Mit ünneplünk május 1-jén? 2015. május 1. 08:53 Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja. Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a munkások addig 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján.
A világ nagyvárosaiban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme és érvényesítése, a méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel követelésként. Május 1. - hasonló tartalommal - katolikus ünnep is Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az emléknapot XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács foglalkozású nevelőapjára emlékezve. Forrás: Tőzsdefórum
A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, közülük négyet ki is végeztek. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. Május 1. katolikus egyházi ünnep is, Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.. XII. Piusz pápa 1955-ben egy újonnan kreált ünneppel: a május elsejét " József, a munkás " ünneppé emelte. A néphagyomány szerint május elsején célszerű belevágni nagy vállalkozásokba, amelyek így sikeresek lesznek.
A munkaidőcsökkentést egyébként először 1817-ben javasolta egy szocialista brit gyáros, Robert Owen. A nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés volt a munkásosztály felszabadulásának útján. Az első világháború alatt a magyar munkásoknak megtiltották a május elsejei felvonulást, az 1919-es Tanácsköztársaság kormánya viszont megünnepelte. A második világháború után úgy tűnt, a kommunista pártvezetés ki akarja sajátítani május elsejét, amelyet munkaszüneti, de kötelező felvonulási nappá nyilvánítottak. Rákosi Mátyás (†78) pártvezetése alatt csak a politikai bizottság által elfogadott 40-45 jelszót festhették a transzparensekre, például azt, hogy "Éljen Rákosi Mátyás elvtárs, szeretett édesapánk és tanítómesterünk! ". Erről bővebben itt. Május első napja katolikus egyházi ünnep is: a munkások védőszentjének, munkás Szent Józsefnek, vagyis Jézus nevelőapjának a tisztelete miat t is ünnepé vált ez a nap XII. Piusz pápa idején, 1955-ben. 2018. május 1-je az Asztma Világnapja: A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) szervezet 1998-ban rendezte meg először az Asztma Világnapot.
Skip to content Május 1. köztudottan a munka ünnepe. Az állami ünnepen a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányok kerülnek előtérbe. A katolikusok, feltehetően e jeles alkalomhoz kapcsolódóan ünneplik a munkások védőszentjét, Munkás Szent József napját. Május 1-hez ezen kívülnagyon sok esemény kapcsolódik. Lenne a magyaroknak alkalma a sok megemlékezés helyett ünnepelni. Ha például csak május 1-jét emeljük ki a naptárból, a teljesség igénye nélkül az alábbi események történtek még e napon magyar vonatkozásban: 1463. május 1: Mátyás király Budán házasságot kötött Podjebrád Katalin cseh királyi hercegnővel. 1576 – Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák. 1871. május 1: Kiadták az első magyar bélyeget. A kőnyomatos eljárással nyomott darabokat Umrein János tervezte, és Ferenc József arcképe állt rajta. Az első sorozat nyomdahibás lett, ezért meg kellett ismételni. 1881. május 1: Üzembe helyezték a főváros első telefonközpontját. 1896. május 1: Megnyitotta kapuit a Vígszínház.
Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit egyes államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Május 3-án összecsaptak a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek négy ember esett áldozatául. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze.
Május 1. - hasonló tartalommal - katolikus ünnep is Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az emléknapot XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács foglalkozású nevelőapjára emlékezve - olvasható az MTVA Sajtóadatbankjának anyagában. A kép forrása: Pixabay.
Jajj, ha annyi pénzünk lenne, ahány tanácsot meghallgattunk az álmatlanság megszüntetésére... Álomklinika mérései, altatók, gyógynövényes nyugtató tabletták, lazítók, lefekvés előtti meleg tej, hideg sör, torna, szex.... mégis a plafont bámuljuk hajnaltól. Valaki mondja meg, mit tehetnénk még??? Az alvás életünk egyik legfontosabb folyamata, melynek egészen addig nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, amíg nem érezzük a hiányát. Mihelyst elkerül minket, azonnal a csapból is az folyik, hogy alapvető létszükséglet a szervezet, - idegrendszer - számára a regenerálódáshoz, elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez. És mi bekerültünk azon elkeseredett csoport tagjai közé, akiknek gondjuk van a pihenéssel. Nem tudok aludni mit tegyek. Kívülről fújjuk a riogató eredményeket: kutatások már bizonyították, hogy az alvásminőség milyen nagyon befolyásolja teljesítő képességünket. A pihenten, nyugodtan alvók a munkájukat 45%-kal hatékonyabban tudják végezni, egészségesebbek, jobb kedvűek és később öregednek tőlünk, nem alvó nyomorultaktól.
Mire belső óránk nagy nehezen alkalmazkodik tudna, a műszak ismét vált, és a folyamat kezdődik elölről. Fiatalabb korban általában könnyebben alkalmazkodunk az állandóan változó napi ritmushoz, 35-40 éves kor után azonban ez egyre nehezebbé válik, és ilyenkor gyakoribbá vélik a váltott műszakhoz kötött alvászavar is. Nem tudok aludni de fáradt vagyok. Az előző ritka, szélsőséges formája lehet, amikor az életvitel annyira rendszertelen, hogy még váltott ritmusa sincs, és e miatt az alvás is először rendszertelenné majd rosszabb minőségűvé válik, végül pedig egyáltalán nem megy olyankor sem, amikor a lehetőség volna az elalvásra. Több időzónát átlépő utazók között gyakori az időzóna típusú alvás-ébrenlét zavar (ismertebb angol nevén jet lag). Ilyenkor 5-6 óra időeltolódás után az érkezési helyünkön pont az ellentétes napszak van, mint otthon. Mivel biológiai óránk az otthoni idő szerint van beállítva, sokak számára néhány napos átállásra van szükség, hogy a helyi napi ritmust felvegyék. A probléma azoknál lehet nagyon zavaró, akik sokat utaznak: mire sikerül felvenniük a helyi ritmust, már utaznak haza, és az alkalmazkodás kezdődhet újra.
Nehéz, változásokkal teli élethelyzetekben nagyon kevés kivétellel mindenki rosszul alszik. Munkahely-váltás, válás, betegségek, költözés, gyász – csupa olyan élethelyzet, ahol a szorongás tüneteként megjelennek az alvászavarok. De mi van, ha az embernek nincsenek jelentős problémái és amellett nem alszik jól? Sok vezető jön hozzám, aki azt mondja, kutya baja, nincs különösebb gondja, ami foglalkoztatná tehát elvileg el kéne tudnia aludni. Sajnos a túlterheltség is okozhat elalvási zavarokat. Nem bírok aludni, megőrülök!. Ha egész nap magas fordulatszámon pörgünk, a szervezet nem lesz képes padlófékkel megállni és álomba zuhanni. Ehelyett marad a forgolódás és az éjszakai agyalás. Az is lehet, hogy egész este a monitort (tabletet, asztali gépet, telefont) néztük. Ezek a kütyük kék fényt sugároznak magukból, ami szabad szemmel nem látható, viszont ténylegesen képes megzavarni a szervezet melatonintermelését és ébren tartani minket még jóval azután is, hogy kikapcsoltuk a számítógépet. Nagyon gyakran a partner az, aki zavaró módon van jelen, pl.