Legalább öt évre képes "lefagyasztani" a betegséget és megállítani annak súlyosbodását a szklerózis multiplexszel - SM - élő pácienseknél egy hatékony, de kockázatos kezelés. Ezekről az eredményekről számoltak be orvosok Londonban, a JAMA Neurology című folyóiratban. Az autológ hemopoetikus őssejt-transzplantáció - AHSCT - során először megsemmisítik a páciens immunrendszerét, hogy az ne támadhassa tovább a szerveztet. Ezután az egész rendszert őssejtátültetéssel újraindítják. A kezelés során használt erős gyógyszerek azonban veszélyessé teszik az eljárást. Ez is az oka annak, hogy a kezelést mindössze egyetlen egyszer lehet alkalmazni egy páciensnél, írta a BBC News. Mi az a szklerózis multiplex? Üzenetek a matrac-sírból Heinrich Heine és a sclerosis multiplex | eLitMed.hu. A szklerózis multiplex a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun-betegsége. A betegség során károsodik az agy és a gerincvelő idegsejtjeit védő velőshüvely. A védőburok szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében. Így lelassul vagy megszűnik az ingerületátvitel.
A tünetek rendkívül változatosak. De a betegség nem tűnt, nem tűnhetett el az életéből. Egy év múlva görcsölni kezdett a tenyere, s más tünetek is jelentkeztek, ilyenkor hatalmas adagokban kapta az erős szteroidokat. Közben élte az életét, tanította a leendő fodrászokat, faiparisokat, kőműveseket matekra, szakrajzra, anyagismeretre. – A shubok érdekes módon szinte mind az iskolai szünetek alatt jelentkeztek, nyilván a kimerültségtől. Így aztán alig hiányoztam, mégis akadt kolléga, aki azt híresztelte rólam, nem tudom megállni a helyem a katedrán. Szerette volna elvégezni az egyetemet, azt sem támogatták. S amikor a szakmunkásképzőt 1996-ban átszervezték, számára nem került állás. Sclerosis multiplex halál után. – Ott álltam 48 évesen munka nélkül, totál depressziósan. Szerencsére negyedévre kimehettem Svájcba a rokonokhoz, az jót tett. Hazatérve szakiskolai óraadói állást kapott, igen rossz feltételekkel. – Keserűségemben azt mondtam, én látni sem bírom ezt az egészet! Erre valóban elment a látásom: egy hét teljes vakság.
Sőt – amit én is megtapasztaltam – a dühömet ki fogom fejezni a gyerekkel szemben, egyszerűen kirobbanok, ha nem dolgozom fel a haragomat, miközben egy gyerek csak egy gyerek, ő nem csinál semmit azért, hogy engem bántson. " Fotó: Adrian Juric Traumáink feldolgozásáról és a gyógyulásról "Ha a megértés elég lenne a gyógyuláshoz, akkor én már évtizedek óta a világ legegészségesebb embere lennék. De a múltunkat nem csak intellektuálisan kell feldolgoznunk, hanem érzelmileg is, ami sokkal nehezebb és hosszabb folyamat. A megértést át kell hozni a testbe és a lélekbe. Át kell programoznunk az érzelmeinkhez való viszonyunkat. " A függőségekből való kilábalásról "A fő kérdés soha nem az, hogy miért függő valaki, hanem az, hogy miből fakad a fájdalma, a traumája. Sclerosis multiplex halál drugs. A függőségből való kilábalás célja tehát az is, hogy megértsük és feldolgozzuk a fájdalmunkat. Máskülönben, ha szakítunk az egyik addikcióval, majd jön helyette másik: sokan, akik leszoknak a dohányzásról, meghíznak, mert az alapvető fájdalmuk ott marad. "
Operatőr: Jovan Milinov. A filmet írta és rendezte: Bicskei Zoltán. A film weboldala:
A magyar nemzet akkori sokadszori meggyalázásának és magára hagyásának hatására úgy érezte, tartozik a népének, ahogy ő fogalmaz: "ilyenkor az ember elkezd népben érezni. " Bicskei Zoltán Csodaszarvas című alkotása. Ekkor kezdődött a filmkészítés kálváriájának tíz éve, amely során olyan kinyilatkoztatásokkal szembesült, mint "ha Attilát be akarja rakni, a film soha nem fog elkészülni" vagy, hogy a támogató szervezetek csak akkor adnak pénzt, ha a királyokat kifigurázza, nevetségessé teszi. Valóságos csoda, hogy végül mégis napvilágot látott, ugyanakkor nem véletlen, hogy itthon nem kapott a valós érdemeinek megfelelő nyilvánosságot. „A napnyugati világ múltáig sokszor lészünk még kevesek…” – beszélgetés Bicskei Zoltánnal, az Álom hava rendezőjével - nÉPlélek. Magyarországon éppen, hogy csak nem titkolják, nemzetközi viszonylatban első helyet nyer. "A napnyugati világ múltáig sokszor lészünk még kevesek…de a hűtlenek mind egy szálig elvésznek" – mondja ki Attila király Bicskei Zoltán gondolatait, aki szerint a kiszámíthatatlan történelem során voltunk már sokkal kevesebben, sokkal rosszabb helyzetben. Úgy véli, a mindennapok hőseire van szüksége a Hazának, azokra az emberekre, akik rendíthetetlenül teszik a saját dolgukat, hiszen nemzetünk sorsát az emberénél sokkal nagyobb erők döntik el, így nincs veszve semmi.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nevezi ezeket tabunak. rendező, forgatókönyvíró 1958-ban született Magyarkanizsán. 1976-ban, Budapesten végezte el a Képző-és Iparművészeti Szakközépiskolát. Ekkor kezdet filmezni. 1976 és 1992 között, mint az Újvidéki TV technikai munkatársa. Ebben az időben az újvidéki Ifjúsági Tribün és Zenekedvelő Ifjúság kultúrszervezőjeként, az Újvidéki Jazz Napok társzervezőjeként, a Telepi Esték szervezőjeként is dolgozott. Az Új Symposion Sziveri János vezette szerkesztőségének volt tagja, film- és zenekritikusa. Bicskei zoltán álom hava yollari. Esszéit az Újvidéki Rádió műsoraiban, a Magyar Szóban, majd később a Magyar Szemlében és a Győri Jazz Stúdiumban közölte. Grafikáit Forum könyvekben /Tolnai Ottó, Kalapáti Ferenc, Sziveri János, Danyi Zoltán/ és magyarországi lemezborítókon /Szabados György, Dresch Mihály, Kovács Tickmayer István, Berecz András, Mezei Szilárd, Szelevényi Ákos/ majd a győri Műhely című Folyóiratban jelentek meg. 1989-ben adták ki Rajzos füzet Kanizsára című esszékönyvét.