkal, Bebékkel, Fásy Ádámokkal is felénekeltette a Fidesz-lakodalmast, azt is megosztotta az oldalán:. (via)
Még többet a sütikről itt: Cookie szabályzat. OK, most már tényleg értem!
Érdekes informatika újítást jelentett be az SDS Dokumentumközmű Zrt. a számvitel-technológia területén. Az új megoldás akár harmadával is gyorsítja és biztonságosabbá tehti a könyvelők munkáját. A platformfüggetlen megoldás már egy-két éven belül megváltoztathatja a pénzügyi adminisztrációt — állítja a társaság közleménye. Az Sdsys (Smart Document System) nevű rendszerrel az adott cég a beérkező, vagy kiállított számlát beszkennelik és az azonnal megjelenik a könyvelő programjában. A könyvelőnek csak el kell fogadnia az automatikusan rögzített adatokat, amelyek helyességét a számla megjelenő képén ellenőrizheti. Ez még azokkal a könyvelőprogramokkal is működik, amelyek önmagukban nem rendelkeznek dokumentumkezelő, vagy grafikus felülettel. Ahogy a könyvelő lépked a befogadott vagy kiállított számlák között, mindegyiknek látja a tartalmát is. A könyvelőknek semmi új technikát nem kell tanulniuk, a megoldás az eddigi munkájukat teszi még rendezettebbé és gyorsabbá, miközben pontosan dokumentálódik, hogy milyen számlák érkeztek be hozzá, és mikor.
Nőtt a határidőre kifizetett számlák aránya tavaly, és az átlagos fizetési késedelem is rövidült két nappal – derül ki a Bisnode cégcsoport év végi adataiból. A számlafizetési határidők tartásában az online számla bevezetése is segíthetne, ha kihasználnák az xml-ben rejlő lehetőségeket a vállalatok – kommentálta a hírt Kornis György, az SDS Dokumentumközmű Zrt. értékesítési vezetője. Az üzleti információ-szolgáltató hétfői közleménye szerint továbbra is javuló tendencia figyelhető meg a hazai fizetési morálban. A vizsgált, cégek által kiállított számlák több mint 72 százalékát határidőre kifizették, emellett az átlagos késedelem 18-ról 16 napra, az átlagos fizetési határidő pedig 29 napról 27 napra csökkent. A számlák értékét tekintve javult az extrém késések mutatója is, 60 napon túli késés 3, 77 százalékkal kevesebbszer fordult elő, mint tavaly. A 90 napon túl rendezett számlák aránya 1 százalék alatt maradt, 0, 66 százalékos volt, ami lényegében megegyezik a tavalyi értékkel. Az iparágak közül a fizetési hajlandóságban egyértelmű a kiskereskedelem fölénye, itt a számlák értékének csaknem 85 százalékát rendezték határidőre.