1749-ben Vanossi Antal a kor egyik legnevezetesebb fafaragó mesterét, Baumgartner Bernátot helyezte Székesfehérvárra, aki már más városokban, többek között Bécsben is komoly munkákat végzett. A mester 1760-ig vezette a székesfehérvári jezsuita rendház fafaragó műhelyét, amely a jezsuita templom és a rendház teljes berendezése mellett a patika bútorzatát is elkészítette. Fekete sas patika székesfehérvár. A máig legjellegzetesebb része a patikának ma is ezzel a bútorzattal van berendezve, ez a helyiség az officina (a gyógyszertárnak az a helyisége, ahol a vásárlóknak kiszolgáltatják a gyógyszereket, illetve az egyszerűbbeket akár itt készítik el). [2] 1774-ben a patika a pálos rendhez került, majd elárverezés után újra polgári tulajdon lett. Valter Ferenc új tulajdonos költöztette a patikát és a berendezést új, mostani helyére, és ő adta neki mai nevét, a kor kívánalmainak megfelelően szerint németül: Apotheke zum Schwarzen Adler. Az eredeti, még jezsuiták előtti bútorok, illetve a Baumgartner-féle barokk bútorzat mellé az 1920-as években egy szecessziós stílusú mérlegszekrény került, ám ezt később eltávolították, hogy a barokk stílusú patika egységes látványvilágát vissza lehessen állítani.
Az egykori jezsuita patika felszereléséből maradt ránk a szép márvány prés, egyik oldalán "Apotheca J. Alba Regalensis", a másikon "Anno 1752" felírással, a préshez tartozó rézmozsárral együtt. Cím: 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6. Email: Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10. 00 – 18. 00 Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Így tenyésztik a csigákat a csigatenyésztő gazdaságokban | Érdekes Világ Éti csiga Fotók, Képek Csiga. éti csiga. — Stock Fotó © Adrx #28861367 Corra Sat, 2013-02-09 07:31 Huhh, meg kell mondjam, nagyon sok álszent és - bocsánat - nem éppen átgondolt hozzászólással találkoztam itt. Nem megyek bele abba, hogy a csiga miért nem alacsonyabb rendű táplálék a csirkénél, csak arra térnék ki, miért tartom álszentnek a hozzászólások egy részét: ahogy előttem többen is írták, a városi ember, ha egyszer végig kéne néznie, hogy egy kendős néni miképpen öli le a csirkét, vagy egy jó falusi disznóvágáson hogy visít, sír a disznó, amikor vágják, AZT a csirkét, disznót sem tudná megenni. Sok gazda bukott el: nem is tart már ilyen állatot senki Magyarországon - HelloVidék. Hát még, ha látná, hogy mindez hogy zajlik nagyüzemi szinten, ahol a kihízott disznó "sertés végtermék". Ajánlom például a Barakka című filmet, ahol meg lehet nézni, milyen humánus módon készítik elő a napos csibéket hátralévő életükre.... De ismétlem, maga a leölés még tanyai körülmények között is véres, csúnya, stb.
Először egy pár napig a ládákban éheztetik a csigát, hogy a bélcsatornáját kiürítsék. Ezután a feldolgozóüzemben felgőzölik, majd kézzel kihúzzák a házából az akkorra már megfonnyadt csigatestet. Szorgos kezek levágják a csigatestről a zsigeri részt. A megürült csigaházat félre teszik. A csigatestet kétórás fűszeres főzéssel ízesítik. Itt gyűjtik, mert itt olcsó. Éti Csiga Tenyésztés – Csiga. Éti Csiga. — Stock Fotó © Adrx #28861367. 60 éticsigából jön össze egy kg. A felvásárlási ára 100 Ft körül van kilónként. Mázli esetén 5 kiló is összejöhet egy óra alatt. Április közepétől június közepéig csigaszezon van. Ilyenkor a gyűjtők mindent tűvé tesznek a csíkos házú, fehér húsú, korántsem ijedős éticsigáért. Franciaország, Törökország, Magyarország: úgy tűnik, megint rossz társaságba kerültünk. Hazánkban persze igen jól érzi magát az éti csiga ( Helix pomatia), különösen a Dunántúl és Észak-Magyarország otthonos számára. Nyirkos helyeken, ártereken és sűrű erdős részeken számíthatunk tömeges előfordulásra, különösen esőzések után. Ezt minden csigagyűjtő kívülről fújja.
Tápláléka levelek és egyéb növényi részek. A pettyes éticsiga 10 évig is élhet. Szaporodása [ szerkesztés] A nagy házú példányok gyakran csak 2 éves kortól érik el az ivarérettséget. A párzási időszak meleg, párás nyári éjjeleken van. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat "teherbe" esik. Elcsüggedtek a csigatenyésztők, durván belassult a csigabiznisz | Magyar Narancs. A csiga 20-50 petét rak kupaconként. A kifejlődéshez 1 hónap kell, hogy elteljen. Az újonnan kikelt csigák háza, puha és átlátszó. Idővel megsötétedik és több spirált szerez. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 Taxonazonosítók Wikidata: Q927080 Wikifajok: Cantareus aspersus ADW: Helix_aspersa ARKive: helix-aspersa BOLD: 28622 EoL: 449907 EPPO: HELXAS Európa Faunája: 426245 GBIF: 5190508 iNaturalist: 55888 IRMNG: 11311402 ITIS: 77906 NCBI: 6535 ZooBank: 9099927E-24DF-4F89-B352-6B7902CD4A38
A szakember kifejtette, hogy a csigák gyűjtésére bárki jogosult, az átvétel azonban engedélyköteles, amelyet az integrátor vállalkozás kérelmére a hatóság állít ki. A felvásárlók a cégtől szerezhetnek engedélyt, és csak ennek birtokában vehetik át a gyűjtöktől a csigákat. A gyűjtés hasonlít a gyógynövények gyűjtéséhez, van egy meghatározott mennyiség, amit nem szabad túllépni. Az éticsigáknál ez a már említett 2 ezer tonna egy évre, erősítette meg Tóth Sándor, aki hozzátette azt is, hogy a magyar csigaágazat már évek óta nem tudta ezt elérni, ugyanis a feldolgozóiparban egyre többen hagynak fel a tevékenységgel (Zalaszentgrót, Kemenesmárton, Kisvárda), illetve a gyűjtéssel is egyre kevesebben foglalkoznak, leginkább a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Ahogy a szakember fogalmazott, az éticsigának meleg kell, páratartalom és ennivaló, ezzel szemben évek óta hidegek, szelesek és szárazak a tavaszok Magyarországon. A gyűjtési kedv visszaesésében szerepet játszik az is, hogy a csiga átvételi ára borzasztóan alacsony, ráadásul az ország nyugati feléből nem lehet rentábilisan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe szállítani a gyűjtött csigákat.
Bár a kisvárdai csigafeldolgozó (a helyiek elnevezése szerint csigagyár) bedőlésével a komoly hagyományokra visszatekintő éticsigagyűjtésnek, -feldolgozásnak és -exportnak – az egyetlen vajai üzem kivételével – leáldozott Magyarországon, Bátonyterenyén még hisznek a csigatojásban. A Nógrád megyei, mintegy 14 ezres kisvárosban lévő mikroüzemben balti államokból és lengyel csigafarmokról származó nyers csigatojásból készítenek luxusterméket csigakaviár vagy csigagyöngy néven, ami aztán magyar és európai éttermekbe, akár Michelin-csillagos séfek tányérjaira kerül, az uborkás-édesköményes fürjhere kísérőjeként. Gyöngyök a tojatópohárban A Magyarországon elterjedt és védett éticsiga, a helix pomatia gyűjtésének leáldozásával az elmúlt évtizedekben sorra nyílnak a könnyebben tenyészthető helix aspersa maximára ráállt farmok. Ezek már nemcsak a csigák húsát adják el az egyre nagyobb nemzetközi piacra, hanem a sterilizált földdel és homokkal feltöltött tojatópoharakból összegyűjtött friss csigatojást is, ami egyre elterjedtebb a gasztronómiai kuriózumok piacán.
Az átvételi árakat illetően a Mantar Kft. ügyvezetője elmondta, hogy számos tényező befolyásolja, mennyiért veszik át a csigákat, ilyen például a feldolgozótól, illetve a gyűjtőktől való távolság, a fuvarozás és szállítás költségei. A csigák átvételi ára jelenleg 100-200 forint/kg körüli mozog. Egy kilónyi csigahúshoz körülbelül 60 csigára van szükség. A felvásárlókat a hatóság ellenőrizheti, hogy megfelelő méretű csigákat vettek-e át, illetve hogy megfelelő módon tartják-e őket, a feldolgozónak történő átadást megelőzően. Az állatokat tilos műanyagzacskóban tartani, nagy méretű, jól szellőző dobozban kell őket tárolni, hogy biztosan kibírják addig, amíg eljutnak a feldolgozóig. Tóth Sándor elmondta, hogy a Mantar Kft. főleg Franciaországba értékesít, illetve jóval kisebb mértékben olyan országokba, ahol vannak nagyobb francia kolóniák, de ezzel inkább a francia feldolgozó foglalkozik. A vajai vállalkozás ugyanis félkész terméket állít elő, a csigákat kiveszik a házukból, megtisztítják, leválasztják a zsigereket, majd előfőzik és gyorsfagyasztják az állatokat.
A folyamat meglehetősen időigényes és bonyolult: egy csiga egy évben egyszer, 50-100 tojást rak le, de még ebből sem mindegyik használható, a nem teljesen gömbölyű, sérült darabokat kidobják. A csigatojás tenyészeten belüli gyűjtését és feldolgozását a francia-olasz határvidéken, Cherascóban kezdték el mintegy négy évtizeddel ezelőtt, a módszereket azóta fejlesztik, leginkább olasz és francia csigafarmokon – az alábbi képen egy szicíliai farm látható. Olaszországban egyébként az utóbbi 20 évben a csiga élelmiszeripari felhasználása megháromszorozódott, és egyre több a tenyésztő is. Újabban már afrikai csigatelepekről is kínálnak exportra tojásokat. A jó minőségű csigatojás tiszta, fehér, néha világos rózsaszínben dereng, íze alapvetően semleges, az ínyencek szerint kissé céklás, földes, ásványos jegyeket hordoz. Éppen ezért húsokhoz, halakhoz, édességekhez, akár például homár-mangó crème fraîche-hez is adhatják látványos kísérőként. A pár kilós szállítmányok tartalmát Bátonyterenyén letisztogatják, átválogatják, és egy szabadalmaztatott pasztörizálási eljárással, só nélkül tartósítják, majd 50 grammos kis üvegcsékbe teszik.