Mérettáblázat Leírás és Paraméterek Juhász Gyula: Anna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen. Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Nyugat első nemzedékének tagja Költészetük jellemző i: ( Mi a közös és mi a különbség? Ezt az eltávolodást az is mutatja, hogy csak elnagyoltan, jelzésszerűen idézi fel a nő alakját. Ám egyszerű, higgadt kijelentésein átsüt a szenvedély, amit önmaga előtt is titkol. A 2. egység a 2. mondat (7-12. sor), amely a jelenről szól, ezt jelzi a "Ma már". A beszélő bizonygatja a múlt iránti közönyét, ezért ez az egység ellentétben áll az előző egységgel. A lírai én úgy tesz az elején, mintha már nem érdekelné Anna. Olyan szavakat használ, hogy úgy érezni, túl van már rajta, elmúlt már, felülemelkedett az élményen, túllépett Annán. Kicsit le is értékeli: már nem remeg a tekintetétől, stb. De ez arra is utal, hogy régen valamikor nagyon zavarba tudta ejteni a jelenléte. Azonban ma ez már kisebb amplitúdójú. Egy voltál a sokból, írja. Ez egy pofon a nőnek: olyan Adys húzás. De Adyval ellentétben Juhász Gyula nem tudja elfelejteni Annát: egész életén át végighordozza az emlékét. A "de, mégis" kötőszavak éles fordulatra utalnak: a lefojtottság átadja helyét a heves érzelemkifejezésnek.
A férfi a nagyváradi színházban látta először a nőt, és azonnal beleszeretett. Sokáig távolról csodálta, majd egy közös barátjuk meghívta Annához. A színésznő későbbi visszaemlékezése szerint a fiatal Juhász Gyula a házával szemközt állt. Kiment hozzá, hogy behívja, de a költő alig hallhatóan vagy egyáltalán nem válaszolt. Ezután is csak néhányszor találkoztak, de Anna inkább csak félelmet érzett vele kapcsolatban, nem tudta viszonozni rajongását. A költő mégis egész életében kisebb nagyobb megszakításokkal őt tekintette múzsájának, és rengeteg szerelmes verset írt hozzá. A színésznő később is tehernek élte meg a múzsa szerepet, így nyilatkozott: "... csak később, soká hallottam, hogy verseket ír hozzám. Boldog voltam, örültem, és az ismerősök lépten-nyomon gratuláltak a versekhez. És csak akkor döbbentem rá nagyon, hogy nekem ezekhez az Anna-versekhez semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem és nem hozzám. "
Kádár Andrea Források: ITT, ITT és ITT, valamint: Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Kiemelt kép: Wikipédia/ Homonnai Nándor/Petőfi Irodalmi Múzeum
Mikor nnepet nnepet l Lelkedben az rm, vagy fjdalom, - Lehet gysznnep is Akit nagyon szeretsz, Akkor hozz mehetsz, Jaj, csak ne menj szrke htkznapon! Hirdetés Olvasd el ezeket a fantasztikus költeményeket ettől a kiváló szerzőtől! Hangolódj rá a szép verssorokra szeretteiddel együtt! Íme Reményik Sándor legszebb versei! Szeresd az Istent s tégy, amit akarsz Fölény – de nem bánt. Nem héjázik fent. Derű – de égi. Józanság – de szent. Bent a világban, Mégis kívül rajt: Hódítni lelket Jézusnak óhajt. De tapintattal Tágasságot ád – Lélek ne hordjon Semmilyen igát. Mikor búcsúzik: Nincs szemébe könny – Egyszer mindenki Úgyis visszajön. Advent idején Temetőbe jár – Sírok közt röpköd Mint a fénybogár. Az új halottól Vídám-kedvesen Kérdi: hogy aludt Első éjjelen? S szól az Élethez: Engem nem zavarsz – – Szeresd az Istent, S tégy, amit akarsz! Csendes csodák Melitskó Saroltának Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog?
A fán már útrakészült száz madár. És mind nekem csacsogta búcsúzóra, Hogy a nyaram sohsem jön vissza már. Bealkonyúlt keserves sóhajomra, És csillagkönn … Reményik Sándor: Záróra után Jöjjön Reményik Sándor: Záróra után verse. Az ívlámpák itt sorba kialusznak, Fogy a muzsika, halkul a beszéd, Az indóháznál egy-egy árva fény Éjbemereszti reszkető szemét. Reszket és vele rezzen tétován Lelkünk, hogy elhagynak ím, mind a fények, Égbefúrhatjuk érte bús szemünk S szegezhetjük a sötét messzeségnek. Egy-két csillag, ha megmarad talán Lesüppedt s … A téli magyarország Ady Endre: A téli Magyarország Jöjjön Ady Endre: A téli Magyarország verse. Magyar síkon nagy iramban át, ha nyargal a gőzös velem, havas, nagy téli éjjelen, alusznak a tanyák. Olyan fehér és árva a sík, fölötte álom-éneket dúdolnak a hideg szelek. Vajjon mit álmodik? Álmodik-e, álma még maradt? Én most karácsonyra megyek, régi, vén, falusi gyerek. De lelkem hó alatt. … The post A legszebb szomorú versek appeared first on.
A kolozsvári evangélikus gyülekezet papja imát mondott, és fölolvasta ugyanazt a beszédet, amely Reményik temetésekor hangzott el 1941-ben. A Brassai Líceum diákjai Reményik megzenésített versét adták elő. Díszőrséget állt, és zászlóval tisztelgett a költő nevét viselő cserkészcsapat egyik tagja. Virágcsokrok és koszorúk borították el a költő egyszerű sírját. A temető lassan ránk sötétedett. A fák, a bokrok és a sírkövek árnyéka összeolvadt. De fönt, az égen még megvilágította a lemenő nap egy utasszállító repülőgép csillogó testét és a fehér ködcsíkot, amit a gép maga után húzott. A látványt akár jelképnek is tekinthették a hazatérő emberek. Mi lent botorkálunk a ránk sötétedő télelő avarjában és homályában. A költő fényes szavai azokat a jeleket írják fölénk az égre, amelyekre mindig figyelnünk kell… Másnap két fűtetlen, jéghideg autóbusz elindult velünk Kolozsvárról, hogy utasait négyórás zötyögéssel a Kolozsvártól északkeletre, a mintegy százötven kilométerre fekvő Óradnára és Borberekre vigye.