30, Március 9:00-17:30, Április-Szeptember 8:30-20:00, Október 9:00-19:00 Katedrális: November-Február 10:00-12:45 és 14:00-17:00, Március 10:00-18:00, Április-Szeptember 10:00-20:00, Október 10:00-19:00 Ferdetorony: 15 EUR/felnÅ'tt, gyermeknek ingyenes Katedrális: 2 EUR/felnÅ'tt, gyermeknek ingyenes BOLOGNA Megközelítés: Vonat Santa Maria Novella állomástól Bolognaba - 80 km, 1 óra - 22 EUR/retúr UNIVERSITÁ DI BOLOGNA (Museo di Palazzo Poggi) Nyitva tartás: kedd-péntek 10:00-13:00 és 14:00-16:00, szombat-vasárnap 10:30-13:30 és 14:30-17:30, hétfÅ' zárva Ingyenesen látogatható. PALAZZO DELL'ARCHIGINNASIO Nyitva tartás: hétfÅ'-péntek 9:00-18:45, szombat 9:00-13:45, vasárnap zárva TORRE DEGLI ASINELLI (panoráma kilátás) Nyitva tartás: 8:30-18:00 Jegyek: 3 EUR/felnÅ'tt, gyermeknek ingyenes ^ ugrás az oldal tetejére
Parkoló - őrzött, fizető (lehetőség garázsban való parkolásra illeték fejében). Maria Novella) 100m. Hotel Arno Bellariva +390 556 66342 5x1, 25x2, 7x2+2 Szálloda a folyónál Arno. A hotelben / területén található étkezde, bár, társalgó TV-vel, terasz, kert, internet-csatlakozás. Parkoló - nem őrzött, ingyenes. Repülőtér (Aeroporto di Peretola) 14km. Firenze - központ 2. 27 550 HUF / szoba+reggeli/éjszaka Hotel Cimabue +390 554 75601 3x1, 5x2, 5x2+1, 3x3+1 Szálloda a városban. A hotelben van: étkezde, bár, internet-csatlakozás. Néhány szoba terasszal. Nyilvános parkoló - fizetős (lehetőség garázsban való parkolásra illeték fejében). Repülőtér (Aeroporto di Peretola) 11km. 34 873 HUF / szoba+reggeli/éjszaka Ponte Vecchio - Neri +390 639 746484 1x APT: 1x2+1 Apartman lakóházban a városközpontban. Firenze nevezetességei | városnézés, kirándulások, travel card | Toszkána, Pisa, Bologna. Parkoló - nyilvános. Étterem 50m. Busz 80m. Vonat (állomás S. 39 233 HUF / apartman/éjszaka Hotel Montreal +390 552 382331 4x1, 10x2, 7x3+1 Szálloda a városban. A hotelben / területén található bár, kávéház, társalgó, LCD műholdas TV, olvasóterem, széf, internet-csatlakozás, illeték fejében kerékpárok.
Bátran ajánlom mindenkinek. Igen jó a helyben készített bor is. Remélem, hogy lesz még alkalmam visszamenni! Mindent köszönünk. Üdvözlettel: Marianna
Show simple item record ntributor OSZK MEK verage. temporal 1867 eator Székely, Bertalan 2011-02-14 2015-12-16T12:23:12Z 2011-07-23 963 9374 68 7 scription Székely Bertalan: Ferenc József koronázása. Vázlat. (Szépművészeti Múzeum. ) scription Az Illustrated London News Székely Bertalant kérte fel, hogy a koronázásról a lapot riportrajzokban tájékoztassa. Három rajza látott napvilágot az angol lapban: dupla oldalon a koronázási jelenet valamint az eskü pillanata és a kardvágás aktusa. (The Illustra-ted London News June 29, 1867. 654. ) Az akkor már neves művész a koronázás lebonyolításáért felelős bizottságtól is kapott megbízást négy akvarell készítésére a királyné számára. (Forrás: Fotóművészet c. folyóirat honlapjáról) image/jpeg lation OSZK MEK Arcanum Adatbázis Kft. bject Képzőművészet, vizuális művészetek, Festészet, grafika bject Képzőművészet, vizuális művészetek, Művészettörténet bject romantika bject koronázás bject ünnepély bject Ferenc József (Magyarország: király), I. (1830-1916) Ferenc József koronázása.
A jogeljátszási elmélet fennen hirdette, hogy Magyarország a nyílt lázadás és a forradalom miatt elvesztette alkotmányos, politikai és történelmi jogait. Megszűntek a vármegyei önkormányzatok, hivatalos nyelvvé a németet tették meg, az osztrák polgári- és büntetőkönyv lépett hatályba, a közéletet pedig a bürokratikus apparátus Bach-huszárjai uralták (a titkos rendőrség és a csendőrség segítségével). A rendkívül népszerűtlen Habsburg-család tagjai közül egyedül az először 1857-ben Magyarországra látogató Erzsébet császárnét övezte szimpátia. A szépségés Sisi magyarok iránt érzett szeretete, Andrássy Gyulával ápolt barátsága nagymértékben hozzájárult a két ország viszonyának rendezéséhez. A kiegyezés felé vezető hosszú út újabb mérföldköve volt az olasz, majd a német egység létrejötte. A Ferenc József által vezetett birodalom a Solferinónál az olasz-francia, majd a Königgra:tz-nél a porosz seregektől elszenvedett vereséget követően tovább gyengült, nagyhatalmi státusának fenntartásához feltétlenül szüksége volt Magyarországra.
A hosszas politikai tárgyalások végül az 1867. évi XII. törvényben, a kiegyezésben öltöttek testet. A törvény kimondta, hogy a két államot az uralkodó személye és a Pragmatica Sanctio köti össze, valamint hogy a kiegyezés után a két állam között reálunió jön létre. A hosszas politikai folyamatot az uralkodó pár koronázása tetőzte be, 1867. június 8-án Ferenc Józsefet és feleségét országos ünnepségek közepette Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázták. A ceremónia azonban több újdonságot is tartogatott: a szertartásra nem Pozsonyban, hanem Budán, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban került sor, s a korábbi szokással ellentétben a király feleségét, "a haza jóságos gondviselőjét" nem a király után néhány nappal, hanem férjével egyszerre koronázták meg. Az ünnepségek a királyi palota tróntermében kezdődtek meg, ahol a képviselők felkérték Erzsébetet, hogy engedje magát megkoronáztatni. Ő így válaszolt: "Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, s áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos percet megérnem engedte".
Ferenc József ( németül: Franz Joseph von Österreich; Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21. ) osztrák főherceg, 1848 -tól haláláig osztrák császár és cseh király, 1867 -től megkoronázott magyar király, Erzsébet császárné és királyné férje. 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig ténylegesen hatalmon lévő uralkodója. Élete Származása, ifjúkora Ferenc József főherceg édesapja Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg ( 1802 – 1878) volt, édesanyja Zsófia főhercegné (Sophie Friederike Dorothea Wilhelmine bajor hercegnő, 1805 – 1872). Ferenc József a család első gyermekeként született. Felnőtt kort megélő testvérei: Ferdinánd Miksa főherceg, a későbbi I. Miksa mexikói császár ( 1832 – 1867) Károly Lajos főherceg ( 1833 – 1896), Ferenc Ferdinánd későbbi trónörökös apja. Lajos Viktor főherceg ( 1842 – 1919), Ferenc József 12 évvel fiatalabb öccse Ferenc József 1848. december 2 -án nagybátyja, a gyengeelméjűnek tartott Ferdinánd császár lemondatását követően 18 évesen került trónra, elsősorban anyja, az ambiciózus és erélyes bajor Zsófia bajor királyi hercegnő fáradhatatlan intrikáinak köszönhetően.
Bár helyesírása nem számít teljesen megbízhatónak, az akkor kilencéves Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák-magyar trónörökös az iskolai gyakorlatfüzetében számolt be a koronázási ünnepségről. "A templomban mágnások és tisztek voltak, aztán megszólalt a zene, és jött a prímás és sok katolikus és görög püspök és nagyon sok más pap. Aztán jött a papa és a mama. Mama leült egyfajta trónusra, Papa pedig az oltárhoz ment, ahol sok latint olvastak fel… Utána zengett a dob, Andrássy és a prímás feltette a koronát Papa fejére. Aztán Papa kezébe került a császári országalma és a jogar" – idézi a főherceget a The World of the Hasburgs online portál, aki így számolt be 1867. június 8-án az eseményekről. A koronázással együtt az uralkodópár általános amnesztiát hirdetett az 1848-49-es szabadságharc emigránsai számára. A kiegyezés értelmében az új birodalom dualista szerkezetű lett, kimondta Magyarország alkotmányos és önkormányzati önállóságát: és bár az ország belpolitikai ügyeit a saját minisztériumai vihették, de Ferenc József kezében jelentős hatalom maradt a hadsereg vezetőjeként.
A kiegyezési tárgyalások során az uralkodó és hitvese többször tartózkodott a magyar fővárosban. Június 6 -án Ferenc József a palotában fogadta az országgyűlés küldöttségét, s átnyújtotta az első ízben magyar nyelven kiállított koronázási hitlevelet. Ezzel Ferenc József megkoronázásának minden akadálya elhárult. Hatalomra kerülése után közel tizenkilenc évvel illesztették fejére Szent István koronáját. 1867. június 8 -án a Lánchidat lezárták, hogy a koronázási menet szabadon közlekedhessék. A tömeg már hajnalban ellepte az utcákat, hogy a hosszú szertartás valamelyik eseményének nézője lehessen. A koronázásra a Mátyás templomban került sor. A főnemesek, országgyűlési követek hintói már reggel hatkor begördültek, hogy hét órára, a király érkezésére mindenki a helyén legyen. Ferenc József lovon, Erzsébet pedig Mária Terézia hintóján érkezett. A templom kapujában a főpapok fogadták őket. A király magyar tábornagyi egyenruhában végigvonult a rendezvényre készített két emelvény között. Az istentiszteleten Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált koronázási miséjét játszották.
Ferenc József felöltötte a koronázási palástot, majd felkenték. Azután Andrássy Gyula miniszterelnök – aki a nádort helyettesítette – az érsek segítségével az uralkodó fejére helyezte a koronát, kezébe adta az országalmát és a jogart. Odakint díszlövések dördültek, harsonák szóltak, s a tömeg üdvrivalgása csapott fel. Ezután Erzsébetet is felkenték, vállához érintették a Szent Koronát. A szertartás a helyőrségi templomban (ma Magdolna-torony) folytatódott, ahol a király aranysarkantyús lovagokat avatott. A menet ezután Pestre vonult, ahol a Belvárosi-templom előtt a király világi esküt tett. Majd a Lánchíd hídfőjénél, a 72 vármegyéből hozott földből emelt koronázási dombra ugratott fel, s kardjával négyfelé sújtva tett jelképesen ígéretet az ország védelmére. Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójaként Az 1867 -es kiegyezést követően Magyarország királyává koronázták. Ekkor lett királyi jelmondata: " Bizalmam az ősi erényben ". Magyarország miniszterelnökévé a száműzetésből hazatért gróf Andrássy Gyulát nevezte ki, akit a szabadságharcban való aktív részvételéért korábban távollétében ("in effigie") halálra ítéltek (Erzsébet királyné Andrássyt "a szép akasztott"-nak nevezte), az alkotmányos Ausztria első miniszterelnöke pedig Karl (Carlos) Auersperg herceg lett.