Tizenhat bemutatót, nagykoncertet tervez bérleteseinek a 2021/22-es szezonban a Savaria Szimfonikus Zenekar, amely szeptember 10-én Edward Elgar csellóversenyével és Richard Strauss Aus Italien című szimfonikus költeményével indítja az évadot a szombathelyi Bartók Teremben. Kiss Barna igazgató a zenekar hétfői programismertető sajtótájékoztatóján elmondta: az Ősz és a Tavasz nevet viselő bérletsorozatok keretében az elmúlt évadban megismert nagyszerű magyar dirigensek - Vajda Gergely, Cser Ádám, Dobszay Péter és Thomas Kornél - mellett olasz karmesterek is vezénylik majd a társulatot. Az évad műsorában olyan közkedvelt alkotások is szerepelnek, mint Sztravinszkij Tűzmadara, Verdi Requiemje, Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művének Ravel-féle átdolgozása és Bartók A csodálatos mandarin című balettzenéje. Kiss Barna hozzátette: az új évadban a kiváló magyar szólistagárda mellett külföldi művészek is érkeznek - Angliából, Spanyolországból, Ausztriából és Horvátországból - a Bartók Terem színpadára.
komolyzene, opera, színház 2020. február 23. vasárnap 19:30 — 22:00 Egy szünettel Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Müpa saját produkció Hány olyan múlt- vagy jelenbeli, figyelemre méltó zeneszerző lehet a világon, akiről még nem hallottunk? Hány olyan értékes mű, amely sok éven át lappang anélkül, hogy a zenehallgatók megismernék? A Müpa közönsége ezen az estén poétikus angol zenével találkozhat - olyan szerzőtől, aki több mint egy évszázada halott, de műveit Magyarországon még nem játszották. A Savaria Szimfonikus Zenekart és fiatal, de már számos nemzetközi sikert aratott karmesterét, a francia Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatójaként is aktív, 1984-ben született, Junior Prima-díjas Madaras Gergelyt nem kell felfedeznünk: a zenekar 1974-es alapítása óta a magyar zeneélet fontos szereplője, Madaras pedig alighanem az a fiatal magyar karmester, aki külföldön és idehaza egyaránt a legnagyobb sikereket aratja. A műsor első darabjának alkotója, George Butterworth angol zeneszerz... ő 1885-ben született, és mindössze harmincegy évesen, 1916-ban halt meg az I. világháborúban, a nyugati fronton vívott somme-i csatában.
A zenekar fájdalommal tudatta egykori főzeneigazgatója halálát, aki harminc évig vezette az együttest, és március 7-én, életének nyolcvanötödik évében hunyt el. Petró János Répceszemerén született 1937-ben. Ötéves korában kezdett zongorán tanulni. Zenei tanulmányait Szombathelyen, Győrben és Budapesten végezte. Zeneszerzőként a bécsi VIT Világversenyen 1958-ban, karmesterként 1962-ben Szombathelyen debütált. Ekkor alapította a Szombathelyi Szimfonikus Zenekart, amelynek harminc évig karmestere és főzeneigazgatója volt. Hízelgett nekem, hogy a szombathelyiek a Bartók Termet – mely a zsinagóga épületéből lett kialakítva – "Petrópolitannek" hívták – emlékezett vissza életrajzában arra a megbecsülésre, ami Szombathelyen övezte. A Savaria Művészeti Hetek rendezvénysorozat művészeti igazgatójaként is tevékenykedett. A Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Szombathelyre helyezése után – ami szintén nevéhez fűződik – karmesteri asszisztense, vendégkarmestere lett, a Magyar Televízió által rendezett karmesterversenyek zsűrijének pedig állandó tagja.
Keressen rá további egységekre! Legfrissebb értékelések (A bejegyzések felhasználói tartalomnak minősülnek, azok hitelességét nem vizsgáljuk. ) Vélemény: Mosószert rendeltem Áprilisban a mai napig nem kaptam meg!!!!! Tovább Vélemény: Korrekt, gyors, precíz!!! Tovább Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk nem volt elégedett, nem szívesen venné újra igénybe a szolgáltatást és nem ajánlja másoknak a szolgáltatást. Tovább a teljes értékeléshez Vélemény: Flegma, mindig gúnyos. Tovább Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk elégedett volt, szívesen igénybe venné újra a kezelést és másoknak is ajánlja a felkeresett egészségügyi intézményt. Vélemény: Kiváló orvos! Alapos, közvetlen, előzékeny és nagyon felkészült. Mindent alaposan elmagyaráz, rutinos, ügyes keze van. Az asszisztens hölgy is mindig nagyon kedves. Tovább Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk elégedett volt és szívesen venné igénybe újra a szolgáltatást. Tovább a teljes értékeléshez
A koncert első számaként a fiatalon elhunyt Butterworth kevés fennmaradt műve közül talán a legmaradandóbb, a kortársak által nagyra értékelt A Shropshire Lad – rapszódia zenekarra című tízperces zenekari kompozíciója hangzott fel – egy zenekarkezelésében, színvilágában meglepően érett és tömör hangköltemény sok-sok őszi színnel és melankóliával. Madaras Gergely szépen bontotta ki előttünk a mű ködös atmoszféráját, ezáltal ideális bevezetést szolgáltatva egy "még angolabb" és sokkal ismertebb, immár inkább depresszív-tragikus, mintsem csak borongós műhöz: Elgar nevezetes Csellóversenyéhez, amelyet a szerző "háborús requiemjeként" is szokás emlegetni. Elgar lelkiállapotára a közvetlen közelről megélt világháborús eseményeken kívül a felesége halála is rányomta a bélyegét, s a mű nagy részét egy erdei ház magányában komponálta. Mindezt könnyű a csellóversenyből is kihallani, ám ez a mű sokkal jelentékenyebb, gazdagabb alkotás annál, hogy csupán ennyit mondjon el a hallgatójának. Nem véletlen, hogy egy fiatal, átütő tehetségű virtuóz, Jacqueline du Pré vitte diadalra a darabot évtizedekkel annak megszületése után.
Kodály Zoltán: Nyári este Tóth Péter: Hegedűverseny – ősbemutató Dohnányi Ernő: II. szimfónia Közreműködik: Tóth Kristóf – hegedű Vezényel: Hamar Zsolt A magyar klasszikus zene gazdagságára, régi és új értékeire, kis és nagy mestereire, változatosságára és félre ismerhetetlen ismertetőjegyeire büszkének lennünk korántsem valamiféle szűk látókörű nacionalizmus. Éppen ellenkezőleg, hiszen a magunk muzsikáját, 19., 20. és 21. századi komponistáink alkotásait az európai kultúra, s egyáltalán: a világ komolyzenéjének egyetemes közegében leljük fel. Ahhoz mérjük, és abban helyezhetjük el a magyar zeneirodalom termését. A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar 2021-ben hagyományteremtő szándékkal indította útjára Kocsis Zoltán születésnapján "A magyar klasszikus zene napja" koncertsorozatot, melynek programjában országszerte felcsendülnek magyar szerzők művei. A Magyar Művészeti Akadémia zenei tagozatának vezetője, a számos művészeti díjjal már elismert Tóth Péter zeneszerző kapott felkérést együttesünktől egy új alkotás elkészítésére, melynek ősbemutatóját ezen az estén hallhatják.
Augusztus első felében érik. Éva Igen korán, augusztus második dekádjában érik, bőtermő, -15 °C alatti lehűlésnél fagyérzékeny. Rövid elemes metszést igényel. Nem rothadós fajta. Szürete könnyű és haladós. Fanny Erőteljes növekedésű, bőtermő, közepes metszéssel termeszthető, közepes téltűrésű. Rothadásra nem hajlamos. Jó ellenálló-képességű Peronoszpórára, lisztharmatra közepesen fogékony. Szeptember első felében érik. Favorit Augusztus első felében érik, fürtjei tetszetősek, bogyói nagyok, sárgásfehérek, hamvasak, vékony, olvadó héjúak, ropogós húsúak, enyhén fűszeresek. Vesszői fagyérzékenyek. Regenerálódó képessége jó. Rothadásra kevésbé hajlamos. Hamburgi muskotály Közepes növekedésű és terméshozamú, rendkívül finom, muskotályos ízű, tetszetős csemegeszőlő-fajta. Fürtje nagy, igen mutatós, bogyója igen nagy, ovális, sötétkék. Viszonylag későn szeptember végén, október elején érik. Milyen fehér csemegeszőlőt ültessünk, hogy az egész szezonban legyen mit csipegetnünk? - Bogyósok - Gyümölcs. Téli fagyállósága jó, de rothadásra hajlamos. Helikon szépe Középerős növekedésű, szeptember elején érik.
Viszont a melegigényes csemegeszőlő terméskörzetében – általában – korlátozott a felhasználható vízkészlet. Eggyel visszalépve, maradna az áztató (vagy barázdás) öntözés. A sorok között kimélyített vályúban vezetett víz képes a mélybe húzódni és még teret engedni a levegőzöttségnek. Ahol kellő mennyiségű víz áll rendelkezésre, ott érdemes a barázdás öntözést alkalmazni. Amennyiben a folyóvölgyektől még tovább és magasabbra távolodunk – valószínűsíthetően – még kevesebb vízzel gazdálkodhatunk. Viszont itt is igény a fürtök folyamatos hízlalása. Felvetődik a víztakarékosság gondolata, sőt kényszere. Tehát belép egy másik öntözési módszer, a mikroöntözés. A szőlőtőkék alatti, kisebb talajtömeget benedvesítő, cseppenkénti/csöpögtető öntözés ( 3. kép), ill. a nagyobb felületet nedvesítő mikroszórós vízadagolás ( 4. kép). Utóbbi többet használ el a készletből, mivel a megfelelő mélység eléréséhez nagyobb lesz a nedvesített térfogat. Ennek nagyobb felületéről viszont több fog elpárologni, mint a kisebb nedvesített részt produkáló csöpögtető öntözés.
Két fontosabb kémiai elemet tartalmaz a csemegeszőlő. Az egyik a mangán (Mn). A New Yorki Egyetem Orvosi Központja szerint a férfiak napi igénye 2, 3 milligramm, míg a nőké 1, 8. A mangánról tudjuk, hogy az enzimek aktiválásában fontos szerepe van. Egy pohár csemegeszőlőlében 0, 11 milligrammnyi található. Ennek az egészségügyi hatása nem elhanyagolható, ugyanis a pajzsmirigy megfelelő működésében, a vércukorszint szabályozásában, összességében az energiatermelésben mutatkozik fontos szerepe. A réz (Cu) a sejtek erőművét a mitokondriumokat támogatja. Szerepük van a szövetek erős együtt tartásában, a kémiai kötéseket végző fehérjék: a kollagén és az elasztin előállításában. Egy pohárnyi szőlőlé 192 mikrogramm rezet tartalmaz, ami 1/5-e a napi igénynek. Fontos még az antioxidáns-tartalom. A szabad gyökök elleni védekezéshez a sötét (kék és fekete) szőlők szolgáltatják a legtöbb antioxidánst. Általánosan elfogadott a kék bogyójú fajták termésében és vörösborában fellelhető pozitív hatása.