Első könyvét – Metró 2033 – díjazta az Európai Science Fiction Társaság, jogait több mint 20 országban értékesítették, és videojáték is készült belőle. A folytatást – Metró 2034 – a szerző ingyen elérhetővé tette az interneten, és felkért egy ismert előadóművészt elektronikus zenei kompozíció megalkotására a könyv alapján. Nem csupán társadalomkritikus disztópiái, de a szerzői jogokról, a szerzői szerepről vallott nézetei is terítékre kerülnek. Az Európa Könyvkiadóval közös program. Résztvevők: Dmitry Glukhovsky író, újságíró (RU); M. Nagy Miklós szerkesztő, műfordító, az Európa Könyvkiadó igazgatója 20:00 Férfi munka? – Női szerzők a sci-fi világában / beszélgetés Rég elmúltak azok az idők, amikor a science fiction szinte kizárólag a férfiak játszótere volt. Szeptember 29 Budapest Program | Wikipédia:wikitalálkozók/Budapest, 2019. Szeptember 28. – Wikipédia. Mind az olvasók, mind a szerzők között egyre több a nő, és női szerzőknek ítéltek az elmúlt évtizedekben több neves zsánerirodalmi díjat is. A folyamatot sokan a sci-fi megújulásához és gazdagodásához kapcsolják, mások a hagyományos tematika felhígulását látják benne.
De mit adtak a nők a sci-finek, és miért fontos a jelenlétük az irodalom fantasztikus területén is? Résztvevők: Antuza Genescu író, szerkesztő (RO); Takács Gábor sci-fi blogger; Varga Beáta (On Sai) író Moderátor: Kleinheincz Csilla író, szerkesztő 21:30 LEM-slam Stanislaw LEM 1967-ben megjelent, azóta ikonikussá vált Kiberiáda című kötetét elrugaszkodási pontnak ajánljuk a hazai slam szcéna alkotóinak, akik megírják, hogy milyen jövőt képzelnek el optimista és pesszimista pillanataikban, mit várnak, mitől félnek és miben reménykednek. A hazai slam mozgalom 2006-ban a Budapest Slam rendezvénnyel, a költők és rapperek csatájával indult. A műfaj széles körben ismertté és népszerűvé vált. Szeptember 29 budapest program 2020. Számos fiatal költő első szárnypróbálgatásainak színtere volt és máig fontos megmutatkozási lehetőség ifjú tehetségeknek és ismert alkotóknak egyaránt. A Slam Poetry Magyarország Egyesülettel közös program. Résztvevők: Bánóczi Beáta, Csider István Zoltán, Gábor Tamás Indiana, Kemény Zsófi, Maier Péter és további szlemmerek.
17:00 Az irodalom, az olvasás és a könyv jövője / beszélgetés és world café Az írásbeliség történészei számos olyan nagy átalakulásról számolnak be, amelyek a kortársak számára egyszerre jelentettek váratlan új lehetőségeket, valamint hordozták magukban a fennálló intézmények és az ezek által megtestesített értékek eltörlésének veszélyét. Szeptember 29 budapest program manager. A napjainkban zajló kulturális fordulat (amelynek a kultúra digitalizációja talán a legfontosabb hajtóereje) nemcsak az irodalom intézményrendszerében dolgozók számára jelent nehezen feldolgozható kettősséget, hanem alapvető kérdéseket vet föl az oktatás és általában a kultúra jövőjét illetően is Merre tartunk, és hogyan befolyásolják ezek a változások az olvasó életét és az irodalmi élet alakulását? Résztvevők: dr Csík Tibor, a Könyv és Nevelés főszerkesztője; Fenyő D. György magyartanár; Aleksandra Malecka szerkesztő (PL); Nagy Attila olvasáskutató; Olga Pek szerkesztő (CZ) Moderátor: Molnár Gábor Tamás egyetemi oktató Helyszín: PIM / 19:00 –Dmitry Glukhovsky / beszélgetés és felolvasás A Metró 2033 Univerzum sorozatot jegyző Dmitry Glukhovsky nem egy szobatudós alkat; hat nyelven beszél, újságíróként bejárta a fél világot az Északi-sarktól a csernobili tiltott zónáig.
Nyitva tartás: Márciustól októberig: Hétfőtől csütörtökig: 10. 00 – 20. 00 Péntektől szombatig: 10. 00 – 21. 00 Vasárnap: 10. 00 Novembertől – Februárig: Hétfőtől csütörtökig: 10. 00 – 18. 00 – 19. 00 A Száz éves cukrászda Gyula vendéglátóiparának egyik legfőbb nevezetessége. Az adatgazdag honlapról megtudhatjuk, hogy a cukrászdának otthont adó épület az 1801. Százéves cukrászda ark.intel. évi tűzvész után került átadásra, 1839-ig gyógyszertár működött benne. A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester, akitől feleségének rokona Reinhardt József 1854-ben vette a cukrászdát. A cukrászda nevét, mely azóta is folyamatosan üzemel, 1952-ben változtatták Százéves cukrászdára. Balogh József és a kézműves cukrászat 2004 óta működteti az egységet. A honlapról nemcsak minden üzemeltető nevét tudhatjuk meg, évszámra pontosan, hanem azt is, hogy a beltérben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak: " 1840-ből maradt fenn a sarokterem fali polcállványzata, a két aranyozott favázával, és a fedeles cukorkásüvegekkel, valamint a régi edényeket őrző vitrines pult is.
Látnivalók a környéken Almásy-kastély Látogatóközpont Gyula A török hódoltság után a Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat Harruckern János György kapta meg III. Károly király adományaként. Várkilátó és Vármúzeum 2005. május 20-án került átadásra a gyulai várban lévő kiállítás, ahol 24 kiállítóteremben kalandozhatunk a múlt emlékei között.
Találunk ki új recepteket, újdonságokat is veszünk fel a listára, de minden helynek van egy maximális kapacitása, a túl sokféle sütemény sem jó, mert nem tartható a színvonal. Bonbonjaink és kézműves csokoládéink is vannak, a Kézműves Cukrászdában még nagyobb a kínálatunk, hetvenféle bonbon és csokoládé kapható. Kicsivel arrébb, a Városháza utcában található az 1998 óta működő cukrászdánk, ahol a 200 m²-es cukrászműhelyünk is van, onnan hozzuk át ide minden nap az elkészített süteményeket, tortákat. De szállítunk külföldre és Budapestre, Nagyszalontára is. Kézműves csokik – Fotó: Dubóczky Krisztina Nagyon megkapó a hely monarchiabeli légköre, hangulata. A cukrászda patinás, nagypolgári miliőjét szolgálják az eredeti biedermeier bútorok is. Százéves cukrászda, Gyula. Még az 1820-as, 30-as évekből valók, így az állagmegóvásukra is nagy gondot fordítunk, hisz a huzat hamar elhasználódik, rendszeresen felújítjuk őket. A felszolgáló lányok ruhája is sikkes, a régi magyaros és a hagyományos monarchiabeli ruhák keveréke.