Jöjjön az Omega: Ha én szél lehetnék dala. Zeneszerző: Presser Gábor Szövegíró: Kóbor János Így indul a Ha én szél lehetnék Ha én szél lehetnék, Egy lányt megkereshetnék a világban, a világban. Szétfújnám hosszú haját, Port az útról, merre jár. Szaladnék nyomában. Jöttem, hadd lássalak, ismerj meg engem, Eddig ember voltam, immár szél lettem. Égben szállok, földhöz nem köt semmi sem, Jöttem, hadd lássalak, ismerj meg engem. Hallgassuk meg az Omega Ha én szél lehetnék előadását. Omega: Ha én szél lehetnék dalszöveg Én hoznám a holnapot, Fölkelteném a napot, Süssön rá fényesen. Árkon-bokron követném, Rossz kedvét messze vinném, Fütyülnék az égben fent. Hűsíteném homlokát, Éjjel őrizném házát, Bámulnám álmában. Én a szél voltam, immár ember lettem. Nem szállok fent, már a földhöz köt minden, Hirdetés
Dézsi János könyvtárigazgató, Elek Tibor irodalomtörténész és Kiss Anna költő Fodor György "Ha én szél lehetnék... " Kiss Anna-est Mogyoróssy János Városi Könyvtár - Gyula 2011. április 11. Igen illusztris vendéggel lepett meg bennünket idén a gyulai könyvtár vezetése a költészet napja alkalmából, hogy az évfordulóra reflektáljanak: hétfőn, kora este két József Attila-díjas irodalmár töltötte be aurájával a Nagyolvasót. A frissen díjazott Dr. Elek Tibor irodalomtörténész és a 2x díjat nyert Kiss Anna (1939-) írónő, költőnő találkozása hívták elő őssejt-reflexióinkat, ugyanis az irodalom megszületéséhez sikerült nekik elkalauzolni bennünket. A költőnő megjelenése, ruházata (némi hindu, egy kis török, csipetnyi mongol) azonnal vibrálást teremtett, jelezve, hogy mélyen lehatolunk majd a tudatalattiba, akár egy meditációs szeánsz alkalmával. A rendezvényt Dézsi János könyvtárigazgató nyitotta meg, aki gyönyörű idézettel és remek asszociációkkal (Kalevala-emlékek, párhuzamok, folklór) készült.
Ha én szél lehetnék, Egy lányt megkereshetnék a világban, a világban. Szétfújnám hosszú haját, Port az útról, merre jár. Szaladnék nyomában. Jöttem, hadd lássalak, ismerj meg engem, Eddig ember voltam, immár szél lettem. Égben szállok, földhöz nem köt semmi sem, Jöttem, hadd lássalak, ismerj meg engem. Én hoznám a holnapot, Fölkelteném a napot, Süssön rá fényesen. Árkon-bokron követném, Rossz kedvét messze vinném, Fütyülnék az égben fent. Hűsíteném homlokát, Éjjel őrizném házát, Bámulnám álmában. Én a szél voltam, immár ember lettem. Nem szállok fent, már a földhöz köt minden, Szaladnék nyomában.
Talán az lett, talán beteljesült a dal… Egy borongós téli napon Kóbor János is elment. Vannak emberek, akiknek hiányára kevés annyit mondani, hogy űrt hagynak maguk után. Nem, Kóbor János olyan jelenség, akit nem lehet pótolni. Azokban a cseppet sem egyszerű hatvanas vagy hetvenes években, amelyekről már csak nosztalgiázva beszélünk, született néhány zenekar, amely Magyarországon halhatatlanná lett. Azokban a fényes időkben, amikor a fiatalok öltönyben és nyakkendőben jártak az Ifiparkba és az Omega, az Illés és a Metró zenéire tomboltak, még tudtak valamit az életről, az érzelmekről és a zenéről. Kóbor János lehengerlő egyéniség volt. Olyan frontembere volt az Omegának, amely külföldön is sikereket ért, amilyen százévenként egyszer születik. Jellegzetes hangját, loboncát nem lehetett összetéveszteni senkiével. Amikor megjelent a színpadon, akkor jelen volt minden szegletében és sugárzott róla a tehetség, a zene és az élet szeretete. Bár ő mindig azt állította, hogy képzetlen, nem is igazi zenész, és mindent, amit ad, önmagától tanulta.
· Napot hoztam, csillagot · Jubileumi koncertek · Napot hoztam, csillagot koncertturné 2004 Szimfonikus produkciók Omega Rhapsody · Omega Szimfónia & Rapszódia · Omega Oratórium · Omega Oratórium – Adventi koncertek Tagok önálló munkái Űropera · Lexikon · Szintetizátor-varázs · Megszakadt kapcsolat · Ikarosz · Omega-mix · Impressio · Hogyan tovább? · 56 csepp vér · Last Minute · Másik világ · Omega Red Fighter
Fóliatestet öltő és mozgásérzékelőkkel életre kelő szél vagyok, amely segít észlelni az időt. Amely megmutatja, hogy az emberi létezés pillanatnyi, az időtlenséget csak a jelenségek hordozzák. Örökkévaló szél vagyok, aki mindig fúj, még ha nem is érzékeljük vagy látjuk… Végül a sarokba vetített videóinstalláció ráébreszt, hogy ezerféle arcom van ugyan, leginkább mégis tünékeny, pillanatnyi szellő vagyok, akinek a létezése nem más, mint anyagtalan lebegés időben és térben. Súlytalan légáramlás vagyok, aki fellibben, mint egy tündér, majd huss, elillan, mintha soha nem is lett volna. Létezésem valahol félúton van lét és nemlét között, főldiekkel játszó égi tünemény, csilló könnyűség. Semmibe vesző, röpke jelenés vagyok. "Ma lágyan suttogó, szelíd szellő vagyok, / Zöldelő mezőkön föl s alá sétálok, / Csókot lehelek a bimbók ajakára, / Édes meleg csókom hű szerelmi zálog. " Az idézetek Petőfi Sándor A szél című versének részletei. Koronczi Endre Ha a kanálból kifújja a szél a levest… című kiállítása a pécsi m21 Galériában, február 20-ig látható.
Így összességében 34, 5% lett a közterhe ennek a juttatásnak, amelyet a munkáltató fizet meg. Az értékhatár feletti összegeket továbbra is a 70. § szerinti egyes meghatározott juttatásként kell kezelni, és a fent leírt adómértéket a juttatás értékének 1, 18-szorosára kell vetíteni. A juttatás közterhe 2018-hoz viszonyítva változatlanul 40, 71% (1, 18 x (15% szja, 19, 5% szocho)). Érdekesség még, hogy a szintén a 70. § által meghatározott éves rekreációs keretösszeg, ami költségvetési szerv esetén 200. 000 Ft, más munkáltatónál 450. 000 Ft, továbbra is megmaradt. A szabályai azonban az összegek egybeesése ellenére sem egyeznek a SZÉP kártya alszámlák szabályaival. * * * Amennyiben részletesebben is érdekelnek a hazai cafeteria rendszer 2019. évi átalakításai, akkor jelentkezz ma még kedvezményesen a Cafeteria 2019 a gyakorlatban címmel 2019. január 22-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.
Kifejtette, hogy a megszüntetés helyett a megkérdezettek 33%-a megtartotta és nagymértékben egyszerűsítette a Cafeteria csomagot, de nem vállalta át a többlet adóterhet; azaz ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP kártyát és az adómentes (bölcsőde, óvoda) elemeket tartották meg. Emellett jellemző még, hogy jelentős (81, 95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a Cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek esetében. Viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak a Cafeteria rendszerükben, attól függetlenül, hogy "nem éri meg a dolgozónak" bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.
Méretben nagyon vegyes képet mutatnak a kitöltők, van közöttük 5 fős cég és olyan is, ahol 10 ezernél is több munkavállaló dolgozik. Munkavállalói létszám alapján súlyozva az adatokat az mondható el, hogy az esetek közel felében, 48 százalékában, megtartják azt az összeget, melyet eddig erre fordított, de az összes közterhet a munkavállalóra hárítja. Ez óriási különbség. Ha ma béren kívüli juttatásként akar valaki kiadni száz forintot, akkor adómentes juttatás esetén 100-at kap meg a dolgozó, Szép-kártyán vagy pénzösszegjuttatásként 74, 5 forintot kap meg, iskolakezdési-támogatás, ajándékutalvány és a többi meghatározott juttatás esetében pedig 71-et. Ha bérként számfejtjük, akkor pedig 55 forint lesz belőle, a gyakorlatban tehát kevesebb pénzt kapnak meg a dolgozók azoknál a cégeknél, ahol nem nyúlnak az eddigi cafeteria-kerethez. Mi lesz a dolgozók másik felével, ahol a cégek nem bérként bruttósítást fogják választani? 14, 5 százalék válaszolta azt, hogy abbahagyja a rendszert és nem ad helyette semmit kompenzációként, körülbelül 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy megosztják a többlet terheket a munkavállaló és a munkáltató között, és csupán 9, 4 százalék mondta azt, hogy úgy fogja megnövelni az eddig a cafeteriára fordított összeget, hogy a dolgozók ne járjanak rosszabbul, tehát a cég fogja kigazdálkodni a felmerülő többlet költségeket.
Mi lesz a támogatói adományok sorsa? A törvényjavaslat indokolása szerint az adomány adózási kezelése nem fog eltérni a munkavállalói hozzájárulásokétól, ami a munkabérrel azonos módon történő adókezelést jelent. Ebből következik, hogy ezen juttatási viszonylatban a munkáltató kifizetőnek fog minősülni, vagyis a teljesítéskor meg kell állapítania az adóelőleget, egyéni járulékokat, valamint a szocho-t (ez utóbbi tekintetében egyébként a pénztár továbbra sem fog kifizetőnek minősülni) és a szakképzési hozzájárulást is. A tegnapi nap folyamán beterjesztett bizottsági módosító javaslat egyértelművé teszi ugyanakkor azt is, hogy az adó feletti rendelkezési jogosultság kiterjed a pénztári tag javára más személy által átutalt összegre is, ami azt jelenti, hogy a támogatói adományok kapcsán is lehet majd érvényesíteni a befizetett összeg 20 százalékáig, de legfeljebb 150 ezer Ft-ig terjedő kedvezményt.