Bemutató Korhatár Bevétel 13, 8 millió amerikai dollár További információk IMDb A Marslakó a mostohám (eredeti cím: My Stepmother is an Alien) 1988 -ban bemutatott amerikai sci-fi filmvígjáték, amelyet Richard Benjamin rendezett. A forgatókönyvet Herschel Weingrod, Timothy Harris és Jonathan Reynolds írta, a zenéjét Alan Silvestri szerezte, a producere Ronald Parker és Franklin R. Levy, a főszerepekben Kim Basinger, Dan Aykroyd, Jon Lovitz és Alyson Hannigan látható. A Weintraub Entertainment Group készítette, a Columbia Pictures forgalmazta. Az Amerikai Egyesült Államokban 1988. december 9-én, Magyarországon 1990. július 5-én mutatták be a mozikban. Új magyar szinkronnal 2000. június 25-én a TV2 -n sugározták a televízióban. Rövid történet [ szerkesztés] Egy földönkívülit küldetésre a Földre küldenek, ahol gyönyörű, vonzó hölgyként jelenik meg. Feladata, hogy kapcsolatba lépjen egy meglehetősen stréber fiatal tudóssal, akit lehengerel a lány figyelme és nem sejti, hogy a lány érkezése és a munkája között kapcsolat lehet.
Marslakó a mostohám Az ábrándozó csillagász, Steven Mills (Dan Aykroyd) felfedezi, hogy bolygónkon egy földönkívüli rejtőzködik, a mennyei formájú Celeste (Kim Basinger). Természetesen azonnal nekilát, hogy közelebbről is alaposan kivizsgálja az esetet, s szerencséjére a szépséges idegen is kíváncsi néhány dologra. Sok mindent meg kell tudniuk egymástól: Dr. Mills a távoli bolygó misztikus és tudományos titkait szeretné kideríteni, Celeste viszont még mindig nem tudja, hogyan kell csókolózni. Hamarosan kozmikus szerelem szővödik közöttük, ám a tudós kamaszlánya nem örül a különös mostohának.
(2004) Családi bűnbanda (2006)
system456 2021. április 11., 20:02 Ron: – Hé, fiúk, itt szakad az eső, ronggyá ázom! Pedig ez egy valódi gyapjú zakó. Eszméletlen büdös. Klassz, hát ez klassz, vizes vagyok és büdös. Erre tuti, hogy buknak a nők. Hé, nektek van ilyen halszagotok? Óóóááááááhh, hát ez belőlem jön!
Mint az a bírósági döntésben szerepel, ez nem azt jelenti, hogy az EU-s tagállamok engedjék is be az afgán és iraki bevándorlókat a határaikon belülre. "Adjanak élelmet, vizet, ruházatot, megfelelő orvosi ellátást és lehetőség szerint ideiglenes szálláshelyet" – ezt kéri az Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság, a strasbourgi Emberi Jogok Bírósága (EJEB) Lengyelországtól és Litvániától azon iraki és afgán bevándorlók ügyében, akik országuk és Belarusz határa közötti senkiföldjén rekedtek azt követően, hogy Belarusz a közös határszakaszra engedte őket, és most egyik fél sem hajlandó őket visszaengedni a saját országába. Mint arról az Azonnalin is korábban beszámoltunk, Aljakszandar Lukasenka belarusz elnök felfüggesztette az Európai Unióval kötött az illegális bevándorlás elleni szerződést, miután az EU újabb szankciókat vetett ki Lukasenka rezsimjére, amiért a belarusz KGB eltérített egy Athén és Vilnius között közlekedő Ryanair-járatot, hogy elfogják a rezsimellenes újságírót, Raman Prataszevicset és barátnőjét.
A strasbourgi Emberi Jogok Bírósága (EJEB) szerdán egy ideiglenes intézkedési döntésével arra kérte Litvániát és Lengyelországot, hogy biztosítsanak élelmet, vizet, ruházatot, megfelelő orvosi ellátást és ha lehetséges, átmeneti szállást az EU és Belarusz között ragadt menekülteknek– vette észre az Azonnali. A közlemény ugyanakkor kihangsúlyozza, a döntés nem azt jelenti, hogy a két uniós tagállamnak a saját területére kéne engednie a menekülteket. Az EJEB azt kéri az uniós tagállamoktól, hogy augusztus 25-től szeptember 15-éig biztosítsa a határok között ragadt menekültek számára a közeményben foglalt alapvető szükségleteket. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság olyan sürgős beavatkozást igénylő esetekben szokott kiadni hasonló intézkedéseket, amikor fennáll a helyrehozhatatlan kár elszenvedésének veszélye. Aljakszandar Lukasenka belarusz elnök felfüggesztette az Európai Unióval kötött az illegális bevándorlás elleni szerződést, miután az EU újabb szankciókat vezetett be Lukasenka rezsimjével szemben, azt követően, hogy a belarusz hatóságok májusban bombariadóra hivatkozva leszállásra kényszerítettek egy Athén és Vilnius között közlekedő Ryanair-járatot, hogy elfogják a rezsimellenes újságírót, Raman Prataszevicset és barátnőjét.
Újabb ítéletben marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága. Egy afgán menedékkérő családot 209 napon át tartottak fogva a röszkei tranzitzónában. A strasbourgi bíróság döntése szerint a magyar állam megsértette az afgán család tagjainak emberi jogait, ezért 17 ezer eurós igazságos elégtételt ítélt meg számukra. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Pohárnok Barbara által képviselt hatfős afgán családot még 2017-ben 209 napon át tartották fogva a hazai hatóságok. A családfő, M. B. K. egy amerikai cégnek dolgozott Afganisztánban. Miután a tálibok megölték munkatársát és őt is úgy összeverték, hogy maradandó sérüléseket szenvedett, családjának el kellett menekülnie Afganisztánból. Szerbiában kilenc hónapot kellett várakozniuk, hogy beléphessenek a röszkei tranzitzónába. A Helsinki Bizottság közleménye szerint az afgán család a legnagyobb forróságban szűkös konténerbörtönben lakott, a zónában semmi árnyék nem volt. A sérült és beteg apa nem kapta meg a megfelelő orvosi kezelést.
A Bíróság az ítélet indokolásában a hasonló tárgyban korábban a Nagy Béláné kontra Magyarország ügyben hozott ítéletére hivatkozott. Bár az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke csak a személy már létező javaira alkalmazandó, és tulajdon megszerzésére nem keletkeztet jogot, bizonyos körülmények között valamely vagyonelem megszerzésére vonatkozó "jogos várakozás" is védelmet élvezhet az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke alapján. A bíróság számtalan ügyben vizsgálta a "jogos várakozás" fogalmi kritériumait.
Mint korábban hírül adtuk (), a 15. jegyzőkönyv már 2021. augusztusban hatályba lépett, azonban a potenciális sértettek érdekeinek védelme érdekében a négy hónapos szabály életbe lépésére még fél évnyi felkészülési idő volt. A belső jogorvoslatok kimerítését követően a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő tiszteletben tartása a kérelem elfogadhatóságának egyik fontos követelménye. Az EJEB előtti eljárás megindulásának számos szabálya van, amelyek figyelembe vétele elengedhetetlen. Ennek ellenére ez gyakran okoz nehézséget: az EJEB-hez benyújtott kérelmek közel felét szokta a Bíróság elfogadhatatlannak találni, 2020-ban több mint 37 ezer kérelem jutott erre a sorsra, ebből 970 érkezett Magyarországról. Forrás: Website of the European Court of Human Rights, Szerző: Szalai Anikó