70 évvel ezelőtt, 1937. december 3-án halt meg az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, József Attila, aki Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alá vetette magát. A költő halálának körülményeit illetően a mai napig nincs teljes egyetértés, az igazságra ugyanakkor nagy valószínűséggel sosem derül már fény. A tragikus sorsú költő 1930-tól vetette magát alá pszichoanalitikus kezelésnek. Ezek egy időre abbamaradtak, amit József Attila meglehetősen rosszul viselt. Életének kutatói szerint 1932-től hatalmasodott el rajta a skizofrénia. 1935-től Gyömrői Edit lett a kezelőorvosa, akibe a költő reménytelenül beleszeretett; a pszichoanalitikus ezzel párhuzamosan "hasadásos elmezavart" diagnosztizált József Attila esetében. 1937 elején újabb szerelem kerítette hatalmába a fiatal gyógypedagógusnő, Kozmutza Flóra iránt, méghozzá ismét viszonzatlanul. Kötetei megjelenését minimális érdeklődés kísérte, ami szintén nagyon megviselte érzékeny idegrendszerét, törékeny egészségi állapota egyre inkább romlott, és már a szanatóriumi ápolás sem tudott segíteni rajta.
De mi indokolhatta ezt a gondolatot? Ekkor a borderline személyiségzavar még nem szerepelt a köztudatban. A szkizofréniára ugyanakkor jellemző az introvertáltság, egy saját világ felépítése, az abba való bezárkózás és a kreativitás elvesztése. Bak szerint ezek a tünetek csak azért nem jöttek elő, mert rövid ideig tartott a betegsége, így nem bontakozott ki eléggé. Ma miként látná mindezt egy pszichiáter? Az orvos a hipochondriás tüneteket és gyomorpanaszokat a szkizofrénia egyik jelének tulajdonította. Ma ezt inkább a depresszió tüneteihez sorolnánk – magyarázta Dr. A szélsőséges változásokat, a hangulat ingadozásait és a körülvevő emberek megosztottságát ma már a borderline személyiségzavarhoz soroljuk, mintsem a szkizofrénia tüneteihez. A borderline zavar esetében az egyetlen dolog, ami stabil, az instabilitás, minden más változik. Ez az egyén hangulatától és érzéseitől egészen a kapcsolatokig terjed. Jellemző rá az impulzivitás, a szélsőségekre való hajlam. József Attila az ideológiai szélsőségekre mutatott fogékonyságot.
Dr. Németh Attila ezen kérdéseknek járt utána előadásában. Hogy látja a költő betegségét egy pszichiáter? Dr. Németh Attila szerint József Attila betegsége már gyermekkorában meg volt alapozva. Édesapja alkoholizmusban és impulzuskontroll zavarban szenvedett, egészen korán elhagyta a családot. Édesanyja depressziós volt, valamint a szuicid hajlamok már nála is felfedezhetők voltak. Így apja részéről az impulzivitást, anyai ágról a depressziót és az autoagressziót örökölhette. Tizennégy éves volt, amikor árva lett. Párkapcsolatai és kapcsolatai is sikertelenek voltak, folytonos beilleszkedési zavarokkal küzdött. Az előadó többször hangsúlyozta, hogy a költő életében többszörös pszichológiai tárgyvesztés is bekövetkezett, azaz hozzá közelálló személyeket veszített el. "Ilyen környezetből csak beteg ember kerülhet ki" – jelentette ki a szakember. A költő élete során több iskolába is járt. A Szegedi Tudományegyetem után Bécsbe, majd Párizsba költözött, de egyik helyen sem fejezte be az iskolát.
A Pesti Napló a mozikban cukrot, kávéházakban kenyeret áruló ifjúról emlékezett meg, Látó Anna Brassói Lapok ban megjelent írásában a hajósinas és a világjáró elevenedett meg egy mondat erejéig, csakúgy, mint a rikkancsként Bécsben, míg éhesen csatangolóként (a Pesti Napló megfogalmazásában "éhezett a Széppel") Párizsban töltött napjai. A megemlékezés egyik kulcsmozzanata Ignotus Hugónak, a Szép Szó 1938-as 6. kötetében megjelent A József Attila verse című búcsúzója. Ignotus szerepe megkerülhetetlen, mert a költőt sokan – természetesen Juhász Gyula mellett – az ő felfedezettjének tartják: "József Attiláról, gondolom, egyik első voltam, aki írt – érdemem nincs benne, mert figyelmeztettek az akkor húsz egynéhány esztendős poétának egy versére (» Nincsen apám, se anyám «), min a vaknak is meg kellett látnia s a süketnek is ki kellett belőle hallania, hogy itt költő, versköltő, igazi költő jelentkezik. " Az elmaradt gyermekkor és a csavargó toposzát itt váltja fel az első nagy kérdés: hogyan válhatott József Attila költővé?
1937. december 3-án, azaz épp 83 évvel ezelőtt halt meg a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, József Attila. Az évforduló alkalmából összegyűjtöttünk Nektek öt olyan érdekességet, amelyet talán még nem tudtatok a költőről. 1. József Attila édesapja alig tudott magyarul A költő apja, József Áron (Josifu Áron) nemcsak írni, de beszélni is alig tudott magyarul. Fehéregyházán, a történelmi Magyarország területén született. Szappanfőző munkásnak tanult, így került Budapestre huszonegy évesen, azzal a reménnyel, hogy tudását a fővárosban jobban tudja majd kamatoztatni. Itt találkozott Pőcze Borbálával, a költő édesanyjával is. József Attila hároméves volt, amikor az apja váratlanul elhagyta a családot. Állítólag Amerikába ment szerencsét próbálni, ám valójában csak Romániáig jutott. Eltűnésének valódi oka az lehetett, hogy Borbála tudomást szerzett a férfi szeretőjéről, a "lánghajú nőről", Kiss Juliannáról. Az apa ezt írta József Attila idősebbik nővérének, Jolánnak: "mamátok elkergette a tik kenyér kereső apátok. "
Öt évig voltunk együtt, az sok idő, főleg, hogy a húszas éveim elején volt mindez, amely meghatározó időszak – mondta lapunknak a Jászai Mari-díjas színésznő. - Máig sokszor idézem fel, ahogy azt mondta nekem: "Pötyi, örökké nem eshet". Egyedül ő hívott így engem, az idézet pedig a Holló című filmből van. Ha szomorú voltam valamiért gyakran ezt ismételgettem magamban. Amikor utoljára kijöttem tőle a kórházból épp esett az eső, és akkor is ez jutott eszembe... Galéria Keleti Éva Kaszás Attiláról Kaszás Attila a kútfejek című film forgatásán /fotó: Ringier archív Kaszás Attila öltözője a Nemzeti Színházban /Fotó: Ringier archív Kaszás Attila A padlás című színdarabban /Fotó Vígszínház Kaszás Attila évforduló fia színész Blikk extra fotó
Elkészítés A lisztet az élesztővel keverőtálban alaposan elkeverjük. Hozzáadjuk a többi hozzávalót és a langyos vizet, majd konyhai robotgéppel (dagasztó spirál) röviden a legalacsonyabb, majd a legmagasabb fokozaton kb. 5 perc alatt sima tésztává dolgozzuk. A tésztát letakarva meleg helyen addig kelesztjük, míg láthatóan nagyobb nem lesz (kb. 45-50 perc). A tésztát enyhén lisztezett munkafelületen még egyszer röviden átgyúrjuk, és kb. 10 egyenlő méretű adagra osztjuk. A tésztát golyókká formázzuk, kilapítjuk, és kicsit széthúzzuk úgy, hogy a széle magasabb legyen, és kb. 12 cm-es lepények keletkezzenek (1. kép) Még egyszer letakarva kelesztjük, kb. 10-15 percig. Időközben az olajat edényben vagy fritőzben kb. 175 °C-ra forrósítjuk annyira, hogy az olajba belemártott fakanál nyele körül buborékok keletkezzenek. A lepényeket a forró olajba tesszük (2. Könnyű Gyors Receptek - Kefires Lángos recept recept. kép). Mindkét oldalát közepes hőfokon kb. 2 perc alatt aranybarnára sütjük. Szűrőkanállal kivesszük, és konyhai papírtörlőn jól lecsöpögtetjük.
A mai töki pompos tésztáját sütés után kolbásszal, szalonnával, hagymával pakolják meg, rajta tejföllel és reszelt sajttal, majd sütőben rásütik a feltétet. A hagyományos lángos liszttel, élesztővel és vízzel készül, a krumplis lángos tésztájába főtt burgonyát is gyúrnak. A mai lángos sütésénél fontos, hogy forró olajban süljön, hogy ne szívja meg magát a zsiradékkal.
A hozzá valókat az élesztő a tej kivételével egy nagy tálba rakom. felfuttatom az élesztőt a tejbe. Össze dolgozom a többi hozzá valókkal egy órát kelni kézzel kitépek belőle kinyújtom jó nagyra és ki sütőm. Fokhagymával, és sajtos tejföllel ízesítem sütési idő: 5 min a meg maradt tészta olajos zacskóban több napig is el áll.
Elkészítése: Az élesztőt, cukrot, langyos vizet összekeverjük és 1-2 percig kelni hagyjuk. Addig a liszthez adjuk a sót, az olajat, végül a megkelt élesztővel összegyúrjuk közepes keménységű tésztává. 15 percig langyos helyen kelesztjük, majd elosztjuk annyi részre, ahány lángost szeretnénk (ebből az adagból 6 szokásos méretű lángos lett). Gyors lángos recent version. A gombócokat újra lefedjük kb 5 percre, majd kissé olajos kézzel megformáljuk a lángosokat és bő, forró olajban megsütjük a lángosok mindkét oldalát. Fokhagymás tejföllel és sajttal fogyasztjuk.
Mártogatós: A metélőhagymát megmossuk, és kis karikákra vágjuk. A fokhagymát megtisztítjuk, és finomra vágjuk vagy fokhagymanyomón átnyomjuk. A Creme Vega-t egy tálba tesszük, a fokhagymával és a metélőhagymával, majd sóval és borssal ízesítjük. A mártogatóst elosztjuk a lángosokon. Tetejére: Sajttal és metélőhagymával megszórjuk. A paradicsomot megmossuk, felszeleteljük, és rátesszük. A lángost legjobb, ha langyosan tálaljuk. Gyors langos recept. A lángos nagyon ízletes reszelt Cheddar vagy Gouda sajttal is.
a tej, de a biztonság kedvéért ebből sem szabad sokat adni az állatnak! A fokhagyma kis mértékben szintén jótékony hatású, a kapor pedig a kutya anyagcseréjére van jótékony hatással. A kész lángos sem kutyának való étel, de 1-2 falat erejéig engedhetünk a kunyeráló szempárnak. Fontos azonban, hogy ne etessük vele túl a kutyát, hiszen zsíros (vagy olajos) ételről van szó, ami nem igazán az ő világa… Tudod-e? A lángost a magyar vidékeken a gyorsbüfék, piacok szinte kivétel nélkül árusítják, de egyes források a török hódoltság idejére, vagy az ókori római időkre teszik az eredetét. Gyors lángos receptions. A lángos valószínűleg egy idős a kenyérrel. Régen hetente egyszer kemencében sütöttek kenyeret, annak tésztájából sült a kemence elülső oldalában a lángos kenyér, más néven langalló, vagy vakarék. Ez utóbbi megnevezés oka, hogy a lángost régen a dagasztóteknőből kikapart, maradék tésztából sütötték a kemence elülső részében. A lángos elnevezést ugyanakkor a lánghoz közeli sütés eredményezte. A lángost régen pomposnak is nevezték, igaz a mai (azóta levédett nevű) töki pompos bőséges feltéte miatt különbözik a sima kenyérlángostól.