Tóth Zsuzsanna elmondta, hogy folyamatosan tárgyalnak a munkáltatóval, és ennek eredményeként 2018-ban a bérmegállapodásba sikerült beépíteni a régi dolgozók elismerését. "A lojalitás elvét elismerték, de a keretben nem volt elegendő mozgástér. Szándék van arra a szakszervezetben, hogy a régebben itt dolgozók munkáját továbbra is a bérben ismerjék el egy lojalitási bónusszal, szorzóval, mivel az új bérek sokszor magasabbak" - mondta a Postás Szakszervezet elnöke. Ezek az igények megoldásra várnak még, erre utal a magas munkaerő elvándorlás. Tóth Zsuzsanna elmondta, hogy 2019-ben az év első 9 hónapjában 20%-ot meghaladó volt a fluktuáció a Magyar Posta dolgozói körében: "Sem javulás, sem romlás nem tapasztalható a mutató tekintetében a tavalyi évhez képest" - tette hozzá a Magyar Postánál egyedüli, reprezentatív szakszervezetének vezetője. A postások kapják a legnagyobb béremelést | Magyar Idők. A szakszervezet lapunk rendelkezésére bocsátott adatai szerint a Posta dolgozói létszáma az I-IX. havi adatok alapján 28 458 statisztikai fő volt, amiből vélhető, hogy ilyen fluktuáció esetén várhatóan több, mint 6000 ember mozog a Magyar Posta rendszerében ebben az évben.
Örülnek az emelésnek, de máshol is változásra van szükség Megkérdeztünk egy postai alkalmazottat is az alapbéremeléssel kapcsolatban. A nevét nem vállaló postástól megtudtuk, a legnagyobb probléma elsősorban talán nem is a fizetésekkel, hanem a munkavállalók leterheltségével van. „A kézbesítők korán halnak” – tárgyalás közben, tüntetés előtt a postai dolgozók | Alfahír. Elmondta, körzetük folyamatosan bővül, ami azt eredményezi, hogy egy kézbesítőre akkora terület jut, mint régebben két-három levélkihordóra. Hozzátette, a csomaghordók jelentősen magasabb összeget kapnak havonta, mint a kézbesítők és a munkájuk is kevesebb. A körzetek csökkentésére nem lát nagy esélyt a postás, azt mondja, helyettesítés hellyel-közzel akad, de az azt jelenti, hogy még több munkát kell elvégezniük. A kiemelt kép illusztráció Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában, akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.
Az elnök szerint a Magyar Postát, mint állami tulajdonú vállalatot nem lehet összehasonlítani olyan cégekkel, mint például a győri Audi, ahol egy komolyabb sztrájk hatására jelentősebb béremelést tudtak kiharcolni a dolgozók. Tóth Zsuzsanna azt mondta, egy olyan vállalatnál sokkal nagyobb a mozgástér, ahol nem az állam a tulajdonos. Ha nincs eredmény, jön a tüntetés A Kézbesítők Szakszervezetének (KÉSZ) elnöke, Tusz Ferenc az Alfahírnek azt mondta, hogy a tárgyalások kedvezőtlen kimenetele esetén továbbra is tartják magukat a márciusi demonstrációhoz. Postai dolgozók fizetése 2019 results. Arról beszélt, a kézbesítők nem csupán leterheltek, de rendkívül alacsony fizetést is kapnak, egy 35 éve a Postán dolgozó kézbesítő bruttó 195 ezer forintot keres, ami 126 ezer forint nettót jelent. Mint fogalmazott, a kézbesítők "bitang nehéz munkát végeznek", nyáron 40 fokban és télen a mínuszokban is kint vannak az utcán, ami nagyon megterhelő a szervezetnek, ezt pedig jó lenne, ha végre elismernék. Hozzátette, hogy a postásoknak károsulnak az ízületeik, a táskától sérül a gerincük, a fokozott terheléstől pedig végső soron Tusz szerint a kézbesítők korán halnak.
Amiről egyébként a szakszervezet a médiából értesült. Minél kevesebb dolgozó van, annál több szakad mindenkire. Ezt nem lehet bírni, főleg nem olyan alacsony bérért, amennyit nálunk fizetnek – mondta Ádám István, aki maga is majdnem 30 évet húzott le kézbesítőként. Minimálbéren és bérminimumon Egy frissen felvett dolgozó még ma is minimálbért (bruttó 149 ezer forint) kap a postán, és általában nem sokkal a betanítás után el is megy, mert azt mondja, ennyiért nem csinálja, mondta Ádám István. Jelentős a fluktuáció azok körében is, akik már egy éve a cégnél vannak – akik nem adják fel a betanítás után, addigra sokallnak be. A régiek közül pedig vannak, akik 35 éves munkaviszonnyal is csak a garantált bérminimum (195 ezer forint) környékén keresnek, vagy legfeljebb annál kicsivel többet. Postai dolgozók fizetése 2014 edition. A többség bruttó 195 és 200 ezer forint körül keres a végeken – tudtuk meg a Kézbesítők Szakszervezetének (KÉSZ) elnökétől, Tusz Ferenctől, aki 32 évig volt kézbesítő. Akik elmennek, azok Ádám István szerint 50-100-150 ezer forinttal keresnek többet máshol, ráadásul kevesebb munkával.
A NAIH elnöke azt javasolta, ha az Örkény Színház ezt szeretné, forduljon a jogalkotóhoz a szükséges jogszabály-módosítás érdekében.
Az évad végével előbemutatóval is készül a színház, Dávid Attila Emma című darabja Kerekes Éva egyszemélyes játékában valósul meg, és a családon belüli erőszakot tematizálja. Jövőre új játszóhellyel is bővül az Örkény Színház: az Örkény Köz a teátrum saját színházpedagógiai foglalkozásainak ad majd otthont. Fejléckép: Mácsai Pál az Örkény Színház évadbejelentőjén (fotó: Vass Antónia)
Identitásuk bizonytalan. Miközben a csoport állandó mozgásban, sodródásban létezik, addig a mágikus hatalmú Prospero olykor tűnődve meg-megáll. Kitüntetett szerepe nyilvánvaló, ő nyitja a darabot, fényes tintával ő ró föl szöveget először a sziget alakú háttérfalra. Örkény színház a vihar 1. Összegezve: a Shakespeare által megrajzolt erővonalak mentén bontakozik ki alakja. Ehhez igazodik Miranda és Prospero kettőse is, melyben egy gyengéd, óvó, atyai és egy tiszta, engedelmes gyermeki tónus mutatja magát. Ezen a ponton ki kell emelni a zene atmoszférateremtő erejét: finom csilingelésekkel, távoli morajlás hangjaival idézi meg a természetet, a vizet, madárhangokat, furcsa sterilitásával mégis kioltja az életet, és nem marad számunkra más, mint az élet torz tükörképe, s egy bestiális, konokul berregő, gépies "tuctuc" zene. A darabot összetartó kohéziós erő gyenge volta miatt a szüzsét nem ismerő néző egészen elveszhet a történetben, s feltehetően annyi esik csak le neki, hogy egy vadember megerőszakolt egy lányt, akinek mozdulatai levegősek, tiszták, aki épp csak egy halvány árnyalatát engedi megmutatkozni érzékiségének.
Egy második bőr. Clark David Bonus Ortega tánca szenvedélyes, de nem manírosan túlfűtött. Érzelmekkel teli, mégis kontrollált. Egy olyan ember tánca, aki kint is és bent is van egyszerre, és ezt az egyensúlyt igyekszik tartani. Még a csavarodásai és a fordulatai is precízen mértékletesek! Ő a koreográfia motorja. Fodor Zoltán jó érzékkel juttatja érvényre a mozduló testekben a szoborszerűséget, ezt elsősorban a világítás révén teheti meg, mely a testet nem befejezettségében, kész-ségében mutatja, hanem sejtelmes torzóként, ami része az egésznek, kiemelés az egészből. Az Örkény Színház is kér védettségi igazolványt | 24.hu. Azon túl, hogy ettől roppant izgalmassá válik a látvány, közelebb kerülünk a Te meg a világ- kötetet átható gondolatisághoz is. Míg a kezdő képen a hat táncosnő s a férfi táncos egy egységként, testként mozgó lényként van jelen, addig az előadás változatos formáit mutatja az egy-en belüli ellentéteknek, feszültségeknek, széthúzásoknak, alá és fölé rendeléseknek, elhatárolódásoknak. Ez utóbbi, az elhatárolódás térben is manifesztálódik egy kb.
derék magas paraván formájában. Fodor Zoltán ihletett táncszövete sűrű anyag. Megjelenik benne a modern ember identitása, a világhoz, az istenihez (és a nőkhöz) fűződő kapcsolata. Van benne hidegség és távolságtartás, de valamiféle idealista megértés- és tudásvágy is, a belső kiegyezésre való hajlam. Az én lázadása mindennel szemben, ami nem én. Az én jogai és igazsága az életben és a szerelemben, a Semmiért egészen alapvetése. Bár az előadásban elhangzik Az Egy álmai című vers, mely további segítséget nyújthat a nézőnek, de a mozgásanyag, a képek, s a remek táncosok önmagukban is olyan kifejezően interpretálják a Te meg a világ gondolatiságát, hogy a vers a tisztán táncos megfogalmazásmód érdekében akár el is hagyható. Kulcsár Noémi Tellabor: Vihar. A vihar - Kecskeméti színház - Színházak - Theater Online. Fotó: Kaszner Nikolett. Kulcsár Noémi Tellabor ismét Shakespeare-adaptációt rendezett, ezúttal a Vihar t. A történet ismerete igencsak megkönnyíti a néző dolgát, mondhatni, elengedhetetlen a koreográfusi szándék megértéshez, vagy legalább a megsejtéshez.
Kultúra 2022. március 12., szombat 19:48 | Origo "Bele sem merek gondolni abba, hogy nem tudunk visszamenni. Amikor megtudtam, hogy kitört a háború, folyamatosan remegett a testem és fáztam. Mintha kihúzták volna a talajt a lábam alól. " - mondta Vass Magdolna, a beregszászi színház színésznője. Február 24-én hajnalban indult el a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színház társulata, hogy Örkény István: Tóték című darabjával vendégszerepeljenek Tiszakécskén. Örkény István Színház - Repertoár. Napközben érte őket a hír, hogy Ukrajnában kitört a háború. A színészeknek a Jászai Mari Színészház ajánlott szállást, amíg csak szükség van rá. A Nemzeti Színházban pedig folyamatosan játsszák a Tóték című előadást. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója pedig elkezdett velük próbálni, A helység kalapácsát rendezi nekik. Sin Edina, a Beregszászi Színház jótékonysági alapítványának igazgatója úgy fogalmazott: azt remélik, hogy minél hamarabb véget ér a háború, és hazamehetnek - nemcsak az otthonukba, hanem a színházukba is.