Linkek a témában: Hirdetés Meghatározás Tanösvényeink bemutatása, ötletek, tippek gyerekeknek, pedagógusoknak. Nemzeti Parkjaink tanösvényei, fotók, képgalériák, beszámolók. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Tűz pusztít a Tarna-Lázbérci Tájvédelmi Körzetben. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Lázbérci Tájvédelmi Körzet tanösvényei Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
A tározó fő a hala a ponty, jellemzően 1, 5–4 kg-os méretben, azonban a nagyobb "darabokra" vágyók is megtalálják a számításukat a megfelelő módszer, helyismeret és kellő kitartás birtokában. Kisebb mennyiségben, de annál nagyobb méretben fordul elő az amur és a busákból is akadnak még matuzsálemi példányok. A népes keszegállomány trónját a dévérkeszeg foglalja el, őt követi a karikakeszeg, a bodorka és a szélhajtó küsz. Lázbérci Tájvédelmi Körzet – Wikipédia. A ragadozó halak fő képviselői a balin, mely akrobatikus mutatványokkal borzolja a horgászok idegét, míg süllőzés közben gyakran előfordul, hogy a csuka tréfálja meg a horgászt. A tározó titokzatos lakójáról, a harcsáról sem szabad megfeledkeznünk, fokozott jelenlétére az elmúlt évek csökkenő keszegállománya utal. Összefoglalva a fentieket: miben is rejlik a tározó vonzereje? Természeti adottságából fakadó szemet gyönyörködtető külsejében, a gondos munkának köszönhető gazdag halállományának vagy az alkalmazandó horgászmódszerek sokszínűségének. Azt hiszem, ezek együttesen adják ennek a víznek az igazi varázsát.
A vízköz tetején 11 / 13 Fotó: Gulyás Attila Az Upponyi-szoros tetején A tó születése idején a tudományos szempontok 200 méteres tengerszint feletti magasságra jelölték ki a tó vízszintjét, amely így véget ér egy kilométerre Uppony falutól. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy ha ez a szám csak 2-3 méterrel több lenne, akkor a tó vize elérte volna a környék legmonumentálisabb természeti képződményét, az Upponyi-szoros mélyét is, és egészen egyedülálló módon csillogna a vize a kétszáz méteres hegyoldalak között. Ilyesmi persze nem volt tervben sem akkor, sem manapság, azonban a helyiek által Vízköznek nevezett hegyszoros szerencsére sok víz nélkül is fenséges látvány. 12 / 13 Fotó: Gulyás Attila Hangulatos, de pusztuló fenyves a szoros mélyébe vezető gerincen Kijelölt utakkal ez a terület sincs sűrűn átszőve, de kerülőkkel elérhető rajtuk a szoros mindkét oldala. Az Upponyi István telepről induló kék háromszög jelzésen a déli oldalon lévő Eszkála-tetőre juthatunk fel. Itt széltében korlátozott, függőleges irányban viszont igazán tág és szédítő kilátás vár a szorosra és a Lázbérci-tóra.
A tájvédelmi körzet vizes élőhelyeit a Csernely-patakot kísérő éger- és fűzligeterdők, valamint az ezekhez illeszkedő magaskórósok, magassásosok képviselik. A hegységet borító erdőtömb mellett nagy gyepterületek, hagyományos művelésű gyümölcsösök kerültek természetvédelmi oltalom alá. A változatos, extenzív jellegű tájhasználat formálta vegetáció, a sokrétű felszínformák révén a kis terület ellenére is gazdag állatvilág jellemzi a vidéket. A dombvidéki, irtás eredetű félszáraz gyepek hihetetlen virággazdagsága számos védett rovarfaj megtelepedését biztosítja. Ezeken a területeken gyakori a védett északi plebejusboglárka, a barnabundás boglárka és az ozirisz törpeboglárka. A patakvölgyekben a keleti gyöngyházlepke, a száraz sziklagyepek szegélyén lévő sziklai cserjésekben pedig a nagy fehérsávoslepke a jellemző védett lepkefaj. Az Upponyi-szoros délies kitettségű forró sziklagyepeiben mediterrán elterjedésű fajok élnek, míg az északias, hideg gyepekben, törmeléklejtő- és szurdokerdőkben a hűvös hegyvidékekre jellemző fajközösség jött létre.
1856-ban bezárják a templomot, mert annyira rossz állapotba kerül, néhány évtized múlva újra leég. 1901-ben építették újjá. 1944. június 2-án Debrecen bombázásakor találatot kapott, a körülötte levő Ispotály épületek szinte mindegyike megsemmisült (ma egy áll közülük). A templomot életveszélyesnek nyilvánították, ezért fel kellett robbantani. Az ispotályi gyülekezet a megmaradt Ispotály épületében folytatta hitéletét, mindvégig reménykedve abban, hogy visszaépülhet elvesztett templomuk. A történelem során ez mindig sikerült, de a politika most nem engedte meg. 1949-ben, a nagy Debreceni Egyházközség felosztása során önállóvá vált az Ispotályi Egyházközség is, akik magukra maradtak nemes szándékukkal. Ispotályi templom - Debrecen Kistemplomi-Ispotályi Református Egyházközség. Akkor tettek le végképp róla, amikor államosították az istentiszteletnek helyet adó épületet is és az egyházközséget a Kistemplom fogadta be 1972-ben. A 2. világháború pusztításában megmaradt templomi berendezési tárgyak: szószékkorona, Mózesszék, keresztelőmedence, melyeket a Kistemplom őriz.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A beázásokat össz-debreceni összefogással sikerült megszüntetni. Az önkormányzat, az egyházkerület és egyházmegye, valamint a gyülekezet adományaival sikerült a tető megsérült részét kijavítani, így ma már nincs szükség vödrökre a templomtérben. [1] Társtervezők: Statika: Borbás József, Dezső Zsigmond; Gépészet: Etemez Vjacseszlav, Nagy Göde József; Elektromos: Szabó Géza; közmű: Gáspár Józsefné; a templom üvegablakait Klézl Marina festőművész és üvegtervező-iparművész tervezte és kivitelezte. [2] A madármotívumok a Szentlelket szimbolizáló galambra utalhatnak. Amikor Keresztelő János megkeresztelte Jézust, akkor a Szentlélek galamb formájában szállt le Rá. [3] Az Új Apostoli Egyház nem annyira fiatal, mint ahogy a neve sejteti. Kezdetei a 19. századra nyúlnak vissza. Ma az Új Apostoli Egyház világszerte mintegy 9 millió taggal rendelkezik. Az egyház tagjai a Jézus idejében élő 12 apostol utódainak vallják magukat. Feladatuk is hasonló: hirdetni az evangéliumot az egész világon. Debreceni református templom kossuth utca. Az egyház magyarországi működését 1872-ben kezdte meg, egy évre rá már Budapesten is volt egy huszonöt-harminc fős gyülekezetük.
s ennek a madár motívumokat hordozó templomunk is ékes bizonyítéka. [2] A Magyarországi Új Apostoli Egyház építette az 1994-ben felszentelt templomot, [3] amit egy szűk évtized múlva árulni kezdtek. [4] A templom iránt 2003-ban a debreceni önkormányzat is érdeklődött, mivel koncertek és egyéb, kulturális tevékenységek helyszíneként gondoltak a templomra. 2004 októberétől pedig egészen 2005 decemberéig az Új Remény Baptista Gyülekezet bérelte. Debrecen nagyerdei református templom. [5] Az épületet végül a Tiszántúli Református Egyházkerület vásárolta meg. A templom tehát 2006 februárjától református, és mint Debrecen egyik legújabb református temploma várja mindazokat, akik Istent keresik. Igényesen kialakított belső terének földszintjén, a gyermekfoglalkoztató helyiségekkel kibővített, karzatos templomtérben istentiszteletek tartására kerül sor; az alagsor különböző méretű termei pedig bibliaóráknak, gyermek-istentiszteleteknek, kézműves és ifjúsági foglalkozásoknak adnak otthont. Ugyan fiatal az épület, de 2016-ban komoly gondok adódtak a zsindelytetővel.
Istentiszteleteinket vasárnap 10 órától tartjuk. Az istentisztelettel párhuzamosan gyermek-istentiszteletet is tartunk az alagsorban. Kihangosított babamama szobánk pedig – amely csupán egy üveggel van elválasztva a templomtértől – lehetővé teszi, hogy kisgyermekes szülők is részt vegyenek az istentiszteleten. Istentiszteleteink prédikációi letölthetőek a Prédikáció menüpont alatt PDF formátumban vagy meghallgathatóak a YouTube-on. Elérhetőségeink - Debrecen Kistemplomi-Ispotályi Református Egyházközség. Lelkipásztori Levél nevű kiadványunkat nyomtatott formában adjuk oda az istentisztelet végén gyülekezeti tagjainknak, amelyben az igehirdetés összefoglalása és a hirdetések találhatóak. PDF formátumban a korábbi számok letölthetőek ugyancsak a Prédikáció menüpont alatt. Ha kicsit körülnézett a honlapunkon, szeretnénk arra bátorítani, hogy lépjen ki a virtuális világ biztonságából, lépje át templomunk küszöbét, és élje át a gyülekezet valóságát.
A Füredi úti református templomról Számos ember nem is tudja, hogy a tízemeletes panelházak tövében szinte eltörpülő épület milyen nagy belső térrel rendelkezik. Ugyanakkor sokan, akik elsőként járnak a templomban, csodálkozva jegyzik meg, hogy nem is gondolták volna, hogy milyen gyönyörű az organikus építészeti megoldásokat tartalmazó templomtér, amely a karzattal együtt közel 200 ülőhelyjel rendelkezik. A templomot az Új Apostoli Egyház építette. A tervezést megelőzte az a tervezők számára rendezett ausztriai tanulmányút, amit az egyház osztrák püspöke szervezett, mint megbízó, aki ottani példákon szerette volna megmutatni, pontosan milyen épületet akar. A Tér és Forma Kft. és társtervezői tervezték meg a templomot, [1] a kivitelezést pedig a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat végezte. Az építész az Ybl-díjas Kertai László volt, akinek munkái között tartjuk számon a Lovardát, Aqauticumot és a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumot is. Makovecz Imréhez hasonlóan Kertai László is a hajlított, íves fagerenda-szerkezetű organikus építészet elkötelezett híve.