Az épület környékén sok kisvendéglő, kávézó és borbár üzemel, a gasztronómiai kínálatban elegáns, hagyományos helyeket és lazább, újhullámos bisztrókat egyaránt találunk. A Dohány utcával szomszédos utcákban alakult ki a belváros szórakozó központja, ahol egymást érik az éttermek, szórakozóhelyek, bisztrók és kávézók. Budapest legjobb kosher éttermei sétatávolságon belül találhatók.
Budapest egyik legfontosabb turisztikai látványossága, a világ második legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai zsinagóga. A gyönyörű épületet 1859-ban építették mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas. A régi zsidónegyedhez, ahol a zsinagóga is található, erősen kötődik a Holokauszt emléke. A Dohány utca határolta a zsidó gettót a II. világháború idején, és ez a fizikai tér a mai napig a magyar zsidóság szellemi-vallási központja. Ál-Klicskóval egyeztetett Karácsony Gergely. Budapest, Dohány u. 2, 1074
Szomorú hírt közölt Karácsony Gergely 78 éves korában elhunyt Grünberger Tamás, "A csillárkészítő". Munkáit a Zeneakadémiától az Operettszínházon át a Dohány utcai zsinagógáig a város számos emblematikus pontján csodálhatjuk meg – írja közösségi oldalán a főpolgármester.
A Dohány utcai Zsinagóga a világ második legnagyobb zsinagógája. 1854 és 1859 között építtette a pesti neológ zsidó közösség, tervezője a bécsi Ludwig Förster. A zsinagóga belső tereit részben Feszl Ferenc tervezte. A sík mennyezetű belső térben csaknem háromezer hívő számára van hely: a földszinten 1497 férfi, a két emeleti karzaton 1472 női ülés található. A pesti belváros keleti részén, a forgalmas Kiskörút – Wesselényi utca – Dohány utca kereszteződésénél fekvő épületegyüttes mór stílusban épült, bizánci és gótikus stílusjegyekkel. A nyugati homlokzat faragott díszköves ívelt ablakai és téglái Budapest heraldikai színeit hordozzák (kék, sárga és vörös). A főkapu mellett két 43 méteres, aranybevonattal díszített réz hagymakupolás torony magasodik. Budapest dohány utcai zsinagóga szeged. Az eredeti zsinagógaépületet 1939-ben a nyilaskeresztes párt aktivistái súlyosan megrongálták. A II. világháború idején istállónak használták, de német rádióadók bázisául is szolgált. Mai fő részei a Zsinagóga, a Zsidó Múzeum (Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a Hősök Temploma, a Raoul Wallenberg Emlékpark és a Zsidó Temető.
EN | HU | IT Pesti Színház korábbi nevei Pesti Színház (1967-), a Vígszínház Kamaraszínháza, Szálló és Kávéház (1840-1902), Bartók Színház, Bartók Gyermekszínház (1963-1964), Corso Mozi (1911-1950), Fogadó a Hét Választófejedelemhez (1717-1840) fontosabb események ( részletek) 01. 05. 1823 | Liszt Ferenc hangversenye történet Építészeti leírás A klasszicista stílusú lakóház, amelyben a Pesti Színház működik, 1840-ben Hild József, a kor híres építészének tervei szerint épült. A háromszintes lakóház tizenöt nyílásaxissal tagolt homlokzattal néz a Váci utcára. Pesti Színház , Budapest. A földszinten az üzletportálok nagy nyílásai uralkodnak, az emeleteket osztópárkány választja el. Az ablaknyílások egyenes záródásúak, az első és harmadik emeleti nyílások felett kőből faragott szemöldökpárkányok díszítik a homlokzatot. A két szélső nyílástengely nagyobb távolságra van a többi tengelytől. A színház bejárata az épület szimmetriatengelyében van. A nézőtér axiális, lineárisan konfrontált típusú nézőtér, egy emeleti erkéllyel és zenekari árokkal.
A II. világháborúban megsérült épületet a 40-es évek végén helyreállították. 1950-1960 közt Bartók terem néven hangverseny- és színházterem működött falai közt. 1963-1964 közt Bartók Színház, illetve Bartók Gyermekszínház volt az elnevezése. 1964 és 1967 közt újították fel Azbej Sándor építész, Németh Antal belsőépítész tervei szerint. A színháztechnikát Vajda Ferenc, az akusztikát dr. Lohr Ferenc tervezte. Az előtér mozaikja Turi Mária keramikusművész munkája. Az átépítés érdekessége, hogy a színház bővítését terjeszkedés nélkül oldották meg az üvegkupolás előcsarnok és az Aranykéz utca felőli épületrész magas légterét megosztották és az így nyert emeleten helyezték el az irodákat, öltözőket, kelléktárakat. Az építkezés összköltsége 17 millió forint volt. 1967. szeptember 30. Jegyvásárlás - Thália színház. -án nyílt meg a Vígszínház kamaraszínházaként. 1973-ban emléktáblát helyeztek el az épületen Liszt Ferenc koncertjének 150. évfordulója alkalmából. szerző: József Hild, János Lenner, Sándor Azbej, Antal Németh szabályozatlan nincs Add information
E korszakának legnevesebb rendezői: Márkus László, Vajda László, Hevesi Sándor, Lóránt Vilmos és Vaszary János. 1945−48 között egymást gyorsan váltó igazgatói Both Béla, Sárosi Ferenc, Gáspár Margit voltak. Az államosításokig változatlanul magánszínházként működött. 1947−51 között a Nemzeti Színház kamaraszínháza, majd 1951−61 között a Madách Színház, 1962−64 között a Petőfi Színház otthona volt. Magyar Színház – 1914 A Vágó László tervei alapján átalakított épület A Hevesi Sándor téren álló színház mai arculatát 1964−66-ban nyerte el, amikor átépítették Azbej Sándor tervei szerint − a Nemzeti Színház Blaha Lujza téren álló épületének a metró építkezésekre való hivatkozással történt felrobbantása miatt − a társulat ideiglenes hajlékának. Az épület igen nagy átalakításon ment keresztül. A régi színházat egészen a vasfüggönyig elbontották, sok helyen csak a tartófalak maradtak a helyükön. Színházunk története – pestimagyarszinhaz.hu. Az épület két új szinttel magasabb lett, és a tér felé is 8 méterrel terjeszkedve, jóval nagyobb alapterületűvé vált.
1945-ig igazgatói voltak: Faludi Jenő, Bródy István, Relle Pál, Pünkösti Andor, Bárdos Artúr, majd Wertheimer Elemér és Bródy Pál. E korszakának legnevesebb rendezői: Márkus László, Vajda László, Hevesi Sándor, Lóránt Vilmos és Vaszary János. 1945−48 között egymást gyorsan váltó igazgatói Both Béla, Sárosi Ferenc, Gáspár Margit voltak. Az államosításokig változatlanul magánszínházként működött. 1947−51 között a Nemzeti Színház kamaraszínháza, majd 1951−61 között a Madách Színház, 1962−64 között a Petőfi Színház otthona volt. Magyar Színház – 1914 A Vágó László tervei alapján átalakított épület A Hevesi Sándor téren álló színház mai arculatát 1964−66-ban nyerte el, amikor átépítették Azbej Sándor tervei szerint − a Nemzeti Színház Blaha Lujza téren álló épületének a metró építkezésekre való hivatkozással történt felrobbantása miatt − a társulat ideiglenes hajlékának. Az épület igen nagy átalakításon ment keresztül. A régi színházat egészen a vasfüggönyig elbontották, sok helyen csak a tartófalak maradtak a helyükön.
A földszinti nézőtérre a hosszoldalon biztosított két bejáraton keresztül lehet bejutni. Épülettörténet Lenner János ácsmester házépítési kötelezettséggel vásárolta meg a későbbi színház telkét és 1715-ben fejezte be a Hét Választófejedelemhez címzett fogadó építtetését. Az épületet Heusler Sebestyén vásárolta meg 1777-ben, aki tovább működtette a fogadót, ahol 1791-ben kávéházat is nyitott. A fogadót nagyszentmiklósi Nákó Kristóf 1800-ban vette meg. Itt adta első pest-budai hangversenyét 1823. május 1. -jén a 12 éves Liszt Ferenc. A fogadó helyén gróf Nákó Sándor megbízásából Hild József tervei alapján 1840-ben klasszicista stílusú lakóház, szálloda és kávéház épült. Az ingatlant 1881-ben vásárolta meg a Magyar Jelzálog Hitelbank, amely 1902-ig üzemeltette a szállodát. Itt alakította ki Pick Marcell és Fiedman Lajos a Corso mozit 1911-ben, melynek elhelyezése az udvarban tönkretette a Hild-féle épület udvari architektúráját. A moziterem 379 férőhelyes volt, melyet 1926-ban 751 férőhelyűre bővítettek.
Magyar Színház – 1966 Az Azbej Sándor tervei alapján, a Nemzeti Színház számára átalakított épület A Magyar Színház 1897-ben épült, többször is átalakított épületében tehát 1966−2000 között a Nemzeti Színház társulata játszott. Igazgatói ezen időszak alatt Both Béla, Marton Endre, Nagy Péter, Sziládi János, Malonyai Dezső, Csiszár Imre, Ablonczy László, Iglódi István voltak. Repertoárja a magyar és világirodalom klasszikus és kortárs remekműveiből állt. Művészeti vezetői és rendezői Major Tamás, Marton Endre, Egri István, Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Csiszár Imre, Vámos László, Kerényi Imre, Sík Ferenc, Iglódi István, Ivánka Csaba, Bodolay Géza, Szurdi Miklós voltak. 2000-től a Pesti Magyar Színház játszik a sokat megélt falak között, amelynek társulata változatlanul a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és azt őrző művészekből áll. A színház igazgató-főrendezője egy évtizeden át Iglódi István volt, rendezői ezen időszak alatt: Csiszár Imre, Vidnyánszky Attila, Pinczés István, Guelmino Sándor, vendégrendezői: Berényi Gábor, Bruck János, Czeizel Gábor, Szergej Maszlobojcsikov, Vándorfi László voltak.
2010-től újabb korszak kezdődött a társulat életében. A színház igazgatója Őze Áron, művészeti igazgatója Guelmino Sándor, a menedzserigazgató Sipos Imre lett. A teátrum vezetését 2015. január 1-jével Zalán János vette át. Magyar Színház – 2000 Az Azbej Sándor tervei alapján átalakított épület módosított homlokzata Hosszú, szövevényes története alatt a Magyar Színház épületében a magyar színész társadalom legnagyobb alakjai játszottak. Az imponáló névsort Bajor Gizi, Blaha Lujza, Beregi Oszkár, Csortos Gyula említésével kezdhetjük, s hasonló nagyságrendű művészek szinte végtelen sora követi őket: Jászai Mari, Ódry Árpád, Törzs Jenő, Tímár József, Tőkés Anna, Soós Imre, Somlay Artúr, Dajka Margit, Sulyok Mária, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Gábor Miklós, Gobbi Hilda, Básti Lajos, Lukács Margit, Tolnay Klári, Makláry János, Balázs Samu, Ruttkai Éva, Kálmán György, Bessenyi Ferenc, Váradi Hédi, Őze Lajos, Sinkovits Imre, Agárdy Gábor… Ez már azonban egy másik történet. Bejegyzés navigáció