Szerző: 2022. május 28. Forrás: Több keresztnévből is válogathattok! Mindannyian győztesek vagyunk, akik megszülettünk, hiszen egy nagy versenyt már megnyertünk a fogantatásunkkor. Ha gyermeked számára a nevében is szeretnéd hangsúlyozni, hogy ő győztesnek született, több alternatíva közül is választhatsz. Kép: Sally Anscombe/Getty Images Az első, ami mindenkinek eszébe jut a győztes szóról, természetesen a Viktória női keresztnév, ami latin, mitológiai eredetű és a győzelem istennőjére utal. Ebből jött létre, a Viktor, az egyetlen férfinév, ami egy női névből született. Ezeknek több változata is van, például a Győző, a Viktor név magyarosított változata. Vagy a Viktorina, ami már a Viktor női verziója. De győztest jelent a Vince is, aminek a Vincecia a női változata. Sőt rokon név vele a Bence is, ami szintén győztest jelent. Győzelmet jelent a Miklós is, aminek külföldi rokonnevei például a Nikander és a Nikétás. Ezen kívül a Szigfrid jelentése is győztes. A VIN-szám jelentése: mit kell róla tudni?. Van hát miből válogatni, ha a gyermekünk győzelmét szeretnénk hangsúlyozni a nevével.
(lásd Euszebiosz egyháztörténete V, 24. ; ford. Baán István)
Világra jött a Király Viktor és Király-Virág Anita első gyermeke. A pár a BEST magazinnak mesélt kisfiuk születésének körülményeiről. Fotó: Instagram A baba 2 kg 50 dekával jött világra, a köldökzsinórt pedig az apuka vágta el. "Sokáig tanakodtunk – szinte azóta, hogy megtudtuk, kisfiú lesz –, hogy milyen nevet adjunk elsőszülöttünknek. Dzseferzon, Szotirisz, Femke - már ezeket a keresztneveket is adhatod a gyerekednek | nuus.hu. Mivel én kettős állampolgár vagyok, legyen amerikai neve, a Kolen tetszett mindkettőnknek. Később, amikor utánanéztünk, kiderült, hogy ez az angol Kolin név ír változata, és kölyökoroszlánt jelent" – mondta az énekes. Eredetileg csak egy rutinellenőrzésre mentek a kórházba, amikor kiderült, hogy Anitának már elfolyt a magzatvize. Kolint még aznap délután a kezükben is tartották.
A miniszterelnök a kormányülésről posztolt, várhatóan a háborús veszélyhelyzettel kapcsolatos döntésekről fog beszámolni. Hamarosan fontos döntésekről érkezik bejelentés – közölte Orbán Viktor a Facebook-oldalán. Azt írta a szerdai kormányülésen készült kép mellé, hogy a délután folyamán várható a bejelentés. A miniszterelnök minden bizonnyal a háborús veszélyhelyzettel kapcsolatos döntéseket fogja ismertetni. Viktória Név Jelentése. A háborús veszélyhelyzet kihirdetését az Alaptörvény tizedik módosítása tette lehetővé, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. A veszélyhelyzet keddről szerdára virradó éjfélkor lépett életbe.
Orbán Viktor: Viszlát, Brüsszel! Véget ért az EU–Afrika csúcstalálkozó, és a kormányfő is elbúcsúzott Brüsszeltől. Orbán Viktor a találkozót követően közösségi oldalán posztolt a konferencia zárása kapcsán. Újra Brüsszelből, az Európai Unió által szervezett afrikai csúcsról posztolt a közösségi oldalára Orbán Viktor. A találkozón az uniós tagországok mellett több mint negyven afrikai vezető vett részt, azzal a céllal, hogy az Európai Unió és Afrika közti együttműködést megerősítsék. Az európaiak a koronavírus-járványra tekintettel több támogatási csomagot ajánlanak fel az afrikai egészségügy és oktatás stabilizációjának céljából. Viszlát, Brüsszel! – üzentbe a konferencia végeztével a miniszterelnök. Forrás: Facebook; Fotó: Facebook 18 hozzászólás
Ugyanígy nem fenyegeti semmi a 2021-ben befizetett családos szja visszatérítését, hisz a növekedés a korábban meghatározott limit, az 5, 5 százalék fölött lesz. Orbán Viktor szerint a GDP-növekedés végül "6 fölött lesz, közelebb a 7-hez". Megítélése szerint a pandémia miatt jelent meg többletkereslet, ez szakítja meg az ellátási láncokat, és ez látszik meg a gazdasági teljesítményen szerte a világban. Kategorikusan kijelentette a korábban már megfogalmazott közlést, februárban megkapják a nyugdíjasok a teljes 13. havi nyugdíjat, ami elárulja, "hogyan gondolkodunk a szüleinkről". Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nem véletlen, hogy hazánkban 1956 október 23-án — az ÁVH fegyveres provokációra spontán módon — kitört forradalom, majd szabadságharc utáni évtizedekben kimondottan a Kreml által kinevezett kommunista pártbürokraták a legnagyobb ideológiai veszélynek, sőt politikai bűnnek tartották a "magyar nacionalizmust". Csakhogy ezt lényegében szovjet mintára, kimondottan pejoratív értelmemben használt baloldali eredetű leninista terminust, a "nacionalizmust" a rendszerválás után csaknem rögtön az angolszász modellre, valamint az EU téves szóhasználatra hivatkozva, főleg a tömegkommunikációban — előszeretettel "rasszizmusnak" kezdték egyesek nevezni a hazaszeretetet, a saját nemzet preferálását, amely minden normális népre jellemző lélektani tulajdonság. Magyarán újólag, direkt módon az etnikai vagy nemzeti öntudatot egyre inkább negatívan értékelik Nyugaton, főleg az Európai Unióban, (vagy a budapesti Klubrádió magyar-fóbiás adásaiban), amikor tudatosan összekeverik a nacionalizmust és az identitástudatot — a rasszizmussal, amely fogalmak azonban alapvetően eltérnek egymástól, legalábbis a tudományos szóhasználatban.
Vajon miért is olyan népszerű ő sokak szemében, és mit láthatnak benne a laikusok, akikhez képes közelebb hozni a tudományos törekvéseket? Jelen írásban megpróbálok utánajárni e kérdésnek. Neil deGrasse Tyson Egy tudós élete! Tyson 1958. október 5-én született Manhattanben. Kemény gyermekkora volt, hiszen Bronxban nevelkedett, de ennek ellenére mindkét szülői ágon tudós felmenőkkel büszkélkedhetett. A Bronxi Tudományos Gimnáziumban végezte tanulmányait, ahol az iskolai birkózócsapat kapitánya volt. Pályaválasztására és életére óriási hatást gyakorolt egy sorsdöntő találkozás Carl Sagannal, és ez az esemény – saját elmondása szerint is – a mai napig meghatározó emlék és élmény az életében. Sagan annyira szimpatikusnak találta Tysont, hogy elhívta az egyik egyetemi előadására a Cornell Egyetemen. Ez a pillanat volt az, ami megerősítette benne azt, hogy ő maga is a kozmosz, a végeláthatatlan univerzum kutatásának szentelje az életét. Erről a pillanatról később a Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat első epizódjában is beszámol: "Azt már tudtam, hogy tudós szeretnék lenni, de azon a délutánon Carltól azt is megtudtam, hogy milyen ember szeretnék lenni. "
Pedig ez nincs így. Ha a természettudományokat folyamatként tanítanák, mint a természet és a világ megismerésével kapcsolatos módszert és eszközt, akkor rögtön érthetővé válnának az összefüggések. Mindennek az lenne az eredménye, hogy a laposföld-hívőkre az ember nem csak legyintene, hogy márpedig a Föld gömbölyű, hanem képesek lennénk érvelésekkel alátámasztani, hogy miért nem úgy van, ahogy ők gondolják. Dear Science Deniers, (Anti-vaxers, anti-maskers, climate hoaxers, flat-Earthers, etc) You found one another & communicate via stupefyingly advanced technologies that pivot on the discoveries of scientists. Just thought I'd remind you of that fact. Sincerely, Your Smart Phone — Neil deGrasse Tyson (@neiltyson) October 3, 2020 És mi a helyzet a szkepticizmussal? N. : Ha tudjuk, hogy mit és miért vagyunk képesek felfedezni, akkor azt hiszem, nem lenne értelme letérni a helyes útról csak azért, mert azt érezzük, hogy a másik út a jó. Az a baj, hogy sokan alapvetően nem értik a szkepticizmust – azt gondolják, hogy ez azt jelenti, hogy mindenben kételkednem kell.
NGT: Vannak azért, akik nálam sokkal többet törik a fejüket azon, hiszen ez a feladatuk, hogy milyen szükségletei vannak a hadseregnek. Anélkül, hogy különösebben üdvözöltem volna a bejelentést, mindössze annyit mondtam, hogy pusztán azért, mert a Space Force Trump szájából származik, még nem jelenti automatikusan, hogy rettenetes ötletről van szó. Ez minden. Az amerikai légierőt hoztam fel párhuzamként, ami a második világháborúban a hadsereg alá tartozott, és csak később vált külön ággá. Logikus döntés volt a leválasztása, hiszen egészen más szükségletekkel bír, mint például a szárazföldi hadviselés. Ma már senki sem kérdőjelezi meg a döntés bölcsességét, az Air Force önállósítását. És hát nem kisebb a különbség a légierő és az űrhaderő között. Én csak annyit mondtam, van ráció benne, hogy külön területként kezeljük a Space Force-t, de nem ítélkeztem felette. Azt azért megemlítettem, hogy ha már megszületett a döntés, miért ne vegyük bele az aszteroidavédelmet is, ha már szerepel a védelem a minisztérium nevében.
Ilyenek az élet utáni kutatás, a fekete lyukak, az univerzum tágulása, az aszteroidák becsapódása – csak az utóbbiról egy csomó film született, ez megteremti a megfelelő szókincset, így könnyű beszélni róla, könnyebb elmagyarázni az embereknek. Mondhatjuk azt, hogy a tudomány a popkultúra részévé vált? Igen, és ez új dolog. Régebben is jelen volt, de teljesen máshogy. A legnépszerűbb dolgokat kellett kiemelni – azt, hogy találhatunk idegen létformákat, hogy lehoztuk a követ a Holdról. Ezek után ma már elvontabb kérdéseket is elképesztő érdeklődéssel fogadnak. Még a sportról is lehet tudományosan beszélni, kiszámolni a labda mozgását, és hasonlók. Ez elképesztően népszerű tud lenni. Úgy tűnik, olyan világban élünk, ami nyitott a tudományra. A dokumentumfilmek egyre népszerűbbek, soha nem készült még ennyi sci-fi, és az egyik legnépszerűbb sorozat a Big Bang Theory. Mi az oka ennek? Így van, a Kozmoszt nemcsak ismeretterjesztő csatornák adták, hanem például a Fox is. Óriási sikerrel, pedig dokumentumfilm volt.