Nincs még programotok február végére? Akkor feltétlenül kerüljön be a naptáratokba a mohácsi Busójárás, amely 2020. február 20-25. -ig különféle hagyományőrző programokkal teszi színesebbé a farsangolást. A busójárás egy XVIII. századi népszokás, amely napjainkra egy kissé más ruhát öltött magára, de bizonyos elemek ma is hűen idézik meg az egykori hagyomány elemeit. Kár lenne kihagyni! Hangulatos busómaszkos farsangolással vár a mohácsi Busójárás Tudtátok? Mohácsi busójárás ideje tus. A monda szerint "a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról" – olvashatjuk a Busójárás weboldalán! Szállások Mohácson >> Busójárás Mohácson – Színes programokkal készülnek 2020-ban is A programok között előadások, zenés és táncos programok szerepelnek, emellett elmerülhettek a busójárás minden kis szegletében. Megismerhetitek a busójárási eszközöket, a busómaszk faragók munkáját, részt vehettek látványfaragáson, és próbára tehetitek a tánctudásotokat is a táncházakban.
Az év legvidámabb időszakát, a farsangot számos izgalmas programmal zárhatjuk. A legnagyobb attrakció a mohácsi busójárás lesz, ami egészen jövő keddig tart. Továbbá ezen a hétvégén a középkori hagyományokat idéző télbúcsúztatás mellett a kisebbeknek zenés beavató foglalkozásokat is tartanak. Szemezgess a legjobb programokból! Busójárás 2023 Mohács ¤ FesztiválPortál (TIPP). Mohácsi busójárás 1750 busóval Helye, ideje: Mohács, 2020. február 21-25. Csütörtöktől hat napon át minden eddiginél több, 1750 maskarás űzi el a telet a Duna-parti városban. A kedvező időjárás esetén napi 50-60 ezer embert vonzó eseményen nyolcvan programmal várják az érdeklődőket. A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló, messze földön híres programsorozat keretében a busóbemutatók mellett táncházakkal, bálokkal, kiállításokkal és gasztronómiai ízelítőkkel is készülnek a szervezők. Farsangvasárnap kelnek át a busók csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
A mohácsi busójárás első írásos emlékei a 18. századig nyúlnak vissza. A busójárás a velencei és a riói karnevállal rokonságot mutató délszláv sokac csoportok messze földön híres népszokása, farsang végi mulatozással összekötött télbúcsúztatója. A busójárás 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi örökség listájára, 2012-ben pedig hungarikummá lett nyilvánítva. A busójárást helyenként összefüggésbe hozzák a törökök Mohácsról történő elűzésével, azonban ennek nincs valóságalapja. A felvonulás a mohácsi Kóló térről indul. Farsang - Mohácsi busójárás. A szőrével kifordított bundába és ijesztő, fűzfából faragott, állatvérrel megfestett álarcba bújt busók itt találkoznak a Dunán ladikon átkelt busó csoportokkal. Ezután minden csoport bevonul a város főterére, ahol nagy farsangi mulatság kezdődik és hatalmas máglyát gyújtanak. Húshagyókedden a telet jelképező koporsó elégetésével búcsúztatják a zord időt, köszöntik a tavaszt és ezzel véget ér a busójárás.
Amikor elérkezett az utazás ideje, belevetettük magunkat a helyi forgatagba, talpunk alatt vékony hóréteg ropogott, mélyeket szippantottunk a bájos utcácskákat betöltő ínycsiklandó illatokból, és vidáman táncoltunk a népviseletbe öltözött felvonulókkal. MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS | rafia. A hagyomány szerint a busókra "nem vonatkoznak a hétköznapokban megszokott morális szabályok", így azon sem csodálkoztunk, hogy a körülöttünk ugrándozó, kerepelő, kolompoló alakok minket is bevontak a játékba, és a többi turistával is rakoncátlankodtak. Amikor megálltunk egy árusnál, és az arcom elé helyeztem egy ikonikus vicsorgó, szarvas álarcot ( Gagyi Zoltán maszkfaragó népi iparművész munkáját, amely azóta is otthonunk éke) ránézésre senki sem mondta volna meg, hogy turistaként érkeztem, annak ellenére, hogy sem bocskor, sem birkabőr nem volt rajtam, csupán a kiegészítők – maszkok, kolompok, buzogányok és kereplők – közül válogattam. Idén az a tervem, hogy visszatérő vendégként a női mivoltomhoz jobban illő "szép busó" létet próbálom ki, és fátyolos álarcot húzok úgy, ahogy a sokác asszonyoktól láttam.
Hogyan tartották meg régen ezt a hagyományt? Az első feljegyzések a sokacok mohácsi felvonulásáról 1783-ban születtek. Ez az évszám az, ami megdönti a legendát és ezáltal nem lehet valós történelmi alapja, hiszen a törököket 1687-ben űztük ki az országból. Ekkor még házról házra jártak, jókívánságokat adtak, amikért cserébe ételt és italt kaptak. A pécsi püspökségen őrzött iratban eléggé elítélően nyilatkoztak a régi hagyományról, amit a szerző a pogánysággal való kacérkodással, bor- és pálinkagőzös mulatsággal tett egyenrangúvá. Mohácsi busójárás ideje hr. 1783-ban fel is szólították a város vezetését, hogy vessenek véget ennek a botrányos szokásnak. A 19. században még átvonultak egymáshoz az emberek, viszont a század végére teljesen eltűnt a térségből a hagyomány. Mohács vezetősége 1910-től elkezdte támogatni a pokládét. Már ekkor sok-sok látogatót vonzott a térségbe a busójárás. Ekkor már inkább a "megszelidített" busókat látták a látogatók, ugyanis a régebbi időkben a felvonulás verekedésbe torkollott. A busójárás az 1950-es években vált országos hírű mulatsággá.
20 "A legenda újraéled" – a Drugovi busócsoport megemlékezése a II. mohácsi csatáról – koszorúzás A három vitéz szobránál a Széchenyi téren 17. 00 Versendi Kovács József és zenekara és Sljokice busócsoport a Selyemgyár Kulturális Negyed Színpadán 17. 15 Vizin zenekar koncertje a Busóudvar Folk Színpadán 17. 30 Koncert a Deák téri Gasztroudvar színpadán 19. 00-tól Táncház a Széchenyi téren 🔴 Február 27. – Farsangvasárnap 9. 00-tól Népművészeti- és kézműves vásár a belvárosban 9. 00 Nyitott udvar – betekintés a "Télűzők" busócsoport farsangi készülődésébe (Vörösmarty u 7/b) 9. 30-tól Tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok bemutatói a Széchenyi téri nagyszínpadon 10. 00 Találkozás a Kolompos busócsoport tagjaival, ételkóstoltatás a Szerb templom udvarában 10. 00-tól Zenekarok, tánccsoportok bemutatói a Busóudvar Folk Színpadán 10. 00-12. 00 Nyitott udvar, avagy készülődés a Bödönhajós csoporttal (Bajcsy – Zsilinszky u 54. 00-13. 00 Busóálarc látványfaragás Udvardi Krisztián maszkfaragóval a Kanizsai Dorottya Múzeumban 10.
Érvényes 2005. 03. 31-től PIRENEUSI HEGYIKUTYA (CHIEN DE MONTAGNE DES PYRÉNÉES) FCI-STANDARD N° 137 / 31. 2005 /GB Fordította: Mrs Pamela Jeans-Brown, lektorálta Raymond Triquet és Alain Pécoult). Származás: Franciaország Az eredeti standard kiállítási dátuma: 13. 2001. Használhatósága: Őrző (pásztor) kutya a hegyekben. F. C. I. Besorolás: II. Fajtacsoport Pinscher és Schnauzer - Molossoid fajták - Svájci hegyi és pásztorkutyák 2. 2 Szakasz: Molosszidok, Hegyi típus Munkavizsga nélkül. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: A Pireneusokban él időtlen idők óta, a középkor óta ismert, várőrzőként használt kutya, melyet Gaston Phoebus említ először a 14. Nagy Pireneusi Hegyikutya. században. a 17. században már ismert kísérőkutya, valóságos glória övezte XIV. Lajos udvarában. A fajta első részletes leírása Count de Bylandt könyvében jelent meg 1897-ben. Tíz évvel később megalakult az első fajtaklub, és 1923-ban a Réunion of Pyrenean Dog Fanciers ( Réunion des Amateurs de Chiens Pyrénées - R. A. P. ) Mr Bernard Sénac-Lagrange ösztönzésére bejegyeztette az első hivatalos standardot az SCC-nél (Société Centrale Canine-nél, a Francia kennelklubnál).
Csukló: A lábtő az alkarral egyvonalban helyezkedik el. Lábközép: Kissé ferde. Mancs: Nem hosszú, tömör, kissé ívelt lábujjakkal. Hátulsó végtagok: A hátulsó végtagok hosszabb zászlókkal rendelkeznek mint az elülsők. Hátulról nézve a talajra merőlegesek. Comb: Jól izmolt, nem túl hosszú és mérsékelten lejtős, jól kifejezett izmokkal. Térd: Mérsékelten szögelt, a testtel párhuzamos. Alsó comb: Mérsékelten hosszú, erős. Csánk: Széles, száraz, közepesen szögelt. Mancs: Nem hosszú, kompakt, kissé ívelt lábujjakkal. Farkaskarmok: A hátsó lábaknak dupla, jól formált farkaskarmokkal kell rendelkezniük. A mellső lábakon néha szimpla vagy dupla farkaskarom van. Járásmód / Mozgás: A Pireneusi Hegyikutya mozgása erőteljes és szabad, sohasem nehézkes. A mozgás inkább nyújtott, mint gyors, és nem nélkülöz bizonyos fokú eleganciát. A kutya szögellése lankadatlan járást tesz lehetővé. Bőr: Vastag és rugalmas, a pigmentáció gyakran foltos az egész testen. SZŐRTAKARÓ: Szőr: Jól strukturált, sima, eléggé hosszú, dús és finom, a farkon és a nyak körül hosszabb, itt kissé hullámos is lehet.
Az aktuális standard jelenleg is nagyon közel van az 1923-ban kidolgozotthoz, csupán néhány kiegészítést fűztek hozzá. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: Nagyméretű, impozáns és erős felépítésű, de nem nélkülöz bizonyos eleganciát. FONTOS ARÁNYOK: A koponya szélessége a legszélesebb ponton megegyezik a hosszával. · A pofa kissé rövidebb, mint a koponya. · A testhossz a váll illeszkedési pontjától a farig kissé nagyobb a kutya marmagasságánál. · A mellkasmélység azonos, vagy kissé kisebb, mint a marmagasság fele. JELLEM / TEMPERAMENTUM: A nyájak ragadozóktól való védelmére használták, az őrző-védő tulajdonságai, és a nyájhoz való viszonyulása alapján szelektálták. Ennek a szelektálásnak az eredménye lett a fő tulajdonsága: az erő és gyorsaság, barátságosság, és kötődés az általa védettekhez. Kezdeményezőkészsége kifejezett, hajlamos a függetlenségre, ami határozott, következetes gazdát igényel. FEJ: Nem túl nagy összehasonlítva a kutya méreteivel. Az oldalai eléggé lapítottak. Agykoponya: - a legszélesebb része akkora, mint a hossza - félellipszis alakú abból kifolyólag, hogy a középen lévő csontnyúlvány jól tapintható - nyakszirti nyúlvány jól tapintható - szemöldökcsont nem túl kifejezett - a szemek közötti barázda jól tapintható - stop enyhe lejtőt mutat.