Bohr feltételezte, hogy az elektronok csak bizonyos meghatározott pályákon keringhetnek az atommag körül. Ezeket a meghatározott pályákat vagy állapotokat Bohr stacionárius (állandósult) pályáknak, illetve stacionárius állapotoknak nevezte. Feltette továbbá, hogy stacionárius állapotban az elektronok mozgása a newtoni mechanika törvényei szerint számítható ki.
Az atommodell az atom szerkezetét, felépítését leíró elméleti kép. A történelemben számos atommodell keletkezett, melyek egymásra épültek vagy épp kizárták a másik elmélet igazát. Az ókorban Démokritosz vezette le elméleti síkon, hogy az anyag tovább nem osztható, apró részecskékből áll, amiket atomnak nevezett (atomosz=oszthatatlan). Görög atomizmus [ szerkesztés] A görög atomizmus ( Leukipposz, Démokritosz és Epikurosz) filozófusok nevéhez köthető. Bohr-féle atommodell - Fizika kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Az akkori következtetések szerint az atomok természetüket tekintve szilárd részecskék, önmagában mindegyik egy parmenidészi "Egy". Nem tartalmaznak magukban semmiféle ürességet, azonban súllyal, kiterjedéssel rendelkeznek, azonban önmagukban színtelenek, íztelenek és szagtalanok. Az atomok alakjukban is különböznek, létezik: homorú, domború, horgokkal ellátott és sok másféle. Az atomok, mint nevük is jelzi, (gör. atomos, oszthatatlant jelent) matematikailag oszthatatlanok, nem keletkeztek és nem is pusztulnak el, soha: örök létezők. Ezen a ponton az atomista filozófusok megőrzik azt az eleai hagyományt, miszerint a létező keletkezés nélküli és el nem pusztítható.
Az elektronokat kvantumszámok segítségével jellemezzük. Főkvantumszám (n=1, 2, 3, …): a pálya nagyságával és az elektron energiájával van kapcsolatban, az azonos főkvantumszámú elektronok héjakat alkotnak (az n héjon az elektronok száma) Mellékkvantumszám (l=0, 1, 2, …, n-1): az elektronpálya alakjával van kapcsolatban, az elektron pálya-impulzusmomentumát adja meg. A pályákat s, p, d, f betűkkel jelöljük. Mágneses kvantumszám (m=-l, …, 0, …, l): az elektronpálya térbeli orientációjával van kapcsolatban. Az elektron pálya-impulzusmomentumának egy kitüntetett irányra való merőleges vetületét adja meg. Spinkvantumszám (s=-0, 5;0, 5): az elektron saját-impulzusmomentumának egy kitüntetett irányra eső merőleges vetületét adja meg. A kvantumszámokhoz kapcsolódik a Pauli-elv, ami kimondja hogy egy atomon belül két elektronnak nem lehet azonos mind a négy kvantumszáma 4. Színkép: folytonos/vonalas; kibocsátási (emissziós)/elnyelési(abszorpciós) Milyen a színképe az alábbi fényforrásoknak: hagyományos (wolfram szálas) izzó: folytonos, kibocsátási energiatakarékos (kompakt) fényforrás: vonalas, kibocsátási gyertya: folytonos napfény: vonalas, elnyelési
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
A hőhidak Minden belső oldali szigetelés legnagyobb gondját a kapcsolódó szerkezeteknél létrejövő hőhidak jelentik. A beavatkozás előtt a falazat többnyire homogénnek tekinthető, és még ha nem is nevezhető hőtechnikailag korszerűnek, az egyenletesen rossz paraméterek révén gyakorlatilag hőhídmentesnek vehető. Az utólagos belső oldali szigetelés viszont jelentősen tud rontani ezen a helyzeten. A szigetelt és nem szigetelt felületek találkozásánál (például lakások határoló falainál) automatikusan hőhíd jön létre, amit a belső kapcsolódó szerkezetek (födémek, válaszfalak) még fokoznak is. Belső oldali hőszigetelés, lehetséges? - A Mi Otthonunk. Ezért a helyiség sarkainál a rossz szigetelőképességű falnak köszönhetően amúgy is alacsony belső felületi hőmérséklet tovább csökken. Ennek ellenszere csak az lehet, hogy a belső szerkezetekre is körülbelül fél méteres sávban ráfordítjuk a hőszigetelést. Apró problémája az eljárásnak, hogy társasházak esetén a szomszéd lakásokban nem fognak szigetelni, és ott bizony a beavatkozás után – különösen, ha a mi oldalunkról a válaszfalat is levédjük – jó eséllyel fog a falsarok penészesedni, ami nem ápolja a lakóközösségi kapcsolatokat… Bár a szigetelés befordítása a falaknál és a mennyezetnél némi esztétikai kompromisszummal még megvalósítható, de a padló ebből a szempontból menthetetlen.
Igen, lehetséges, a húsz éve piacon lévő Multipor ásványi hőszigetelő rendszerével párazáró réteg beépítése nélkül is könnyen kialakítható belső oldali hőszigetelés. A Multipor rendszer természetesen nem csak belső oldalon használható, az épület külső homlokzati hőszigetelésére is alkalmas. Működési elv A meleg levegő több nedvességet képes megtartani, ezért amikor lehűl a harmatpontra, kicsapódik belőle a pára. Ez fűtött beltéri és kültéri téli hőmérsékletállapotok alatt nem a belső oldali hőszigetelés és a fal határán, hanem hamarabb, már a hőszigetelő lapon belül megtörténik. Azokat a hőszigetelő anyagokat, amelyek nem vagy csak nehezen képesek leadni a bejutó nedvességet, emiatt párazáró réteggel kell védeni. A Multipor ásványi hőszigetelő lapok a kicsapódott nedvességet kapilláraktivitás útján a belső légtér felé szállítják, ahol a víz elpárolog. Fontos, hogy a lapokat a falfelületre teljes felületen ragasszuk fel, mert így csak ebben az esetben tudják a felülettől a nedvességet elszállítani, és mindez a falazat szárításában is közrehat.