2012. október 31. 13:26 MTI Történelmi festmények, korai fotográfiák és kortárs fényképek találkoznak a londoni National Gallery új, a fotográfia művészeti gyökereit feltáró kiállításán. A Seduced by Art: Photography Past and Present (A művészet által elcsábítva: a fotográfia múltja és jelene) című kiállításon a korai és a kortárs fotográfia "kivételes alkotásain" keresztül ismerhetik meg az érdeklődök a fényképészet elmúlt 150 évének történetét. A kurátorok a korai és a késő 19. Eduline.hu. századi fényképészek közötti kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, és egyúttal bemutatják, hogy miként merítettek inspirációt a műfajilag behatárolt alkotások olyan más művészettörténeti hagyományokból és témákból, mint a csendéletek, a tájképek és a portrék. A National Gallery első nagyszabású fotókiállításaként beharangozott tárlaton mások mellett Thomas Gainsborough és Émile Jean Horace Vernet festményei osztják meg a termeket a fotográfia olyan 19. századi úttörőinek munkáival, mint Julia Margaret Cameron és Oscar Gustave Rejlander, valamint a 20. és a 21. század neves fényképészeinek és fotóriportereinek munkáival.
Kiadónk népszerű könyve nyomtatott formában sajnos már nem kapható, a Laptapír szolgáltatásunkkal azonban most újra elérhető! A oldalon sok más kiadávány mellett online lapozható a több iskolában is tankönyvként használt összefoglaló mű. Kolta Magdolna és Tőry Klára: A fotográfia története Hiánypótló jellegű fotótörténeti kiadvány, amely a fényképezés előtörténetétől kezdve, az egyetemes fotótörténeten át megismerteti az olvasót a fényképezés hihetetlenül érdekes históriájával. Nem maradtak ki természetesen a híres magyar alkotók sem. A sok technikával foglalkozó fotóskönyv között üde színfolt, amely fontos kulcs a képek formanyelvének értelmezéséhez. A fotográfia története (könyv) - Kolta Magdolna - Tőry Klára | Rukkola.hu. Nagyban segít kreatív fotográfiák alkotásában, ha tudjuk, miként fényképeztek elődeink. A fotótörténet ismerete az általános fotográfiai műveltségnek is alapvető része. Arról már talán nem is érdemes külön szólni, hogy a régi képek milyen sajátos bájjal, művészi erővel, különös hangulattal ajándékoznak meg bennünket. A kötet két neves fotótörténész, Kolta Magdolna (1958-2005) és Tőry Klára munkája.
Maratható fémlapot használt "negatívként", s a vegyi úton kezelt lapról később tetszés szerinti számú nyomatot készíthetett. A találmány távol állt még a mai (analóg) fényképezési eljárástól, de az eredmény így is forradalmi jelentőségű volt, a történelemben először rögzíthetővé vált az eltűnő valóság. Niépce-szel egy időben hasonló kísérletekkel foglalkozott Louis Jacques Mande Daguerre (1788-1851) is Párizsban. A két kutató csakhamar megismerkedtek egymással, majd szerződést kötöttek a további együttműködésre és a "Niépce által készített és Daguerre részéről tökéletesíttet találmány" kihasználásara. Ez a szerződés 1829. december 24-én jött létre, és tíz évre szólt, 1833-ban azonban Niépce váratlanul meghalt. Minden tapasztalatát, találmányát Daguerre-re hagyta. Daguerre saját fiával dolgozott tovább és hat évvel később nyilvánosságra léptek az eredményeikkel. Daguerre-ék 1839. január 7-én ismertették találmányukat a Francia Tudományos Akadémiával, és ugyanez év júliusától életjáradékot kaptak a francia kormánytól.
Később megjelentek a mozifilmre dolgozó 4-5 cm-es lencsével ellátott gépek, de ezek sem voltak még igazi kisfilmes gépek, hanem tulajdonképpen csak lekicsinyített nagygépek. 1914-et írtak mikor Oscar Barnack egészen új, eredeti elgondolásai alapján megtervezte a Leicát, az első valódi kisfilmes gépet, amivel új korszakot vezetett be a fényképezésbe és számtalan új találmány megszületésére teremtett lehetőséget. Az első Leica (Ur-Leica - 1914) másolata Az első Leicával készített fénykép. Oskar Barnack 1913, Eisenmarkt, Wetzlar, Németország
A rajz nyelvi elemei: a pont, a vonal és a folt. Kedves rajziskola látogató! Az előző bejegyzésből már megsejthetted, hogy ez alkalommal elkezdünk rajzolni. Ha sikerült beszerezned legalább egy B-s ceruzát akkor keresd elő gyorsan, mert a mai alkalommal a tettek mezejére lépünk! Rajzolgatás közben pedig megtanuljuk hogyan lehet használni a rajz legegyszerűbb nyelvi elemét, a pontot és akarva akaratlan lassacskán kinövünk a "pálcikaember korszak"-ból. A pont Azt hiszem, hogy nem lesz nehéz dolgunk ezen az órán, hiszen a pontot már a pálcikaembert rajzoló korunkból ismerjük (ugy-e mindenkinek ismerős a "pont, pont, vesszőcske... Pont vonal folt en. "), azonban azt már kevesebben tudják, hogy kizárólag pontok használatával akár egy komplex művészi alkotást is létrehozhatunk. A pont olyan alapegysége a rajznak mint a tégla az épületnek vagy a sejt az élőlényeknek. Pontokból épül fel egy vonal, vagy egy folt és ezek összességéből kialakul a műalkotás. Ez szépen látszik az alábbi rajzon: Különböző sűrűségű de azonos méretű pontokból rajzolt vonalak Egy vonal vagy folt milyenségét befolyásolja az, hogy az őt felépítő pontok milyen sűrűségben helyezkednek el egymáshoz képest, de az is, hogy az egyes pontok milyen méretűek.
Ilyenkor a vonalak már foltokat alkotnak, és a kétdimenziós felületből akár háromdimenziós, térbeli alakzatokká válnak. Egy Bouguereau-rajz [ szerkesztés] Bouguereau (1825-1905): Lepellel borított ülő női alak (tanulmány) Ilyen művészeti alkotás például Bouguereau ceruzarajza is. A képen a görbe vonalak dominálnak. 7.tétel: A grafika és festészet kifejezőeszközei a „nagy művészetben” és a gyermekmunkákban: pont, vonal, folt, szín, fény-árnyék, arány, ritmus. - Egészségügyi ismeretek érettségi. A rajzoló pontosan rajzolta meg a kontúrokat. A test a tér határához képest gyenge, hiszen a test is ugyanolyan fehér, mint a háttér. Bouguereau ezzel a művével inkább a vonal mozgását fejezi ki, de ugyanakkor érzékelteti a test térbeliségét is.
megjelenítésére, amelyek nem láthatók. A rajz elkészítéséhez mm-es vagy tizedmilliméteres beosztású vonalzót használnak, hogy a méretek pontosak legyenek, mert senki sem szeretne olyan széken ülni, amelynek rövidebb vagy hosszabb az egyik lába, vagy olyan ruhában járni, amely hibásan van kiszabva. Pont vonal folt des. Ezzel szemben a képzőművészek élete vonalországban nagyon szabadnak tűnik: itt a vonal lehet egyenes, egyenetlen, görbe, cikkcakkozó, kanyargós, bukdácsoló, puha, kemény, éles, szemcsés, szőrözött, szálkás, szöszmötölő, akaratos, ideges, finoman ívelő, feszülten robbanó, jegesen hasító, pislákolón sétáló, megfontoltan gördülő stb, stb, stb. A művészi rajzban a vonalakra és foltokra vonatkozóan egy főszabály létezik: ŐSZINTÉNEK, SPONTÁNNAK és SZABADNAK kell lennie!!! Mert úgy rajzolunk, ahogy élünk, amilyenek vagyunk. Minél többet rajzolunk, és minél nyíltabbak vagyunk arra, hogy meglássuk mit tanítanak a vonalak, annál őszintébbekké tudunk válni önmagunkkal szemben, és annál őszintébb, szabadabb, spontánabb rajzokat tudunk készíteni.
A négy variáns különböző nézőpontokból van lefotózva: 1. szemből készített (frontális), 2. kissé magasabb nézőpontból, 3. még magasabbról, 4. felső nézet. Csendélet mértani testekből Ez azért fontos, hogy meg tudd figyelni hogyan változnak a tárgyak pusztán a nézőpont magasságának változásával, amelyről egy későbbi bejegyzésben részletesebben olvashatsz (perspektíva), valamint segítségedre lesz abban, hogy a tárgyak téfogatát jobban érezd, és abban is, hogy megfigyelhesd a tárgyak tetejét. Az 1-es változatnál a már az általános iskolából jól ismert mértani testek teteje alig látszik. Annak ellenére, hogy az agyunk tudja, hogy a kockának például az oldalai négyzet alakúak, a szemünk mégis azt látja, hogy szemből nézetből a kockának keskeny elfektetett rombusz vagy paralelogramma alakú teteje van. Pont vonal folt company. Ugyanígy a kis üveg kupakja kör alakú, mégis nagyon keskeny ellipszisnek látjuk. A további vátozatoknál egyre inkább kiszélesedik, és megmutatkozik a tárgyak tetejének valódi alakzata. Hát ez az ami fontos a rajzban!!!
Ennek eredményeként számtalan formakapcsolatot különböztethetünk meg egymástól. A sík és térformálás ma elismert megnevezése a formatan. E tanítás célja a plasztikai szépség megismerése, a tárgyak funkció és formai összefüggése, és az anyagok formai kapcsolatának értelmezése. Tónus és szín A tónus és szín visszaadására számtalan grafikai eszköz létezik. A színeknek létezik tónusfokozata, azaz sötét-világos hatása. A Pont és A Vonal 5.osztály Rajz - Gyémánt rajz. Tónusokkal érzékeltethetjük a teret: a sötétebb tónusokkal mélységet, míg a világosabbakkal a közelséget fejezzük ki. Ez ugyanígy vonatkozik a színekre is. A világos tónusú színek, mint például a sárga, vagy a fehérrel tört színek közelebb hozzák a tárgyat, míg a sötétebb tónusúak, lila vagy feketével tört színek távolságot keltenek. Ezért érdemes a hátteret sötétebbre, az előteret pedig világosabbra hagyni.
Pont, vonal, folt E három elem a vizuális nyelv alapvető alkotóeleme. Az alkalmazás során ezek egymásra épülnek, a rengeteg pontból lesz a vonal, a még több pontból és vonalból pedig a különböző foltok. A pontnak önmagában nincs díszítő hatása, azonban ha egymás mellé helyezzük, kialakul egy sorminta. A pontok számának növelésével alakul ki a pontsor és pontfaktúra, amelynek folt hatása van. A pont, mint képalkotó elem szerepelhet egy kompozícióban, ebben az esetben raszter hatású képet kapunk. A pontok mozgatásával különböző vonalak jöhetnek létre. PONTVONALFOLT. Egyenesek, görbék, szabályosak és szabálytalanok, zártak vagy nyitottak. A vonalak különböző karakterűek lehetnek. Kelthetik a mozgás érzetét, érzékeltethetik a tér mélységét. A vonal tagolhat és feloszthat, kontúrként formát határolhat, foltot alakíthat ki, vagy jeleket ábrázolhat. A folt viselkedése és jellege alapján lehet szabályos vagy szabálytalan, vonalas, grafikus, tömör vagy festői, szélei pedig elmosódottak, élesek vagy lépcsőzetesek.