Schubert: Ave Maria ZD05 - Anya-lánya virág mahagóni Serkenj fel, kegyes nép ZD20 - kézzel tekerhető mahagóni, piros szöveg gravírozása a zenedoboz aljába max. 30 karakter olvasható Mozart: Varázsfuvola ZD23 - kézzel tekerhető Tavaszi szél vizet áraszt ZD26 - kézzel tekerhető mahagóni, piros, olajzöld, fehér Hedwig's Theme Harry Potter rajongónak mahagóni, piros Szalagos zenedobozok több modell és szín Érdeklődj a készletről lyukszalaggal működő zenedoboz lyukszalagos modellek egyedi muzsika lehetőség
Miután megrendelését átadtuk a futárnak, e-mailt fogunk küldeni Önnek a csomagkövetési számával. Milyen fizetési lehetőségek állnak rendelkezésre? Támogatjuk: Paypal Paypal Express Credit Card Apple Pay
Vásárlói vélemények: Gravírozott fakanál GYÖNYÖRŰ munka, TÖKÉLETES kivitelezés! Nagyon szép, igényes kidolgozás, csak gratulálni tudok, és ajánlani Mindenkinek! Nagyon kedves és korrekt eladó! 2014. 09. 19. Z. T.
Időpont: 2022. 07. 11. A Pozsonyi csatára emlékeztek Keszthelyen. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Keszthelyi Csoportja és a Keszthelyi Nemzeti Kör tagjai elevenítették fel a magyarok első honvédő ütközetét. 907. július 4-én kezdődött a pozsonyi csata, ahol a honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia visszaszerzése miatt tört a törzsszövetség területére. Az ütközetben aratott diadal után a Dunántúlon is megszilárdult magyar uralom; ezután több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére. Szász Péter történész írásban küldte el gondolatait Keszthelyre. "Ezért fontos e sorsdöntő csatára emlékeznünk, mely túl a katonai bravúron, amivel őseink hősiesen győzedelmeskedtek, a rájuk törő túlerő felett, az élni akarásukról is követendő példát ad a 21. század magyarja számára is. " - mondta el Horváth Zoltán. A magyarok a hódítások után saját belterületüket védték, ez a csata tehát sorsdöntő, túlnő őseink bátor diadalán. Szász Péter történész szerint, erős érvek szólnak amellett, hogy a csata nem Pozsony, hanem Zalavár közelében zajlott.
Valójában több egymást követő ütközetről van szó, melyeket úgy vállaltak őseink, hogy a győzelemre szinte semmi esély nem volt. A többszörös túlerő és a körülmények azzal fenyegettek, hogy a magyar nemzet eltűnik a történelemből. Mégis diadalt arattak. Ez az a tény, ami miatt ezt a sorsfordulót minden magyar embernek ismernie kellene, és persze az is fontos, hogy érzelmi hatásai is vannak, amelyek erősítik a nemzeti identitást – mondta a a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor. Pozsonyi csata from MKI on Vimeo. A tudományos intézmény ezért a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Műhellyel együttműködve animációs filmet készített a pozsonyi csatáról. Az ország egyik legjobb szinkronhangja, Rékasi Károly narrációjával készült mozit Baltavári Tamás írta és rendezte, a zenét Bársony Bálint és Elek Norbert szerezte. A dalszöveget Fankadeli írta és énekli Tóth Gabi énekesnővel együtt átütő erővel, a Magyar Rhapsody Projekt közreműködésével. A filmet december 21-én 21 órakor sugározza a közmédia M5 kulturális csatornája.
Az ünnepi szónok kifejtette: az Árpád fejedelem által vezetett, mintegy 40 ezres magyar csapatnak több mint 100 ezer emberből álló egyesített német sereggel kellett szembeszállnia. Zseniális hadszervezéssel, a két és félszeres túlerő ellenére a magyarok megsemmisítették az ellenfél dunai hajóhadát és elpusztították a seregét, a bajor királynak is menekülnie kellett. Árpád ebben az ütközetben súlyos sérülést szenvedett, s ez nem sokkal később a halálát is okozta - mondta Paál István. Történelmi források szerint a honfoglalás után a magyar törzsek által birtokolt terület megközelítette az Enns folyó vidékét, s hogy visszaszorítsák a honfoglalókat, a bajorok, vagyis a Keleti Frank Királyság döntő csapást akart mérni a magyarokra. A csata azonban a bajorok megsemmisítő vereségével végződött, míg a magyarok ezzel újabb területeket nyertek az Enns folyóig, amely 955-ig a magyar terület határa lett. A csata A 907 júniusában zajlott pozsonyi csata a felvonuló seregek létszáma miatt a kora középkor egyik legjelentősebb ütközete, de egyben a magyar honfoglalást lezáró sorsdöntő csata és az első honvédő hadművelet is volt.
IV. Mehmed szultán birodalmában nem igazán használtak sötét színű burkát, csadort, de még csak a szempárt felvillantó nikábot sem. Az abaya használata inkább az öregasszonyokra és az özvegyekre volt jellemző, de azok meg a török óhazában éltek. Az uralkodói ukáz értelme szerint az ottomán hadsereg tagjai hódoltsági területekre nem vihették magukkal asszonyaikat. Arra a célra ott voltak a Balkánról elrabolt kislányokból nevelt háremhölgyek, de ők sem ilyen ruhát viseltek. Igaz, ami igaz, bár egyes dokumentumok tényleg megemlítik, hogy ebben az időszakban voltak olyan, Allah tanítását követő keleti népek, akik mégis a maihoz hasonló ruhát viseltek, de a források mindig rögtön hozzátették, hogy az csak Szudán, Arábia déli részén és Perzsia területén jellemző, mely területek ráadásul sohasem álltak Isztambul ellenőrzése alatt. Az ottomán nők viselete szinte megegyezett a férfiakéval. A török nők nem takarták le az arcukat. Fejdíszként vagy kúpszerű, iszonyúan agyondíszített, nagyon hivalkodó minőségi anyagokból elkészített fezt viseltek, vagy a turbán női változatát, a hotozt, vagy a partizánsapkákhoz hasonlatos serpuşt.
Ha fel kellett venniük kivételes esetekben fátylat, akkor az nem kitakarta, hanem pont kiemelte arcuk szépségét. Az arcot részlegesen eltakaró fátylat a nők csak egy része hordta, de ennek kötelezően előírt divatja csak a XIX. század első felében alakult ki náluk. A korabeli török nők ruházata ráadásul olyan színpompás és stílusos volt, hogy azt majmolta az egész keresztény Európa. A varrásuk alapján entari és shalwar néven megkülönböztetett bő szárú egy- vagy kétrészes apró mintás rucik még ma is kedvelt viseletnek számítanak a világ bármelyik pontján vallástól és etnikai származástól függetlenül. De a hangulat legalább jó Summa summarum, nem kívánom ráhúzni a vizes lepedőt a fiúkra. Ha a piaci árat nézem, akkor egy ilyen volumenű munka percenként 50-70 millió forintba kerülne, de inkább a triplájába. Ők pedig szabadidejükben, munkájuk mellett mindezt négymillió forintból alkották meg. Aki a főváros múltjával mélyebben nem foglalkozott, annak ez az alkotás valóban bájos és varázslatos élmény lesz.
– Eredetileg nyárra terveztük a bemutatót, de a sors úgy hozta, hogy az év végére még aktuálisabb is lett a téma. A történelem valóban ismétli önmagát, és mi, magyarok már megszokhattuk, hogy itt, a Kárpát-medencében olykor meg kell védeni magunkat a nagyhatalmi túlerővel szemben. Ilyenkor kerül előtérbe a film által is kidomborított bátorság – mondta Horváth-Lugossy Gábor.