Title: Shell V-Power – Fokozza az érzést Hossz: 00:00:30 Újra átélni a tökéletes élményt. Ismerős? Shell V-Power üzemanyagainkat csúcsteljesítményre terveztük, hogy Ön is megtapasztalhassa a motor igazi erejét. Újra és újra! Transcript: Felirat: Shell V-Power Kép: A kezdőképen egy autót vezető nőt látunk a visszapillantó tükörben, esti fényekben. A következő képen pedig egy nő sétál el egy piros fénnyel megvilágított épület előtt. Shell v power 95 benzin ára 3. Hang: Érezze a magabiztosságot Vágás után a kocsit vezető nőt látjuk oldalról, aki a piros fénnyel megvilágított utcát nézi. Ezt követően egy kép következik a gyorsan elmosódó városról. Érezze! Most egy távolba tekintő nőt látunk, a háttérben pedig egy elmosódott autó körvonalait lehet felfedezni. A kamera elkezd ráközelíteni a nő szemére, majd szemből látjuk, ahogy a pupilla kitágul. Érezze az izgalmat A következő képen egy csigalépcsőként tekergő, piros fényben úszó hullámvasutat látunk, mely egy fehéren világító fényben ér véget. Gyors váltás következik, egy női kezet látunk, ami éppen sebességet vált, majd még egy gyors snitt, melyen a nő épp a gázpedálra lép.
GÖBÖLYÖS N. László\n– Sok elsőfilmes pályázott korábban a filmalaphoz, és közülük többen is nagy sikereket is arattak. Elég csak az Isteni műszakra, a Saul fiára vagy a Liza, a rókatündérre gondolni – mondja Havas Ágnes, hozzátéve, hogy ezek sikerei láttán érezték úgy, hogy több elsőfilmesnek kellene "némi lökést" adni az elinduláshoz. Az inkubátor program számukra egyfajta előzetes időszakot jelent, afféle "nulladik évet", mielőtt részt vennének a nagy pályázati rendszerben. Ők tehát először nem a filmalap ernyője alá kerülnek, hanem egy szakmai mentorkörhöz, amely válogat a filmtervek között, majd bábáskodik felettük. Ezzel a mentorkörrel készül föl a rendező a "pitchingre", vagyis a rendező és a producer közös prezentációjára. \n– Az első ilyen bemutatót tavaly szerveztük a Toldi moziban, és a vártnál is nagyobb közönségsikert aratott, nyilván azért, mert a nézők is beleszólhattak a támogatást elnyerő pályázatok kiválasztásába. A Hetedik alabárdost például éppen a közönség "szavazta be" – mondja Havas Ágnes.
Félidejéhez érkezett a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának támogatásából készülő első játékfilm, a Hetedik alabárdos forgatása. A vígjáték valamennyi jelenetét a debreceni Csokonai Színházban veszik fel. A Hetedik alabárdos egy kisember csetléseiről, botlásairól, hatalomra jutásáról és a hatalommal való konfliktusairól szól – jellemezte a filmet röviden a pénteki forgatáson Vékes Csaba rendező, aki egyben a forgatókönyvet is írta. Szerinte "elképesztő" tempóban haladnak a munkával, hiszen összesen 20 napjuk van a forgatásra, miközben normál esetben legalább 30 napra lenne szükségük. Arra a kérdésre, hogy miért éppen a debreceni Csokonai Színházra esett a választása, az első nagyjátékfilmjét készítő rendező azt mondta: megnézték az ország szinte összes vidéki színházát és a debreceni az, amelyikben a koncepciónak megfelelő terek vannak, amelyek minimális kompromisszummal alkalmasak valamennyi jelenet felvételére. A forgatások remek hangulatban zajlanak, remélem, hogy a lendület kitart a végéig, és bízom benne, hogy hagyomány lesz a filmalap Inkubátor Programjából, hiszen ez a támogatási forma nagy lehetőség a pályakezdő rendezőknek – fogalmazott Vékes Csaba.
A gond az, hogy két perce kezdtük"), és a büfékosztot ekéző gegen is inkább a megjátszott lazaság érződik, nem a természetes humorérzék ("Erzsi állítólag a pult alatt lónyugtatót is árul, de ha napi menüt kérsz, nagyjából ugyanoda jutsz"). Bezerédi Zoltán a Hetedik alabárdos című filmben Forrás: Skyfilm És ott van még az igazgató beszédstílusa, aki minden második mondatát félbehagyja és eltöri, mert valószínűleg túl sok Tímár Péter-filmet nézett, csak hát Tímárnál az abszurdan elrajzolt stílus szerves része volt ez a nyelvgyötrő beszéd, ami eredetileg a hivatalos szocialista beszédmódot parodizálta, később pedig a pancserkedő figurákat – egy tekintélyt parancsoló igazgatóhoz viszont nem illik, és az itt felrakott világból sem következik egyáltalán. Mert magát a közeget nem sikerül elemelni, és a figurák sem érnek igazi karikatúrává: az eltúlzott személyiségjegyek semmi lényegeset, semmi humorosat nem lepleznek le. Szerencse, hogy amit lehet, azt a színészek azért kihozzák belőlük, főként Bezerédi Zoltán, aki a tekintélyparancsolást és a meghunyászkodást is egy-egy remek gesztussal tudja előadni, és Sárközi-Nagy Ilona, akinek a színésznője kap egy plusz csavart – maszkot visel, a hétköznapokban is a megközelíthetetlen nőt játssza –, és ezzel egy kis titokzatosságot csempészhet a figurájába.
Egy vidéki színház, ahol a mi történetünk játszódik, különösen. Egy kedves kisvárosban egy látszólag zöld terület mellett egy régi, még a 19. században kigondolt épület, amelyben elképesztő dolgok történnek. Amikor egy évad végén, a nyári nagytakarítás előtt a díszleteket elraktározzák a levágott lófejtől kezdve a paravánokig, ahol a nézőtéri büfében egy kútból pezsgő folyik… Itt minden megtörténhet. A történet középpontjában emberi dráma áll, hiszen a főhősünk már tizenvalahány éve nem jut előbbre, de a közeg szürreális – meséli. \nA forgatás a debreceni Csokonai Színházban zajlott. Az alkotók eleve olyan színházat kerestek, amelyet nem a közelmúltban újítottak fel, másrészt olyan színházvezetést, amely "lényegében barátságból" megengedte, hogy a stáb húszegynéhány napra beköltözzön. Fontosak voltak bizonyos terek, az öltözők, a színészbüfé, a díszletraktár is – a színpadon ugyanis csak két jelenet játszódik, minden más a színház egyéb részeiben. \nA film szereplői valamennyien színházi színészek.