Gárdonyi Géza FEL NAGY ÖRÖMRE! Fel nagy örömre! Ma született, Aki után a föld epedett. Mária karján égi a fény, Isteni Kisded Szűznek ölén. Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, Nézd csak örömmel Istenedet. Nem ragyogó fény közt nyugoszik, bársonyos ágya nincs neki itt. Csak ez a szalma, koldusi hely Rá meleget a marha lehel. Egyszerű pásztor, térdeden állj! Mert ez az égi s földi király. Glória zeng Betlehem mezején, Éjet elűzi mennyei fény; Angyali rendek hirdetik Őt, Az egyedül szent Üdvözítőt. Egyszerű pásztor, arcra borulj, Lélekben éledj és megújulj! This entry was posted on 2012, december 24.. It was filed under ünnep, irodalom, kultúra, vers and was tagged with aranyos, éjjszaka, öröm, ünnep, barátság, bejgli, Betlehemi csillag, csillog, dió, egészség, esik, este, fácska, fehér, fenyő fa, Gárdonyi Géza FEL NAGY ÖRÖMRE!, gyermek, gyermekek, havazik, hó, hideg, irodalom, kalács, Karácsony, karányony, kedves, kisállat, Kisded, Kisjézus, kismadár, kultúra, mák, Mária, mese, pásztorok, ragyog, szeretet, tél, vers, zord.
"Angyali rendek hirdetik őt, Az egyedül szent Üdvözítőt. " Gárdonyi Géza: Fel nagy örömre! Fel nagy örömre! ma született, Aki után a föld epedett. Mária karján égi a fény, Isteni Kisded Szűznek ölén. Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, Nézd csak örömmel Istenedet. Nem ragyogó fény közt nyugoszik, Bársonyos ágya nincs neki itt. Csak ez a szalma, koldusi hely, Rá meleget a marha lehel. Egyszerű pásztor, térdeden állj! Mert ez az égi s földi király. Glória zeng Betlehem mezején, Éjet elűzi mennyei fény; Angyali rendek hirdetik őt, Az egyedül szent Üdvözítőt. Egyszerű pásztor, arcra borulj, Lélekben éledj és megújulj!
Az biztos, mert feljegyzések bizonyítják, hogy az éneket Gárdonyi (akkor még Ziegler) Géza írta, szerezte 1882. évi devecseri tanítóskodása idején, és ugyanazon év karácsonyán hangzott fel először a devecseri katolikus templomban. A hosszabb változat a Devecsertől körülbelül tíz kilométerre lévő Tüskeváron élő Szabó Mátyás katolikus hívó Ájtatossági Kalauz (Pest, 1871. ) című imakönyvében van kézírással följegyezve. Az imakönyvet unokája, a kántortanítóskodó Molnár László (1928–2010) őrizte meg. Kérdés, hogy melyik lehetett az eredeti szöveg. Gárdonyi versének első sora (és címe): Föl nagy örömre!, a bővebb változat hasonló, költőileg ugyanúgy elfogadhatóan: Föld, nagy örömre… Mintha a költő megszólítaná a föld népét. De a föld könnyen rövidülhet föl határozószóvá. Mindkettő indokolt lehet. A hosszabb változat azt sejteti, hogy talán mégis ez lehet az eredeti. Hiszen a hosszabb szövegek szoktak rövidülni. Viszont vannak benne ritmikai buktatók, amelyeket Gárdonyi aligha követett volna el.
25. Gárdonyi imádott utazni. Az Egri csillagok megírásakor Isztambulban is járt, hogy a török történelmet és kultúrát kutathassa. De feljegyezték róla azt is, hogy a Bor című színművét teljes egészében vonaton utazva írta. Egyszerűen felszállt a vonatra és csak akkor szállt le róla, amikor két hét múlva elkészült a darab. 26. Az író a biológiáért is lelkesen rajongott. 1898-ban felfedezett egy addig ismeretlen, az egri pincékben honos hatszemű bikapókfajt. 27. Gárdonyi nem volt túl következetes a politikai nézeteiben. A monarchia bukását lelkesen üdvözölte, de ugyanilyen lelkesedést mutatott a tanácsköztársaság megalakulása, annak bukása, majd Horthy Miklós hatalomra kerülésekor is. 28. Gárdonyi azt szerette volna, ha a saját kertjében temetik el az éj leple alatt. De a város ragaszkodott a látogatható sírhoz és a fényes temetéshez. Ez itt az. Kép forrása itt 29. Gárdonyinak a válása után több kapcsolata is volt. Végül Egerben Tóth Ilona mellett találta meg a boldogságot, aki közben számomra nehezen érthető módon még házasságot kötött Mátékovics Józseffel, miközben végig Gárdonyival lakott.
A karácsonyi dalt Cseh Tamás is elénekelte korábban, igazi kuriózum ez a felvétel: Zenék 777 A hit nem magánügy!
Szép májusvégi estén egyedülülök a kertben. S nézem, mint merülaz égi nap a földi kék homályba, a hegyek ibolyaszín fátyolába. A völgyben lenn, már feketül az árnyék. Elcsöndesül az emberlakta tájék. Csillag ragyog a Mátra tetején, A távolból harangszó száll felém: Üdvözlégy Mária! Ha elgondolom, hogy e Föld szinénvalóban élt e tiszta, égi lény! Járt-kelt, mint mink: a lábának nyomáta porban hátrahagyta … Olvass tovább Valami remete lakja réges-ré kis remete, kit senkise se lehet tudni angyal-e vagy ember? Mikor az erdőre éj homálya száll, s a benne tévelygő aggódva megáll, s remegve, habozva kérdi: Jobbra? balra? Megszólal a kicsi kápolna harangja. Embertársam! vészes, sötét uton járó, sötét uton járó, habozva megálló, hallgass a titkosan megcsendülő hangra:a szivedben hangzó angyali harangra! Mintha látnám a fehérruhás szentet, amint Jairus házához közelget, s hírül hozzák, hogy meghalt a leányka! Jézus ránéz az elsápadt apára: "Ne félj, csak higgy! " Ha ránk is így szakad a fájdalom, szerettünket látva a gyászpadon, s kiáltjuk: Nincs már aki segítsen!
Gárdonyi édesapja játszott hangszereken: hegedült, cimbalmozott és gitározott. Gárdonyi is tanult zenét, szívesen is zenélt, játszott hegedűn, cimbalmon, pianínón és orgonálni is tudott. Bár nem lépett fel nyilvánosan soha, aki hallotta, kiválónak tartotta hegedűjátékát. Jó barátságban volt a kor híres cigányprímásával, Dankó Pistával, akinek szövegeket is írt, illetve csiszolgatta a híres hegedűs saját szövegeit. Dankó Pista halálakor Gárdonyinak adta hegedűjét, aki Gárdonyi József visszaemlékezése szerint leszedte a húrokat a hegedűről és eltette, hogy Dankó után már senki ne játsszon rajtuk. Az író halála előtt nem sokkal a hegedűjét kérte, és eljátszotta Dankó Pista Darumadár gyere velem című nótáját. Nézd csak örömmel Istenedet. Nem ragyogó fény közt nyugoszik, Kiadó albérlet gyömrő Nem a félelem lelkét kaptátok meg Balatonakarattya eladó nyaraló balatonszemesen
A garanciális visszatartás és annak anomáliái, a bankgarancia Garanciális visszatartás pt. 1 Mire szolgál a jóteljesítési garancia? - Megbízható Ügyvédi Iroda Garanciális visszatartás pte ltd Garanciális visszatartás áfa-beli megítélése 2008-ban - adózási tanácsadás -Tudásbázis Garanciális visszatartás A megbízó jellemzően a vállalkozó, a kedvezményezett pedig a megrendelő. Garanciális visszatartás/tartalék kiváltására szolgáló garancia Építkezések, útépítések stb. befejeztével a megrendelők gyakorta visszatartanak egy bizonyos összeget (általában 5%-át a szerződés összegének) a vállalkozónak kifizetendő számlából azért, hogy a szerződésben megszabott garanciális időszak alatt felmerülő esetleges hibákat abból kijavíttathassák. Ez a visszatartott összeg gyakran kiváltható garanciával, amely jellemzően akkor lép hatályba, ha a megrendelő a visszatartás összegét átutalja a vállalkozónak. Ajánlati garancia (tender/bid bond) A versenytárgyalásokon résztvevő, potenciális eladó/vállalkozó bocsáttatja ki, a versenytárgyalást kiíró fél javára.
A gyakorlat alapján a garanciális viszszatartás kifizetésének esedékessége a műszaki átadás-átvétel után egy évvel válik aktuálissá. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez pusztán bevett gyakorlat, nem egy esetben a megrendelő a vállalkozói szerződésben ezt kitolja 18 vagy 24 hónapra is. A garanciális visszatartás jogi alapja az, hogy a megrendelő biztosítani szeretné, hogy hibátlan legyen a munkavégzés, valamint, ha mégis hiba van, azt elsősorban a kivitelező javítsa ki (hisz a visszatartás még nála van). Másodsorban pedig fontos a megrendelő számára az is, hogy legyen fedezet a más vállalkozóval történő javításra. (A garanciális időszakon belül, hiba regisztrálásakor, felhívásra a kivitelező köteles javítani, ha ezt nem teszi, a megrendelő az ő költségére mással kijavíttathatja. Ezt természetesen számlával kell igazolnia. ) Az általában elfogadott egyéves visszatartási időszak alapja a Polgári Törvénykönyvben keresendő: vonatkozó előírása szerint a kivitelezés végén tartott műszaki átadás-átvétel után egy évvel a megrendelő köteles utó-felülvizsgálati bejárást tartani.
(Nyilvánvalóan több követelés engedményezésekor ezen követelménynek követelésenként külön-külön kell teljesülnie! )Az engedményező köteles - főszabályként - a kötelezettet az engedményezésről, az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve, írásban értesíteni. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét stb. engedményezéshez a kötelezett hozzájárulására nincs szüksé engedményezés könyvelése az engedményezőnél (jelen esetben az "A" kft. -nél):- az engedményezett követelés ellenértéke: T 368 - K 962;- az engedményezett követelés könyv szerinti értéke: T 862 - K 31-33. Könyvelés az engedményesnél, ha az Szt. hatálya alá tartozik:- az engedményezett követelés vételárán: T 3651 - K 4799, a garanciális visszatartásból származó követelést értékesítik, akkor az eladási áron az "A" társaságnál követelés lesz; ha a vevő a "B" társaság lesz, nála ugyanezen értéken kötelezettség.
Előnye, hogy a pénz nem a megrendelőnél marad, hanem a cég számláján, még ha egy része olyan is, amelyhez nem lehet nyúlni: a visszatartási összegekhez képest a kezelési költségek nem mellbevágók. Ez a pénz ott kamatozik, a társaság pénzügyi mutatóiban szerepel stb. Nagy kockázata azonban az, hogy a bankkal kötött szerződés nem tartalmazza azt a kitételt, hogy a megrendelőnek a banktól történő lehívás, azaz a pénzhez való hozzájutás esetén igazolnia kellene számlával a felmerült műszaki hibák kijavítását, ezt nyilvánvalóan a bank nem vállalja fel, nem ellenőrzi. A szerződés csak azt tartalmazza, hogy a bank arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelő (jogosult) értesítése alapján - a megrendelő részére teljesít. Ezt természetesen később a vállalkozónak a bank részére meg kell fizetnie. Amennyiben elszámolási vitába bonyolódik a megrendelő és a vállalkozó, az előbbi könnyen érvényesítheti erőfölényét azáltal, hogy egyszerűen lehívja a bankgaranciát. A bankgarancia lehívásának jogtalanságát (értelemszerűen: hibátlan teljesítés esetén - tehát annak kell bizonyítania, az összeget annak kell visszaperelnie, akit megilletne: vagyis a vállalkozónak.
Egy másik lehetőség ebben az esetben is az eredeti teljesítési időpontra kibocsátott helyesbítő számla, amelyben engedményt ad a kivitelező a megrendelőnek, annak önellenőrzési következményeivel együtt. Változik a beszámoló, csökken a társasági adó és az iparűzési adó. A felszámított általános forgalmi adó csökkentését azonban véleményem szerint a helyesbítő számla keltének időszakában kell figyelembe venni.