Az ismétlődés mindig együtt jár a nyelvi jel módosulásával. Tér- és időbeli hálózat és az összefüggéseket – például oksági viszonyokat – feltáró logikai rend: Igeidők és határozók rendszere, igekötők, igeképzők, igenevek. A szavak szótári jelentése is hozzájárul a szöveg tér- és időhálózatának, valamint oksági viszonyainak kirajzolódásához. Mondatok vagy nagyobb egységek egymás utánisága: magyarázó, következtető, stb. Összekapcsolják a kimondott, vagy kitehető kötőszók. A szöveg kifejtettsége: Hiány: – szintagmák, mondatok, gondolatsorok kihagyása, – tartalmas szónak névmással való helyettesítése. A hiány kiegészülhet: – belülről: a szövegösszefüggésből, – kívülről: a beszédhelyzetből, a beszélők közös előismereteiből. A kihagyás legerősebb a mindennapi társalgásban és legkisebb a tudományos értekező prózában. A cím: A cím nem a szöveg része, hanem mintegy rámutat a szöveg egészére. Nyelvi megformáltság szempontjából: – szó- vagy szókapcsolatszerű (megnevező), – mondatszerű cím. Tételmondat: Azok a mondatok, amelyek alapján fel lehet építeni a szöveget.
A makroszint en a szövegelem hatóköre kiterjed a szöveg egészére vagy annak igen nagy részére. A makroszinten ragadhatók meg azok a viszonyok, amelyek már kiterjedt hálózatot alkotnak a szövegen belül. A szintek közötti határ nem éles, valójában kontinuumról van szó, a három szint halmazként egymásba épül. A szöveg szerkezeti egységei: Az írásban is rögzített prózai szövegek szerkezeti egységei. Legkisebb alkotórészeik a mondatok, különösen fontosak a tételmondat ok. A tételmondatok foglalják össze a teljes szöveg vagy egy-egy bekezdés fő gondolatát. A téma szerint szorosabban összetartozó mondatok tömbösödnek, és mondattömb öt hoznak létre. Ezeket írásban a bekezdés ek segítségével jelöljük. A prózai szövegek nagyobb szerkezeti egységei: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Bevezetés: szépirodalmi műveknél: alapszituáció bemutatása tudományos műveknél: téma, vizsgálat célja, végbemenetele elemző műveknél: háttér, környezet bemutatása, keletkezés A bevezetés jellemző funkciói: figyelemfelkeltés, témára való utalás, a jóindulat elnyerése stb.
A tétel kifejtése A kohézió. A szöveg lényegéhez tartozik tehát az a jelenség, hogy alkotóelemei, a szövegegységek összekapcsolódnak egymással. Ez a kohézió, a szövegösszetartó erő, grammatikai és szemantikai jelenségek együttese. A lineáris kohézió. A kohéziót vizsgálhatjuk a szöveg kisebb egységeivel kapcsolatban, vagy kiindulhatunk a teljes szövegből is. Az előbbit, tehát a kisebb szövegegységek összefüggését lineáris kohéziónak nevezzük, utalván ezzel a szöveg vonalszerű, lineáris jellegére, az egymásutániság meghatározó szerepére. A lineáris kohézió elemei között a legerősebb kapcsolatot a grammatikai kapcsolóelemek (például az állítmány és az alany, illetve a tárgy egyeztetése, a határozós és jelzős szerkezetek, vagy a névutó és a névszó kapcsolata stb. ). A lineáris kohéziót biztosítja a szöveg utalásrendszere, melynek legfőbb kifejezőeszközei a névmások, a kötőszók, a határozószók, a névelők, a jelek és a ragok. A szöveg tartalmazhat visszautalásokat (anaforákat: Zsófi még aludt, Peti nem akarta felébreszteni őt.
Feltöltés dátuma: 2011-01-30 Feltöltötte: paar_e A szöveg szerkezete és jelentései címet viselő tétel egy szaktanár által ellenőrzött teljes kidolgozású ismeretanyag-gyűjtemény. Források: Antalné Dr. Szabó Ágnes-Dr. Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció - Tankönyv a 9-10. évfolyam számára (A tankönyv engedélyszáma: TTI-742-EHKT/2001; ISBN 963 19 4777 7) Antalné Dr. Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció - Tankönyv a 11-12. évfolyam számára Átdolgozott kiadás (Raktári szám: 01131-1231/1; ISBN 978-963-19-4793-9) Illetve órai jegyzetek Tantárgy: Magyar nyelv Típus: Kidolgozott tételek
A szónoki beszéd előadása csak a jéghegy csúcsa: egy igazán hatásos és sikeres előadás mögött komoly készülés áll. Bevezető gondolatok Az iskolai, majd később a felnőtt értelmiségi lét egyik jellemző élethelyzete, hogy kiselőadást, előadást, beszámolót, beszédet adunk elő egy bizonyos hallgatóság előtt. Noha találhatjuk magunkat olyan szituációban, amikor spontán kell megszólalnunk egy témában, a szónoki beszéd tipikusan és alapvetően megtervezett, felépített szöveg, amely kidolgozásának az ókori tapasztalatokig visszanyúló módszertana van. A tétel kifejtése Anyaggyűjtés. Maga a szónoki beszéd tehát tulajdonképpen csupán egy folyamat végpontját, a produktumot jelöli, amelynek sikeressége az előtte megteendő lépéseken múlik. Minden szerkesztett szöveg, legyen az írásbeli vagy szóbeli, az anyaggyűjtéssel kezdődik. A témától és a feladattól függően ez több(féle) lépésből állhat; idetartozhat például az internetes és a könyvtári kutatómunka, az ötletelés (angolul brainstorming), vagy akár a megfelelő dokumentumok beszerzése, esetleg interjúkészítés a témában jártas emberekkel.
( 2 szavazat, átlag: 3, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 788 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 24.
Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán (Petőfi tér 4 -6. ) e-mail: Hétfő: 8:00-18:00 Szerda: 8:00-16:30 A Polgármesteri Hivatal működési és ügyfélfogadási rendje 1. A munkaidő beosztása szerinti általános munkarend: hétfőtől-csütörtökig: 8. 00-16. 30 óráig pénteken: 8. 00-14. 00 óráig tart. 2. Az ügyfélfogadás rendje: Általános ügyfélfogadási idő Hétfő: 8. 00-18. 00 óráig Szerda: 8. 30 óráig Anyakönyvvezetők ügyfélfogadási ideje: Hétfő: 8. 00 óráig Kedd: 8. 30 óráig Szerda: 8. Gödöllői Járási Hivatal. 30 óráig Csütörtök: 8. 30 óráig A Főépítészi Iroda ügyfélfogadási rendje: Szerda: 8. 30 óráig Gödöllői Járási Hivatal Gödöllői Járás általános információk Hirdetmények Dokumentum tár Gödöllői okmányiroda internetes időpont foglalás
Eseménynaptár H K Sz Cs P V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Nem található rekord az adatbázisban! A Polgármesteri Hivatal működési és ügyfélfogadási rendje 1. A munkaidő beosztása szerinti általános munkarend: hétfőtől-csütörtökig: 8. 00-16. 30 óráig pénteken: 8. 00-14. 00 óráig tart. 2. Az ügyfélfogadás rendje: Általános ügyfélfogadási idő Hétfő: 8. 00-18. 00 óráig Szerda: 8. 30 óráig Anyakönyvvezetők ügyfélfogadási ideje: Hétfő: 8. 00 óráig Kedd: 8. 30 óráig Szerda: 8. 30 óráig Csütörtök: 8. 30 óráig A Főépítészi Iroda ügyfélfogadási rendje: Szerda: 8. 30 óráig Gödöllői Járási Hivatal Gödöllői Járás általános információk Hirdetmények Dokumentum tár Gödöllői okmányiroda internetes időpont foglalás
Pest Megyei Kormányhivatal Vecsési Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Járási Hivatalhoz tartozó települések: ECSER, MAGLÓD, ÜLLŐ, VECSÉS Cím: 2220 Vecsés, Szent István tér 1. Ügyfélszolgálat telefonszáma: Titkárság: 06 (29) 555-215 Fax: 06 (29) 555-242 e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. Honlap: Intézhető ügytípusok: Lakcímigazolvány ügyek Lakcímváltozási ügyek Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa Személyi igazolvány ügyek Útlevél ügyek Ügyfélkapu regisztráció Vezetői engedély ügyek Ügyfélfogadási idő Hétfő: 12 00 - 16 00 Kedd: - Szerda: 08 00 - 16 00 Csütörtök: 08 00 - 12 00 Péntek: Információk: Az elkészült okmányok a Vecsési Kormányablakban (Market Central, 2220 Vecsés, Fő út 246-248) vehetők át. Illetékfizetéssel kapcsolatos információk: Az okmányirodában lehetőség van bankkártyás fizetésre. Csekken történő illetékbefizetés a közeli postán lehetséges, kb. 1 percnyire. Az ügyintéző az illeték befizetését követően, soron kívül fogadja az ügyfelet.