Irodánk nyitvatartása: H-P: 09:00-16:00 ( telefonon NON-STOP) Sz-V: ZÁRVA. ( telefonon NON-STOP) Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az ingatlanok hétvégén való megtekintésére kollégáink készségesen állnak rendelkezésére, azonban ehhez a tulajdonosaink rugalmassága is szükséges, ezért az ingatlanok megtekintéséhez előzetes telefonon történő egyeztetés szükséges. Megértésüket köszönjük.
Megkérdeztük a kórházat fenntartó Honvédelmi Minisztériumot, hogy igaz-e ez és ha igen, összefügg-e a koronavírusjárvánnyal. A tárca ezt írta válaszában: "A veszélyhelyzetre való tekintettel, a teljes körű látogatási tilalom elrendelésével, átmenetileg megváltozik az Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának gyalogos megközelíthetősége. A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel a Sürgősségi Betegellátó Centrumot, a kórház osztályait és a szakrendelőket kizárólag a Róbert Károly körút felől lehet megközelíteni. A Pap Károly utcai főbejáratot átmenetileg lezártuk. Honvédkórház pap károly utca 7. A jelenleg használható bejáratnál fogadó sátrat állítottunk fel annak érdekében, hogy a sürgősség ellátásra érkező betegeknél, elkülönítés mellett egy úgynevezett az elővizsgálatot tudjunk végezni. A sátorban betegellátás nem történik. "
Mindent összevetve Ryan North és Albert Monteys képregénye mindent kielégítő műalkotás, amelyet örömmel teszünk a polcra az őt megillető helyre, Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd című remekműve mellé.
Vonnegut ebben a regényében használta először híressé vált, szarkasztikus összegző mondatát: valahányszor a halálról esik szó, a szerző hozzáteszi: "Így megy ez" ( angol eredetiben "So it goes"). Mindez a tralfamadoriak fentebb ismertetett időszemléletét tükrözi: valahányszor valakinek a haláláról hallanak, a tralfamadoriak megvonják vállukat és így szólnak: "Így megy ez. " Ebben a kötetben is feltűnik Vonnegut regényeinek majd állandó szereplője és alteregója, a sci-fi-író Kilgore Trout. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Megjelenések [ szerkesztés] Angol nyelven [ szerkesztés] Slaughterhouse-Five or The Children's Crusade, Delacorte/Seymour Lawrence, New York, 1969 [4] [5] Magyarul [ szerkesztés] Az ötös számú vágóhíd avagy a gyermekek keresztes hadjárata, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1973, ford. : Nemes László Áldja meg az isten, Mr. Rosewater; ford. Szilágyi Tibor / Az ötös számú vágóhíd; ford. Nemes László; Európa, Bp., 1973 ( Európa zsebkönyvek) Az ötös számú vágóhíd avagy a gyermekek keresztes hadjárata, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980, ford, utószó: Nemes László Az ötös számú vágóhíd avagy a gyermekek keresztes hadjárata, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1995, ford.
(1968) Vámpéterek, foma és nagybömbök (1974) Virágvasárnap (1981) Halálnál is rosszabb (1991) A hamvaskék sárkány (1999) Áldja meg az Isten, Dr. Kevorkian (1999) A hazátlan ember (2005) Ördögcsapda (2008) A repülő macska (2009) Míg a halandók alszanak (2011) Sucker's Portfolio (2013) Mi szép, ha nem ez? (2013) Drámák Fortitude (1968) Happy Birthday, Wanda June (1970) Between Time and Timbuktu (1972) Miss Temptation (1993) Adaptációk Happy Birthday, Wanda June (1971) Az ötös számú vágóhíd (1972) Next Door ( rövidfilm, 1975) Kurt Vonnegut's God Bless You, Mr. Rosewater ( musical, 1979) Slapstick of Another Kind (1982) És most mit játszunk? (1982) Displaced Person ( tévéfilm, 1985) Majomház (1991) Harrison Bergeron (1995) Éj anyánk (1996) Bajnokok reggelije (1999) 2081 ( rövidfilm, 2009) 2BR02B: To Be or Naught to Be (2016) Kitalált karakterek és fogalmak Kilgore Trout Billy Pilgrim Eliot Rosewater Eugene Debs Hartke Rabo Karabekian Bokononizmus Commons Wikidézet
Tovább olvasom Az ötös számú vágóhíd Fordította: Szántó György Tibor Megjelenés dátuma: 2014-04-07 Terjedelem: 286 oldal Súly: 354 gramm Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ ISBN: 9789632274751 2 990 Ft 2 392 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Nem rendelhető Így megy megy ez Vonnegut-életműkiadás a Helikon Kiadónál A fekete humor nagymesterének életműve új sorozatban kerül az olvasók elé, a Helikon Kiadó gondozásában. A sorozat kötetei akképp követik majd egymást, ahogy annak idején megjelentek. Időrendben. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus szerző. Az ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legnagyszerűbb háborúellenes regénye. Főhőse, Billy Pilgrim elszabadul az időben, és zsiráfok meg gyakorlózubbonyos csecsemők, bombák meg ellopott teáskannák társaságában nézi, amint halál és művészet járja szolgálati keringőjét, most, a múltban és mindig, a Földön és a Tralfamador bolygón. Hozzá madarak csicsergik: Nyitni-kék. Így megy ez.. Idézet, kritika, recenzió helye.
Ugyanekkor derül ki, hogy előzőleg hosszabb időt töltött Tralfamador bolygón, a helyi állatkertben, ahol egy népszerű és gyönyörű pornófilmsztárral, Montana Wildhackkel egy plexikalitkában, a tralfamadoriak előtt élték emberi életüket, s közös gyermekük is született. Billy magáévá teszi a tralfamadoriak időszemléletét: életünk nem egymást követő események láncolata, ahogy mi látjuk, hanem minden egyes pillanata egyszerre létezik, múlt, jelen és jövő egyszerre meghatározott és mint eleve létező megváltozhatatlan. Igazából tehát nem halunk meg, hiszen sok másik pillanatban továbbra is élünk. Billy hátralévő életében a fatalista tralfamadori élet- és időszemléletet hirdeti, mígnem Lazzaro, több évtizedes ígéretét betartva, lelövi őt, de a következő pillanatban Billy csak átugrik élete egy másik pillanatába. Az "időből való kieséshez" igazodik Vonnegut történetmesélése is, azaz a különböző idősíkok folyamatosan váltakoznak, a németországi hómezőn csetlő-botló Billy Pilgrim egyszerre húsz évvel későbbi házassági évfordulóján, majd gyerekkorában találja magát, stb.
Kurt Vonnegut ragyogóan mutatja be mind azt a temérdek lélekfacsaró gaztettet és nyomorú- ságot, melyet ő maga is átélt 1944-45-ben Németországban. Nagy hazafi lévén patriotizmusát is beleírta művébe. Erre utal elsősorban az a több tucat "így megy ez" szórakozott megjegyzés egy-egy bekezdés vagy fejezet végén, csattanóként. Ezzel bagatellizálja a háborút, mondván őt egyáltalán nem érdekli a hazája és a világ sorsa, holott valójában a könyvből is kirajzolódik, hogy semmit sem tart ezeknél fontosabbnak. Azon munkálkodik, hogy ösztönözze az embereket a világ jobbá tételére, és főképp az egymás iránti szeretetre. Amerika-ellenesége is csupán látszat. Tulajdonképpen úgynevezett "amerikai Ady"-ként ócsá- rolja, kritizálja az Amerikai Egyesült Államokat akkor is, amikor amellett érvel, hogy a háború érdekében inkább a Balkánhoz hasonlatos módon fel kellene azt darabolni, hogy a lehető legmegosztottabb legyen, és ez által soha többé senkinek se tudjon ártani. Vonnegut elgondolásait a világbékéről joggal tekinthetjük igen komoly, valós véleménynek.