Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Meddig őrizzék meg az iratokat a vállalkozók? Jobb, ha megkérdezik a könyvelőjüket, mielőtt selejezteni kezdenek – s mindenekelőtt persze olvassák el e cikket is! Az előző cikkben a magánszemélyek iratmegőrzési kötelezettségéről írtam. Most következzenek a vállalkozások! Az adózás rendjéről szóló 2003. 2003. évi XCII. törvény - Adózóna.hu. évi XCII. törvény 178. §-ának 14. pontja értelmében irat, a jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, azok megjelenési formájától függetlenül. Az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ez vonatkozik mind a magánszemélyekre, mind pedig a vállalkozásokra. Az iratokat azonban nem elég pusztán megőrizni, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó ebben az időszakban bármikor újra megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.
Ugyanakkor sem ez a jogszabály, sem a számviteli törvény, sem más jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az elektronikus másolat elkészítését követően az eredeti dokumentum (számviteli bizonylat) megsemmisíthető lenne. Mindezekből leszűrhető, hogy az iratmegőrzési kötelezettség, illetve az iratok selejtezésének egységes szabályozása egy rendezetlen és bizonytalan terület. Egyedül az adózásban látszik megoldottnak, de ott is zavart okoznak az elévülés nyugvására vonatkozó szabályok. Különböző szabályzatok elkészítésének előírásával próbálják a hiányosságokat leplezni. Az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (20a) bekezdése szerint, az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Ehhez képest kicsit riasztó, hogy az Art. Az adózás rendjéről szóló 2003 évi xcii törvény vhr. hatálya kiterjed az adóval, a járulékkal, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre.
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Ha az adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti az adózó javára, – vagyis visszajár neki a bevallott adóból, – akkor az ezt alátámasztó bizonylatok, nyilvántartások esetében az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni. Eredeti iratok Kérem szépen a vállalkozókat, hogy ne önállóan döntsenek az iratok selejtezéséről, hanem kérdezzék meg a könyvelőt! Megjegyzem, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 47. Az adózás rendjéről szóló 2003 évi xcii törvény végrehajtási. §-a úgy rendelkezik, hogy a bizonylatok megőrzési kötelezettsége az iratok eredeti példányára, vagy – ha azt jogszabály nem zárja ki – eredeti példány hiányában a külön jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. Az adóigazgatási eljárásban az irat eredeti példánya – ha annak megőrzését jogszabály nem írja elő, és az adózó azzal nem rendelkezik – nem kérhető.
Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylat-megőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Nem előírt, de tanácsos A társadalombiztosítási és a jövedelemre vonatkozó iratokra vonatkozó megőrzési kötelezettségről a törvények külön nem rendelkeznek, így azt képzelhetnénk, hogy az általános megőrzési szabályok vonatkoznak rájuk. Az adózás rendjéről szóló 2003 évi xcii törvény 2021. Valójában szájhagyomány útján terjed, hogy ezeket az iratokat végleg meg kell őrizni. Sem a Tbj. sem pedig a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó előírást. Ennek ellenére könnyen belátható, hogy a vállalkozás által (bármikor) foglalkoztatott dolgozók munkaügyi, biztosítási, és jövedelmi adataira szükség lehet (például: a nyugdíjba vonuláskor).
Ha az adózó, a bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, az ellenőrzés esetén köteles az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani. A számvitelről szóló 2000. évi C. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló T/9276. számú törvényjavaslat indokolása - Adózóna.hu. törvény 169. §-a értelmében, a gazdálkodó szervezet az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon kell megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik ez a megőrzési kötelezettség. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Az önellenőrzés fontos korlátja, hogy az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Így őrizze meg iratait, ha vállalkozó! - Adó Online. Önellenőrzési pótlék [ szerkesztés] Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot kell fizetnie. [2] Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. [3] Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.
Minden magyar vállalkozást érinthetik a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési előírások, ezért fontos, hogy a könyvelők körültekintően és alaposan járjanak el akkor, amikor ügyfeleiket vagy a vezetőjüket tájékoztatják erről a témáról. Ha nem 100%-ig biztos abban, hogy az Ön által könyvelt cégnek nincsenek kapcsolt vállalkozásai, akkor az első és legfontosabb feladat ennek a kiderítése, és a vezetőség, tulajdonosi kör alapos nyilatkoztatása, tájékoztatása. Sajnos még manapság is sok könyvelő kezeli a kapcsolt vállalkozási témakört úgy, hogy erről a cég vezetőinek, tulajdonosainak kell külön szólnia a könyvelőnek, viszont ez nem mindig történik meg, mert ők sem tudnak róla, hogy ezt egyáltalán kellene említeniük a könyvelésért felelős személynek. Számvitel A-tól Z-ig 2015 • hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok • még több és részletesebb magyarázat és példa • jogszabályi hivatkozások • két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel Rendelje meg most!
A legegyszerűbb kivitelezésű rácsok a függőleges pálcákból vannak kialakítva, de a felül ívesre formált betétek alkalmazásával megtörhető a szokványos forma merevsége. A hajlított formák akkor támogatják a ház külső megjelenését, ha ívük igazodik az ablak formájához. Természetesen a biztonsági rácsok keretét az ajtókhoz és ablakok keretméretéhez kell igazítani. Mindezek után jogos lehet a kérdés a kör alakú ablakok biztonsági ráccsal való védelmének kialakításával kapcsolatban, miszerint, akkor kör alakúnak kell-e lennie a rácsnak is? Legújabbak biztonsági rácsok Raktáron | FAVI.hu. Természetesen ez is megoldható, de a négyzet alakú rácsokkal is nagyon dekoratív megoldásokat lehet találni, a festéssel pedig kiemelhető vagy eltakarható a rács. Az olyan ajtókról is beszélnünk kell, amelyeken csak egy kitekintő ablak van elhelyezve, és hiába van az ilyen bejárati ajtó szuper zárrendszerrel felszerelve, a kitekintő ablak védtelensége ugyanolyan veszélyforrásnak számíthat az esetleges betörés alkalmával, mint bármely más bejárati ajtó. Érdemes ide is szépen kidolgozott rácsot szereltetni, amely nemcsak a védelmet szolgálja, hanem akár az ajtó ékes dísze is lehet.
Elsősorban üzletek és kirakatok védelméhez lett tervezve. A biztonsági rács Alkalmazható kültéren és beltéren egyaránt. Részletek Felszerelhető minden olyan nyílás mögé és elé, ahol követelmény a beláthatóság, ill. a szellőzés. Ollós rácsok | Pető Védelem Kft.. Típusától függően lehet 6 vagy 8 mm-es köranyagból készül. A harmonikaszerűen összegyűjtött elemek minimális helyet foglalnak. A korrózióálló alapanyagok bármilyen RAL színben kérhetők Rendelhető kézi vagy automatikus működtetéssel Ajánljuk bevásárlóközpontok, irodák, üzletek, kirakatok védelmére Nem csupán értékmegóvásra, hanem térelválasztásra is alkalmas Összezárt állapotában minimális a helyigénye és nincs szükség tokszerkezetre Rendszerint nincs szükség a portálok átalakítására. NÉVMAGYARÁZAT: A széles körben elterjedt kirakatvédő rácsot szokták még: fellapozódó, lapozódó, detektív és biztonsági rácsnak egyaránt nevezni. Tekintse meg Biztonsági rácsainkat is A kirakatok és üzletek védelmére.
Ennek gyártásával egyetlen német cég foglalkozik, darabját pedig általában 9 ezer forinttól kezdődően telepítik. A kifeszítés-védővel felszerelt ablakok két percig állnak ellen a feszegetéseknek, ami a betörő szempontjából sok időnek számít: ha fél percig nem boldogul egy ablakkal, gyakran továbbáll. Rácstípusok Kirakatvédő rács Elsősorban belső védelemre, áruházak leválasztására, üveg felületek, lakások teraszainak, ablakinak védelmére szolgál. A kisebbek kézi meghajtással működtethetők, a nagyobbak motoros meghatással. Felfelé tekeredik tengelyre, alig igényel karbantartást. Detektív rács Külső szerelésre, üzletek bejárata, kirakatok, ablakok, teraszok elé ajánlott. Ajtó-, ablakrácsok – Biztonság és szépség | Ablakszigetelés az ablakszigetelő-től.. Kifelé nyíló, garázsajtók belső védelmére (ha kifeszítik az ajtót), is alkalmas. Egy mozgásérzékelővel tovább fokozható a védelem. Dekoratív kivitele mellett biztonságos, és jól láthatóak az árúk egy kirakatban. Tengelyre tekeredik, a kisebbek rugó segítségével, kézzel is működtethetőek, a nagyobbakat motoros meghajtással szerelik.
Üdvözöljük honlapunkon!
- A rácsok egy vagy két irányba is összetolhatók, kifordítható a megrendelő igénye szerint. - Termékünket alapozzuk, majd a kívánt színre festjük, igény szerint galvanikusan le is horganyoztatjuk.