Az atommag szerkezete A Bohr atommodell szerint a magban koncentrálódik az atom tömege, amely pozitív töltésű protonokból és semleges neutronokból áll. Ezt a magot veszi körül a negatív töltésű elektronok burka. Az elektronok és protonok száma megegyezik és töltésük abszolút értéke azonos. Rendszámnak nevezzük a protonok számát, tömegszámnak a protonok és neutronok összegét. A radioaktvitás fogalma Az izotópok atommagjai időben változásokon mehetnek keresztül. Eszerint a csoportjaik: - stabilak: az atommag szerkezete állandó, - természetesen radioaktívak:az izotóp atommagja külső beavatkozás nélkül is bomlik. Radioaktív sugárzás jellemzői az irodalomban. A bomlás során radioaktív sugárzás képződik. - mesterségesen radioaktívvá tehető: az izotóp atommagja csak külső beavatkozás hatására bomlik. Itt is radioaktív sugárzás képződik. A radioaktív sugárzás jellemzői az aktivitás és a felezési idő. Gyakran a bomlás termékek sem stabilak, így ezek tovább bomolhatnak. Így jönnek létre a bomlási sorok. Az atommag bomlása Az atommag bomlásának a keletkező sugárzás alapján az alábbi főtípusait ismerjük: 1, alfa-bomlás, 2, beta-bomlás, 3, röntgen-sugárzás, 4, neutron–sugárzás Bomlási sorok A radioaktív bomlás során keletkező atommag lehet instabil, ilyenkor az atommag tovább bomlik a stabil állapot eléréséig.
Nagyon sok hírnevet adó felfedezés volt a szerencsének köszönhető, ami természetesen nem csökkenti a felfedező nagyságát. ) Jó kísérleti fizikushoz méltóan kísérleteit meg akarta ismételni. Gondosan előkészítette a becsomagolt fotolemezt, rajta az uránsóval. Az időjárás azonban közbeszólt, nem sütött a nap, ezért egy fiókban helyezte el az összeállítást. Mivel napokig nem volt megfelelő napsütés, egy idő után úgy döntött, előhívja a lemezt, remélve, hogy van rajta valami homályosodás. Radioaktív sugárzás jellemzői angliában. Legnagyobb meglepetésére a kristály tökéletes árnyékát látta a fotolemezen. Ezután már nem a szerencsén múlott az eredmény. További, nagyon körültekintően végzett kísérletekkel kimutatta, hogy a sugárzásnak semmi köze a fluoreszcencia jelenségéhez. Azt is megállapította, hogy a sugárzás nem függ az urán fizikai vagy kémiai állapotától. Mikor ezt tisztázta, más jelenségek keltették fel figyelmét. Kutatásait Marie Sklodowska-Curie (1867-1934) folytatta tovább, férje Pierre Curie (1859-1906) és annak testvére segítségével.
Hol helyezhető el örökre? Még az űrbe kilövés gondolata is felmerült, ahogyan a tengerben tárolás és a mélytengeri üledékben történő lerakás is, ám ezeket kockázatosságuk miatt elvetették. A szemét, ami túléli az emberiséget: hol tárolják a radioaktív hulladékot a világban? - Utazás | Femina. A jelenlegi álláspont szerint a végleges elhelyezés kérdését mélységi geológiai tárolókkal lehetne megoldani - már vannak országok, amelyek hozzá is láttak a tervezéshez, építéshez -, de az eddig felhalmozott mennyiség ideiglenes lerakókban pihen. A mélységi geológiai tárolók 200-1000 méter mélyen, stabil geológiai környezetben kerülhetnének kialakításra, magas szintű izolációt biztosíthatnának hosszú távra anélkül, hogy a jövőben a fenntartásukkal törődni kellene. A már újra nem hasznosítható veszélyes hulladék az alapelvek szerint úgy kerülhetne végleges, évmilliókra szóló nyugvóhelyre bennük, hogy nem szennyezné a levegőt, a talajt és a talajvizet sem. Érthető, hogy az államoknak óriási körültekintéssel kell kiválasztaniuk és kialakítaniuk az ideális helyszínt. Az Egyesült Államok az 1980-as évek végén a Nevada államban, a Nevadai Atomkísérleti Telep területén található Yucca-hegységet nézte ki a célra, és bár a projektbe elképesztő összegeket öltek, a hegy gyomrába fúrt tároló nem valósult meg, mivel a vizsgálatok szerint az ott uralkodó körülmények, a talajvíz hatására a konténerek a vártnál gyorsabban és egyszerűbben megsérülhetnének, a veszélyes hulladék pedig szivárogni kezdhetne a környezetbe.
Radiotoxicitás: A radiotoxicitás a radioaktív hulladék olyan tulajdonsága, amely biológiai szempontból meghatározza veszélyességét. Radioaktív hulladék lerakása A nukleáris hulladék az urán több mint 90% -a. Ezért a kiégett fűtőelem (hulladék) még mindig a felhasználható üzemanyag 90% -át tartalmazza. Kémiailag kezelhető, majd egy fejlett gyors reaktorba helyezhető (még nem valósult meg nagy léptékben) az üzemanyag-ciklus leállítása érdekében. A zárt üzemanyagciklus kevesebb nukleáris hulladékot és több energiát jelent a nyersércből. Radioaktív sugárzás jellemzői irodalom. A nukleáris hulladékban a leghosszabb élettartamú radioaktív maradványok olyan nuklidok, amelyek üzemanyagként használhatók: a p és a sub-act sorozat elemei. Ha ezeket az anyagokat újrahasznosítás útján elégetik üzemanyagként, a nukleáris hulladék százezrek helyett néhány száz évig radioaktív marad. Ez nagymértékben csökkenti a hosszú távú tárolás problémáját. Ha az Egyesült Államokban az összes villamosenergia-fogyasztás egyenletesen oszlik meg a lakosság között, és minden az atomenergiából származik, akkor az egyes személyek által évente keletkező atomhulladék mennyisége 39, 5 gramm lesz.
Példája az urán-ólom sor. U-238---Th-234---Pa-234---U-234---Th-230---Ra-226---Rn-222---Po-218---Pb-214---Bi-214---Po-214---Pb-210---Pb-206.
A Lét és idő (németül Sein und Zeit) Martin Heidegger német filozófus 1927-ben megjelent könyve. Heidegger legjelentősebb művének tartják, amely nagy hatással volt a 20. század több filozófiai irányzatára, így az egzisztencializmusra, a hermeneutikára és a dekonstrukcióra. Magyarul [ szerkesztés] Lét és idő; előszó Fehér M. István, ford. Vajda Mihály et al., görög és latin szöveggond. Heidegger, Martin - Lét és idő - Múzeum Antikvárium. Horváth Judit; Gondolat, Bp., 1989 (Gondolkodók) ISBN 963-389-609-6 Lét és idő; ford. Horváth Judit; Osiris, Bp., 2003 (Sapientia humana) Lét és idő; ford. Horváth Judit; 2. jav. kiad. ; Osiris, Bp., 2007 (Sapientia humana) Források [ szerkesztés] A könyv adatlapja a Moly oldalán
Az "akárki" 139 A jelenvalólét kilétére vonatkozó egzisztenciális kérdés felvetése 140 A mások együttes-jelenvalóléte és a mindennapi együttlét 143 Az Önmaga mindennapi léte és az akárki 153 A benne-lét mint olyan 158 A benne-lét tematikus analízisének feladata 158 A jelenvalóság egzisztenciális konstitúciója 162 A jelenvaló-lét mint diszpozíció 162 A félelem mint a diszpozíció egyik módusza 169 A jelenvaló-lét mint megértés 171 Megértés és értelmezés 178 A kijelentés mint az értelmezés származékos módusza 184 Jelenvaló-lét és beszéd.
Egy "természetes világfogalom" megalkotásának nehézségei 69 A világban-benne-lét általában mint a jelenvalólét alapszerkezete 71 A világban-benne-lét előzetes bemutatása a benne-létre mint olyanra való orientálódás alapján 71 A benne-lét exemplifikálása egy fundált móduszon.