A Tisza-tó halállománya rendkívül gazdag és változatos. Jelenleg 65 halfaj lelhető fel a tározóban. A tó duzzasztása következtében létrejött tározó horgászparadicsom az ide látogató horgászoknak. A kikötőhöz közeli horgászvizek halállománya közismerten gazdag és változatos. Tisza tó horgaszat . A keszegező, nádi pontyozó ugyanúgy örömét leli itt, mint a harcsát, süllőt kereső "halvadász". Közismerten gazdag zsákmányt ígér az őszi csukaszezon, mely a külföldi horgászok számára is előjegyzett esemény. Szakavatott "horgászmestereink", a Tisza-tavat jól ismerő régi horgászvendégeink sok jó tanáccsal tudják ellátni úgy a kezdő, mint a mesterfokon álló sporttársakat. A kikötő területén levő pecató a gyakori apróhal zsákmány mellett nagyhalas meglepetéseket is ígér. Különösen a kényelmet szerető vendégeink kedvenc időtöltése a pecató vallatása. Legyen Öné a horgászat élménye, a szervezési gondokat hagyja a SZABICS KIKÖTŐRE! A kikötőben előre lefoglalhatja horgászcsónakját, megválthatja területi horgászengedélyét, akár 1 napra, de egy évre is.
Békésen megfér tehát egymás mellett a mozgalmas vízi életet kedvelő ember és a csendes magányba vágyó horgász, de sokan látogatnak ide azok is, akik az igen gazdag növény- és állatvilágot szeretnék tanulmányozni tudósként vagy akár magánemberként. Manapság, sajnos, már egyre ritkábbak a mai világ káros hatásaitól mentes, tisztán természetes helyek. A Tisza-tavat éppen ez teszi egyedivé. A rablózás színhelye Sokan talán hitetlenkedve hallgatják azokat a történeteket, amelyeket a nagy fogástól megrészegült horgászok mesélnek a vízparton. A szállodákban és éttermekben hagyott fényképek azonban bizonyítják az igazukat, ugyanis ezeken ember nagyságú, lógó bajszú harcsák társaságában láthatjuk a halakat kifogó pecásokat. A harcsafogás különleges eszközét, a kuttyogtatót nem, eredményét viszont büszkén megörökítették ezek a felvételek. A harcsa mellett természetesen a tiszai ponty a "sláger", hiszen köztudott, hogy ebből a halból kitűnő halászlé főzhető. A legizgalmasabb programok és látnivalók a Tisza-tó környékén - IttJártam. Ezeken kívül a süllőfélék és a csuka is kedvelt "célpontjai" a horgászoknak.
A Tiszaalpári Holt-Tisza a Tisza jobb parti, nyári gáttal védett árterületén helyezkedik el. Tisza tó horgászat poroszló. Hossza 9, 9 km, átlagos szélessége 60-80 m, teljes területe 138 ha, átlagos vízmélysége 1, 6 m, víztérfogata 2, 3 millió m3. Halgazdálkodási terv szerint 50 kg/ha fajlagos mennyiség kerül a vízbe, melynek 95%-a ponty és 5%-a csuka. Mindkét holtág a Tisza jelentősebb áradásai során víz alá kerül, ami a keszegállomány nagyságát kedvezően befolyásolja, valamint jelentős mennyiségben hoz csukát is a területre, más halfajok esetében azonban (ponty, süllő) káros hatású is lehet. A holtágak parti sávja néhol kiépített, néhol teljesen vadregényes.
2. A parti horgászhelyeken a felszerelések a partvonalra merőlegesen vethetők be. Oldalra eltérni csak a kijelölt horgászhely által határolt területen belül, a többi horgász zavarása nélkül lehet. 2. A vízi járműről végzett horgászat esetén a felszerelések oldalirányba is bevethetőek a többi horgász zavarása nélkül. Ebben az esetben azonban a két bója közötti távolság nem lehet több 50 méternél. 2. Horgászonként 2 db H bója vagy dőlőbója használható, amelyet napnyugtától napkeltéig jól láthatóan ki kell világítani. A horgászat befejeztével a bójákat el kell távolítani a vízből. 2. A behúzós horgászhely és a hozzá tartozó bója közötti területen más horgász csak a behúzós horgász beleegyezésével tartózkodhat. Horgászat - Tisza-tó Apartmanpark Hotel. 2. A felszerelés vízbejuttatása partról történő bedobással, vagy csónakkal, behordással történhet. Etetőhajó használata tilos. 2. Behúzós horgászat esetén őrzött, felügyelt felszerelésnek minősül – amennyiben a horgász olyan kapásjelző rendszerrel rendelkezik, amely hang és fényjelzéssel jelzi a kapást– a következő esetekben is: – A horgász a felszerelésének 50 méteres körzetében tartózkodik a kijelölt horgászhelyen.
Itt semmi sem lehetetlen. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Templomaink sorsa 1046-2014 Diósdon már Szent István királyunk uralkodásakor voltak keresztények. Királyi okmányok több ízben két kőtemplomról tesznek említést. Bizonnyal ezért tudta Szent Gellért mártíromsága előtti éjszakáját Diósdon tölteni, ahol 1046. szeptember 24-én utolsó szentmiséjét mutatta be. Ezen a szentmisén az alábbi szavakkal áldotta meg a környék lakóit: " Íme megáldalak benneteket és veletek együtt az egész magyar népet. Szent Gellért-templom üvegablakai – Köztérkép. Azokat is, akik még csak hosszú évszázadok múltán születnek meg e hazában és mindazokat, akik magyarnak vallják magukat bárhol is éljenek a nagyvilágban. A nép zokogva térdre borult, mialatt Gellért a Szent Kereszt jegyét rajzolta föléjük. " Ez az áldás évszázadokon át kísérte Diósd lakóit, és ma a történelmi sorscsapások ellenére, a település mintegy tízezer fővel Budakörnyék egyik gyöngyszeme. A Szent Szabina- és a Szent Bertalan-templom az 1400-as években még léteztek. A későbbi évszázadokban templomainkról nincs hírünk. A török hódoltság alatt a település teljesen elpusztult.
(Kun) László királyt. A 14. században a Szent Erzsébet és a Szentlélek-templomot említik a már különálló várral erődített városban. A török korban az akkori várban lévő templomot már romosnak, de még álló falúnak írja le Evlija Cselebi. A 18. században a várat elbontották, a középkori Csanádból nem maradt felszínen látható épület. Az új Szent Gellért templom 1868-1870 közti építése során Rómer Flóris és Henszlmann Imre is megfigyeléseket végzett a területen, de a kora középkori épületeket és azoknak egymáshoz való viszonyát nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Rövid leírás: A korábbi (de szintén újkori), 18. század közepén épült templom elbontása után 1868-1870 között épült egytornyos, háromhajós épület. A templomban található a Szent Gellért temetkezési kellékeként számon tartott kőszarkofág. Templomunk története Diósd Római Katolikus Plébánia Diósd - Római katolikus plébánia. A templom előtt Szent Gellért 19. században készült szobra áll. Adatlapot készítette: klo Adatfelvétel ideje: 2011-07-27 06:52:23 Pár helyen pereg a vakolat máshol jó állapotban van. A szobor talapzata sárgára lett festve sajnos nem lehet bemenni, pedig szerettem volna.
1949-ben Németh Gyula plébános és Svoy Lajos püspök döntése nyomán a Diósdi Egyházközség templomában Szent Gellért-ereklyét helyeztek el. 1959-ben a templom belső festését ismét a hívek adományai tették lehetővé. Húsz év múlva az oldalfalakra mozaikképek kerültek a keresztút stációinak bemutatására. A liturgikus tér nagyméretű kerámiamozaikja a Napba öltözött asszonyt és a magyar szenteket ábrázolja, kiemelt helyen Szent Gellért püspököt diósdi szentmiséjekor, a homlokfalak pedig a keresztelkedő és feltámadt Krisztust. 1976-ban a templombelső jelentősen megváltozott. Eltávolították a szószéket, a főoltárt, a mellékoltárt. Szent gellert templom. Az új oltár süttői fehérmárványból készült, a pasztoforium, valamint az ambo és a keresztelőkút ugyancsak. A templom mai belső és külső kialakítása, felújítása, a padlófűtés beszerelése, a mennyezet speciális megerősítése a templom 100 éves évfordulójára 1996-ban készült el a hívek saját munkájával és adományaiból, valamint az Önkormányzat támogatásával. A felújított templomot Takács Nándor megyés püspök az általa celebrált ünnepi misében megáldotta és felszentelte.
Összetett keresés Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.
Az újabb telepesek, zömükben katolikus németek az 1700-as években foglalták el a dombok alját, templomuk azonban nem volt. Az ősi kicsi templomot (a mai kápolnát) 1771-1772. évben építették. A következő évtizedekre azonban a kápolna nagyon kicsi lett, és az idő viszontagságai is megviselték. Új templom építése vált időszerűvé. A plébános kezdeményezésére, a község képviselő-testületének támogatásával, közadakozással hamarosan megkezdett építés 1896. évben fejeződött be, szeptember 13-án került sor a mai templom szentelésére " fényes, nagy és lélekemelő ünnep keretében ". Szent Gellért Templom, Zalaszentgrót. A műízléssel épített templom Say Ferenc székesfehérvári építész műve. 1911-ben gyűjtés útján a templomba orgona került. 1930-ban szentelték fel a Schneider család ajándékát, a Pieta-oltárt; a kőoltárt a Deák család adományozta. Az első renoválásra is gyűjtés révén került sor, mely 1938-ban fejeződött be. A felújítás során a sekrestyét átépítették, mozaiklapokat fektettek le, a tetőzet esőcsatornát kapott. Átépítették az oltár felső felét, a templom teljes festése három színárnyalatban készült, a vöröstégla-padozatot mozaiklapokra cserélték, új villanyvilágítást szereltek be.