Apropó kioldó: az exponáló kis szigetét a mérnökök teljesen áttervezték. Egyrészt megváltozott a dőlésszöge, így remekül mutatóujjunk alá tud simulni, másrészt az expozíciókorrekció és a módváltó mellé a videofelvétel dedikált vezérlője is ide került. Ennek az átrendezésnek azonban egy hátránya is született: a módváltót csak E. T. érheti el kényelmesen fogásváltás nélkül, a gomb ugyanis túl messze került a markolattól. Egy másik szembetűnő változás, hogy a multifunkciós kezelőszerv, ami a kereső mellett balra található, immár négy nyomógombbal van felszerelve. A fehéregyensúly, az ISO és a minőség mellé társult még a képsor (bracket). De a változások itt még mindig nem értek véget. A vezérlőegység tárcsája is javára módosult: most már nem csak egy kis lapos tárcsával állíthatjuk át a fényképező képfelvételi módját, hanem egy sokkal könnyebben kezelhető magas tárcsával, ami ráadásul "kattanós" lett, így visszajelzést ad elforgatásáról a fotósnak. Kipróbáltuk: Nikon D7000 - Pixinfo.com. Már a Nikon D7000-nél is tetszett az AF/MF új kapcsolója, ami a D700-éval ellenben már csak kétállású, de cserébe elektronikus nyomógombbal is rendelkezik, amivel az egyes AF-módok közt válogathatunk (AF-S vagy AF-C és AF-mezők, paramétertárcsától függően).
Bevezetés, újdonságok A Nikon ősz elején, még a Photokina előtt frissítette tükörreflexes termékpalettáját, s jelentette be akkor a D3100-at. Talán sokan azt gondolhatták szomorúan, hogy mégsem jött el a várva várt D90 utód, s meg kell elégedni a zsír- és kalóriaszegény D3100-zal. Szerencsére erről szó sincs, a bigmac és a sült szalonna kedvelői is jól lakhatnak, csupán úgy tűnik, a Nikon stratégiát váltott. Az új stratégia szerint külön időpontokban jelentik be a kompaktokat, a belépő tükrös és a komolyabb, vagy profi széria tükörreflexes tagjait. Az alsó középkategória új tagjának fejlesztésekor a gyártó igazán kitett magáért, sőt, talán azt is mondhatjuk, hogy túl komoly konkurenciát adott saját berkein belül például a D300s-nek. A bejelentéskor a D7000-rel történt rövid ismerkedésünk során ugyanis kiderült, hogy sokkal inkább van köze a D300s-hez, mint a D90-hez. Most azonban már részletes tesztre fogtuk a masinát, így tesztfotók tömkelegét is elkészítettük. Nikon d7000 teszt online. Újdonságok A Nikon D7000 a gyártó elképzelései szerint nem a D90 utódmodellje, hanem egy új kategória.
Külvilág, ergonómia A Nikon D7100 külsőre hasonlít az elődmodellhez, a D7000-hez, azonban formavilágát a D800-zal bevezetetthez, majd a D600-zal folytatotthoz igazították. Persze majd látni fogjuk, hogy azért a kezelőfelület is megváltozott itt-ott. Méretét tekintve szinte majdnem milliméterre azonos terjedelmű a két készülék, de súlyra a D7100-nak van 15 gramm előnye. Az újonc is magnéziumötvözet/műanyag keverékből lett felépítve, s már első fogásra is kellően masszív benyomást kelt. Nikon d7000 teszt video. Apropó fogás: nekünk úgy tűnt, mintha a markolat kissé vékony lenne, de ez nyilván szokás és ízlés kérdése – a biztos fogás természetesen itt is megvan. A jó építési minőséget a D800 és D300S-hez hasonló időjárásálló kivitelezés csak alátámasztja. A készülék előlapján a régebbi modellhez hasonló alkatrészelrendezést találunk: a markolat és az optika között látható az AF segédfénye, a két funkciógomb, majd a bajonett másik oldalán az IR vevő ablaka és legalul az AF mód kapcsolója. A hátoldalon már nagyobb különbségeket lehet felfedezni.
Ha a hányados egy, akkor - mivel minden tag egyenlő -. Ha az összegzés első eleme, utolsó eleme, akkor a képlet a következőképpen változik: vagy ha. Az összegképlet még akkor is működik, ha akár az első elem, akár a hányados komplex szám. Hasonló sorozatok [ szerkesztés] A mértani sor összegképletének ismeretében több, hasonló sorozat összegképlete is könnyedén megtalálható. 1 + 2q + 3q 2 + 4q 3 + ⋯ + nq n-1 [ szerkesztés] Ezen sorozat összegképletét többféleképpen is megkaphatjuk. Legegyszerűbben úgy, ha deriváljuk az mértani sorozatra vonatkozó összefüggést. Úgy is megkaphatjuk az összegképletet, ha táblázatba rendezzük a tagokat a következőképpen: 1. 2. 3. 4. ⋯ n. sor összege oszlop összege Látható, hogyha oszloponként adjuk összeg az elemeket, akkor a keresett összeget kapjuk. A oszlopok összegeinek összege és a sorok összegeinek összege egyenlő kell hogy legyen, hiszen ugyanazokat a kifejezéseket adjuk összeg mindkét esetben. Ez az összeg pedig pont az, amit keresünk. A harmadik módszer, amivel megtalálhatjuk az összegképletet, az pont ugyanaz, mint amit a mértani sorozatnál használtunk.
Más szavakkal, ha, akkor a sorozat nem tart nullához. Ha nem nullsorozat, akkor választható úgy, hogy minden esetén. Az feltétel mellett szorozva -vel adódik, hogy:, damit:., mivel az egyenlőtlenség iránya miatt megmarad. Választunk egy valós számot, hogy. Így (2)-vel teljesül, hogy minden esetén:, q. e. d. Alkalmazások [ szerkesztés] A mértani sorozat növekedési folyamatot ír le, melynek során egy mennyiség minden lépésben ugyanannyiszorosára nő. Példák: Kamatos kamat [ szerkesztés] Legyen a kamatos kamat kamata 5%! Ez azt jelenti, hogy a tőke minden évben 1, 05-szeresére nő. Ez a növekedési tényező. A tőke minden évben -szeresére nő. Ha a kezdőtőke 1000 euró, akkor az első év után a tőke a második év után a harmadik év után és így tovább. Temperált hangolás [ szerkesztés] A hangszerek különbözőképpen hangolhatók, illetve különböző hangolással készíthetők. Ezek egyike a temperált hangolás. Ez arról nevezetes, hogy hangközei egyenletesek, azaz minden hangközlépés (kis szekund) a hang frekvenciáját ugyanannyiszorosára változtatja.
Vagyis a mértani sorozat n-edik (nem első) tagja vele szomszédos két tag mértani közepe. Sőt ezt általánosabban is írhatjuk: \( a_{n}=\sqrt{a_{n-i}·a_{n+i}} \) , n>i. Amit úgy is fogalmazhatunk, hogy a mértani sorozat n-edik eleme (n>1) mértani közepe a tőle szimmetrikusan elhelyezkedő két másik tagnak. Már az ókori egyiptomiak is ismerték a számtani és mértani sorozatot. Erről árulkodik az un. Rhind-papirusz, amely Kr. e. 1750 körül készült. A fenti 2. példán láttuk, hogy a negyedik négyzet oldala: a 4 =a 1 ⋅(√2) 3. Tehát azt kaptuk, hogy a negyedik négyzet oldala kifejezhető a sorozat első tagjának és a sorozat állandójának (q) segítségével. Ez általánosan is megfogalmazható: A mértani sorozat n-edik tagjának meghatározása A mértani sorozat n-edik tagja kifejezhető a sorozat első tagjának és a sorozat állandójának (q) segítségével a következő módon: a n =a 1 ⋅q n-1. Bizonyítás: Az állítás helyességét teljes indukció val fogjuk belátni. Közben felhasználjuk a sorozat definícióját, miszerint: a n = a n-1 ⋅q.