A munkavállalók mindössze felét védi kollektív szerződés Magyarországon - derül ki a Gazdasági Minisztérium összeállításából. Európában ez az arány a száz százalékhoz közelít. Bár a közelmúltban a vegyipari és a textilipari dolgozók is aláírták az ágazati megállapodást, az alacsony létszámmal dolgozó kisüzemekben a kollektív szerződések nem jellemzőek. A mainál jóval több kollektív szerződésre volna szükség a kis létszámot foglalkoztató munkahelyeken is - vélekedett Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. Méltányos minimálbért várnak el az európai képviselők. Míg a 300 főnél többet foglalkoztató cégek többsége kötött kollektív szerződést, azokon a munkahelyeken, ahol 10 főnél kevesebben dolgoznak, ma is fehér hollónak számít az ilyen megállapodás - tette hozzá. A kollektív szerződés lényege, hogy a munkahelyeken vagy egész szakmai ágazatokban a dolgozók csoportja és a munkáltatók megállapodnak olyan szabályokban, amelyek eltérnek a Munka Törvénykönyvétől. Ezek vonatkozhatnak egyebek mellett a munkaidőre, a bérezésre, a szociális juttatásokra.
Munkaügyi szakértők véleménye szerint Magyarországon a kollektív szerződések rendszerének közepén lyuk tátong, kevés ugyanis az olyan középszintű megállapodás, amely egységesen rögzítené az egy szakmában, ágazatban dolgozók jogait. Sokkal gyakoribb, hogy a munkavállalók képviselői egy vagy több vállalat vezetésével kötnek szerződést. Pedig Wittich Tamás szerint a kis üzemekben dolgozó munkavállalókat éppen azzal lehetne megvédeni, ha a vállalati kollektív szerződéseket az egész szakmára kiterjesztenék. Ha van kollektív szerződés, jóval áttekinthetőbb és egyszerűbb a munkáltató és a dolgozó viszonya - mondta Gyarmatiné Rácz Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főigazgatója. Kollektív szerződések magyarországon menedéket kérők helyzete. Ezért az MGYOSZ ajánlja is tagjainak az ilyen szerződéseket, amelyek hosszabb távú üzleti tervezést tesznek lehetővé, s kiküszöbölik a váratlan sztrájkokat. A vállalatok ráadásul rengeteg munkát megspórolhatnak, a részletkérdésekben ugyanis nem kell külön-külön megállapodni minden egyes alkalmazottal, és ezeket nem kell minden munkaszerződésben rögzíteni.
Kutatást készített az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) az Európai Unió tagállamainak béregyenlőtlenségeiről, amely megállapította, hogy 2010 és 2019 között Magyarországon nőtt a leginkább a béregyenlőtlenség a 27 tagállam közül. Magyarországot Spanyolország és Belgium követi a sorban. Forrás: az Európai Szakszervezetek Konföderációjának (ETUC) kutatóintézete, az ETUI (European Trade Union Institute for research). Összesen 14 tagállamban növekedtek a béregyenlőtlenségek. Kollektív szerződések magyarországon onflix. A mutató a leggazdagabbak és legszegényebbek közötti bérszakadékot méri. A kutatást az Európai Szakszervezetek Konföderációjának kutatóintézete, az ETUI végezte, a kutatás célja felhívni a figyelmet a dolgozói szegénységre. A kutatás szerint az egyenlőtlenségek növekedése a kollektív szerződéses lefedettségének csökkenésével és a minimálbérek relatív értékének csökkenésével vagy annak befagyásával magyarázhatóak. A kollektív szerződéses lefedettség az évezredforduló óta 22 tagországban csökkent. A kutatás annak alkalmából is született, hogy lassan véget érnek az európai minimálbérről szóló tárgyalások.
A gazdasági miniszternek a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozata ellen a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármely szakszervezet, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy munkáltató a bírósághoz fordulhat. A kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondását haladéktalanul be kell jelenteni a gazdasági miniszternek, aki a felmondási idő lejártának napjára hivatalból megszünteti a kollektív szerződés kiterjesztett hatályát. Magyarország - Kollektív Szerződések Adatbázisa - Berbarometer.hu. (Ugyanígy jár el a miniszter akkor is, ha a több szakszervezet által kötött kollektív szerződésnél valamely szakszervezet felmondása következtében megszűnik a szakszervezetek együttes reprezentativitása. ) A kiterjesztés megszüntetéséről szóló miniszteri határozatot ugyancsak közzé kell tenni a minisztérium hivatalos lapjában. Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. ) vegye figyelembe!
Forrás: Magyar Idők
Mentességek és külön szabályok Dánia nem részese a rendeletnek, ezért a rendelet alkalmazása rá nem vonatkozik. Külön szabályok vonatkoznak a következőkre: Finnország és Svédország Dániával, Izlanddal és Norvégiával való kapcsolatai az 1931. február 6-án Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között kötött egyezmény alkalmazása tekintetében a Szentszék és Portugália, Olaszország, Spanyolország, illetve Málta közötti kapcsolatok. Hatályon kívül helyezés A Brüsszel IIa rendeletet az (EU) 2019/1111 rendelettel (Brüsszel IIa átdolgozott rendelet) felülvizsgálták, amely 2022. augusztus 1-jétől alkalmazandó (lásd az összefoglalót). MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET? A rendelet 2005. március 1. Brüsszel i rendelet szövege 25. óta hatályos. HÁTTÉR További információk: Házassági ügyek és a szülői felelősségre vonatkozó eljárások: formanyomtatványok ( Európai igazságügyi portál) Családjog (Európai Bizottság). Családi ügyek és öröklés (weboldal). FŐ DOKUMENTUM A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27. ) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.
Az elfogadás előtt álló rendelet szövege azonban nem tartalmazza a bírósági jogorvoslat lehetőségét, ezért Weber szavai arra utalnak, hogy valami ehhez hasonló lehet az Orbánékat leszerelő kompromisszum. A magyar miniszterelnök az uniós vezetőknek írt levelében is a bírósághoz való fordulás lehetőségét szorgalmazta. A flamand újság azt is megkérdezte a bajor politikustól, hogy segítené-e a válság megoldását, ha lezárnák a Magyarország és Lengyelország ellen elindított 7. Brüsszel i rendelet szövege pdf. cikkelyes eljárást a jogállam veszélyeztetésének kockázatai miatt. Manfred Weber szerint a folyamat lassú, semmiféle eredményt nem hozott, így a maga részéről semmiféle problémát nem találna abban, ha véget érne. A magyar kormányfő jó ideje sürgeti az eljárás lezárását.
A változások eredményeként 1929-ben Belgiumban 2675 önálló település volt, ez a szám nagyjából változatlan maradt 1961-ig. A közigazgatási reform kezdete [ szerkesztés] 1961 -ben Gaston Eyskens kormánya elfogadtatta az Egységtörvényt a belga parlamenttel, amely az állami kiadások csökkentésének érdekében lehetővé tette a közigazgatási rendszer megreformálását. A törvény elfogadása után azonban tíz évig folyt a vita a kormányzat szintjén arról, hogy kinek van jogosultsága a településeket összevonni, a korábban önálló településeket egy nagyobb egységbe beolvasztani. Brüsszel i rendelet szövege 4. A vita másik részét az összeolvadás szempontjai alkották: a település választhattak, hogy pénzügyi, földrajzi, nyelvi, gazdasági, szociális vagy kulturális szempontok alapján olvadnak össze. Ennek megfelelően nem történt semmilyen változás 1971 -ig, a települések száma 1961-ben 2663, 1965 -ben 2586 és 1971-ben még mindig 2359 volt. A reform felgyorsítása [ szerkesztés] 1971-ben Lucien Harmegnies, a Gaston Eyskens -kormány belügyminisztere 1968–1972 között, a reform felgyorsítása mellett döntött.
A vallon régióban jelenleg nincsenek komoly tervek a közigazgatás reformját illetően. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Fusion de communes en Belgique című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] Belga települések listája 1831. után (hollandul) De gemeenten – a közigazgatási reform rövid áttekintése a belga szövetségi kormány honlapján (hollandul) A jelenleg működő 589 önálló település listája (hollandul) A belga politikai, közigazgatási és oktatási rendszer részletesebb áttekintése (hollandul) A reform áttekintése – az önálló települések száma tartományonként 1977. Brüsszel megküldte kifogásait a termékrendelettel kapcsolatban - Napi.hu. január 1-je előtt és után Merger of municipalities – a thirty-year old reform – M. Lazzari, P. Verjans, A. -L. Durviaux tanulmánya Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Belgium közigazgatási területei Belga városok listája