- Ingatlan, albérlet, lakás, ház, telek hirdetés
Ügynökségünk Nagykanizsa és közigazgatási területének ingatlanpiaci elemzésével, ingatlanok beszerzésének, értékesítésének a lebonyolításával foglalkozik. Feladataink elvégzéséhez szakmailag képzett, munkájukra igényes, Önöket a legjobb tudásuk szerint kiszolgáló szakemberekkel (ingatlanügynökök, energetikus, ügyvéd, építész) működünk együtt. Ingatlan com nagykanizsa 2020. A számunkra fontos értékek: Alaposság, pontosság, gyorsaság és mindenekelőtt jogbiztonság. Ügynökségünk ezekre a pillérekre alapozza hosszútávú terveit. A leírtakat szemelőtt tartva tudunk megfelelni az ingatlanpiacon megjelenő eladók és vevők igényeinek.
A NAIH elérhetősége:.
Az emberi test fejlődése Születésünktől a halálig a testünk jelentős változáson megy át. Nézzük, melyek a legmeghatározóbb jelenségek: Önmagában növekedésünk is jelentős mértékű, hisz kisbabaként körülbelül 50 centisen születünk a világra, és húsz éves korunk után a legtöbb lány 170, és a fiúk többnyire 180 cm magasak. Testsúlyunk ugyanezen idő alatt általában 3, 5 kg-ról lányoknál 50, fiúknál 70 kg-ra növekszik. A csecsemő feje kb. egyharmada teste hosszának, felnőtteknél már csak egy nyolcada, vagy kilencede. Különösen meghatározóan változik az emberi test, amikor gyerekekből fiatalkorúvá (pubertás) válunk, mivel ekkor jutnak kifejezésre a nemi jellegzetességek. Mindezek mellett természetesen rengeteg kisebb változásokat is észlelhetünk magunkon, melyek általános, és egyedi változások is lehetnek. Körülbelül a 17. és 20. életévünk között ez a fejlődés lezárul. Amikor az ember 25-30 éves, teste fokozatosan átalakul: sejtjeink lassabban újulnak meg, megjelennek az első ráncok, a zsír gyorsabban lerakódik szervezetünkben, és testünk egyre merevebb lesz.
A hőhullámok az éghajlat változásával egyre jobban felerősödnek, hosszabb ideig tartanak, gyakoribbá válnak és egyre melegebbek lesznek. Nem csoda, hogy sokan felteszik a kérdést: mikor lesz túl meleg a szokásos napi tevékenységhez, még a fiatal, egészséges felnőttek számára is? A válasz túlmutat a hőmérőn látható hőmérsékleten, de a páratartalomról se feledkezzünk meg. A kutatások szerint a kettő kombinációja gyorsabban veszélyessé válhat, mint azt a tudósok korábban hitték, olvasható a ScienceAlert cikkében. A tudósokat és más megfigyelőket aggasztja a magas páratartalommal párosuló extrém hőség növekvő gyakorisága, amelyet úgynevezett nedves hőmérsékletként mérnek. A 2022 májusában és júniusában Dél-Ázsiát sújtó hőhullámok idején a pakisztáni Jacobabadban 33, 6 °C-os maximális nedvességtartalom-hőmérsékletet mértek, Delhi pedig ezt is meghaladta – közel a párás meleghez való emberi alkalmazkodóképesség elméletileg meghatározott felső határához. Az emberek gyakran hivatkoznak egy 2010-ben közzétett tanulmányra, amely becslések szerint a 35 °C-os nedves hőmérséklet – ami 100 százalékos páratartalom mellett 35 °C-nak, illetve 50 százalékos páratartalom mellett 46 °C-nak felel meg – lenne a biztonság felső határa, amely felett az emberi test már nem képes magát a test felszínéről a verejték elpárolgásával hűteni, hogy stabilan fenntartsa a test maghőmérsékletét.
A nagy hőségben fontos a megfelelő folyadékbevitel és a hűsölésre alkalmas helyiségek keresése, akár rövid időre is. Egy nemrégiben készült, az afrikai hőstresszel foglalkozó tanulmány megállapította, hogy a jövőbeli éghajlat nem lesz alkalmas még az olyan alacsony költségű hűtőrendszerek, mint a mocsárhűtők használatára sem, mivel Afrika trópusi és tengerparti részei egyre párásabbak lesznek. Ezek a légkondicionálóknál jóval kevesebb energiát igénylő készülékek ventilátorral keringetik a levegőt egy hűvös, nedves párnán keresztül, hogy csökkentsék a levegő hőmérsékletét, de 21 °C fölötti magas hőmérsékleten hatástalanná válnak. Mindent egybevetve egyre több a bizonyíték arra, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jövő problémája, az emberiségnek jelenleg is szembe kell néznie vele. Nyitókép: Unsplash
Az ember által izzadni képes mennyiség azonban korlátozott, és a magasabb léghőmérsékletből is több hőt nyerünk. Ne feledjük, hogy ezek a határértékek kizárólag azon alapulnak, hogy a testhőmérséklet ne emelkedjen túlzottan. Még az alacsonyabb hőmérséklet és a páratartalom is megterhelheti a szívet és más testrendszereket. Bár e határértékek túllépése nem feltétlenül jelenti a legrosszabb forgatókönyvet, a hosszan tartó kitettség a veszélyeztetett csoportok, például az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők számára végzetes lehet. Egy újabb, jelenleg is végzett kísérlet középpontjában most az idősebb férfiak és nők vizsgálata áll, mivel még az egészséges öregedés is csökkenti az emberek hőtűrő képességét. Ha ehhez hozzávesszük a szívbetegségek, légzőszervi és egyéb egészségügyi problémák, valamint bizonyos gyógyszerek fokozott előfordulását, akkor még nagyobb veszélynek vannak kitéve. A 65 év feletti emberek teszik ki a hőhullámok áldozatainak mintegy 80-90 százalékát. Hogyan maradjunk biztonságban?