A Bogyó és Babóca Bartos Erika mesesorozata. Első kötete 2004-ben jelent meg a Pozsonyi Pagony könyvkiadó gondozásában, a történeteket a szerző írja és illusztrálja. A történetek főszereplője Bogyó, a csigafiú, és Babóca, a katicalány. A sorozat a rendszerváltás utáni Magyarországon hiánypótló szerepet töltött be, a kétezres évek legnépszerűbb magyar meséje. Az első részek 2004 -ben kerülhettek az olvasók kezébe. A mű nagy sikert aratott. Sikeres török nyelvterületen és különféle adaptációkban (hangoskönyv, dia) is. 2010-ben mutatták be filmváltozatát, amely M. Tóth Géza stúdiójában készült.
– Játszótársak magyar animációs sorozat Rendező magyar Játékidő KEDD Animációs Stúdió Bemutató 2014. augusztus 28. Korhatár További információk Az M. Tóth Géza által vezetett, KEDD Animációs Stúdió kezdeményezésére készült a sikeres mesesorozatból az animációs filmváltozat. A tizenhárom részes művet televízióban kívánták vetíteni. A próbavetítéseken – váratlanul – moziban is nagy sikert aratott, és 2010-ben a 3. legnézettebb magyar film lett. A Bogyó és Babóca epizódjai nagy sikerrel szerepeltek hazai és nemzetközi filmfesztiválokon is. A tücsök hegedűje című epizód elnyerte a legjobb rövidfilm díját a világ egyik legrangosabb gyerekfilmes eseményén, a 11. Kínai Nemzetközi Gyerekfilmfesztiválon, Csiangjinban. A Bogyó és Babóca mesék továbbá versenyfilmként szerepeltek a csehországi Zlín Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztivál programjában, a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, a baszkföldi Animabasauri fesztiválon, és az Anifest Rozafa programjában, számos más fesztivál mellett.
Anyag: ismeretlen Típus: forgalomban volt 12 darab 50 forintos érme 1 db vívó vb, 1 db országház (1956), 3 db Fina, 2 db birkozóvb, 2 db tűzoló, 2 db (70) éves forint, 1 db jégkorong vb. Egyben a 12 db 4800ft. Fizetési opciók Banki előre utalás Készpénz Szállítási opciók Szállítás innen: Magyarország Feldolgozási idő: 3-5 munkanap Személyes átvétel Kecskemét Postázás 600 HUF Külföldi szállítás Az eladó ezt a terméket nem szállítja külföldre.
A Magyar Nemzeti Bank 2004 óta bocsát ki időnként egy-egy, a szabványos 50 forintos forgalmi érme műszaki paramétereivel megegyező, ám attól eltérő hátoldali érmeképű, magas verési darabszámú 50 forintos jubileumi forgalmi érmét, amelyek, ahogyan arra az elnevezésük is utal, mindig jelentős évfordulókról vagy fontos jelenkori eseményekről emlékeznek meg. Korunk jubileumi forgalmi forintérméi A Kossuth 100 forintos után a magyar jubileumi forgalmi érmék sorát az MNB 2003-ban folytatta a Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára kibocsátott, 1 milliós darabszámú 20 forintossal, amelynek hátoldalán a megszokott magyar nőszirom helyett a "haza bölcsének" arcképe szerepelt. A következő jubileumi forgalmi érme egy 50 forintos volt – az első az ilyen címletű forgalmi emlékveretek sorában –, amely 2004-ben hazánk európai uniós csatlakozása alkalmából látott napvilágot: az 1 millió példányban vert érme hátoldalán a kerecsensólyom helyett a magyar címer kapott helyet a "Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja" kettős körirattal.
Az eurózóna-tagállamok az Európai Központi Bank engedélyével 2004 óta a saját nemzeti oldalú érméiktől eltérő érmeképpel évi két darab 2 eurós jubileumi forgalmi érmét bocsáthatnak ki. Egy-egy nagyobb lakosságszámú eurózóna-tagállamban a standard 2 eurós érmék kibocsátási darabszáma akár az évi 100 milliót is elérheti. Az ilyen országokban a jubileumi forgalmi 2 eurósok példányszáma is felkúszhat akár 10-40 milliósra, ami híven tükrözi az ilyen érmék kibocsátásának egyik célját: egy-egy fontos témára, nemzeti értékre, eseményre, évfordulóra a nagyon széles nyilvánosság figyelmét szeretné felhívni velük egy adott ország kormánya vagy nemzeti bankja. A másik, mondhatni járulékos haszon, a numizmatika népszerűsítése, ami ilyen módon igen hatásosnak mondható, hiszen sokan éppen a véletlenül kezükbe kerülő forgalmi emlékveretek gyűjtésével kezdték művelni e hobbit. 2004 óta sok 2 eurós jubileumi forgalmi érme értéke a tíz-, száz- vagy akár ezerszeresére nőtt. Témájuk népszerűsége, és még inkább egyes országokban az alacsony példányszámuk, ami leginkább Monaco, San Marino vagy éppen a Vatikán ilyen kibocsátásaira jellemző, az egekbe verte fel ezeknek az érméknek az árát.
- Az 1551: bev. birod. ~, a Reichstaler ettől lényegesebben eltért. Ennek pénzlába: a 882 ezrelék (14 lat 2 gran) finomságú kölni márkából (233, 856 g) 7 1/2 db ~t vertek ki, amelynek súlya így 31, 18 g és 27, 49 g színezüstöt tartalmazott. Értéke 72 krajcár, ami a rajnai forinttal volt azonos. - Mo-on I. Ferdinánd 1553: veretett először ~t Körmöcbányán. (II. Ulászló 1499-1506: vert guldinerei nem voltak forgalmi pénzek. ) A m. ~ok pénzlába megegyezett a nürnbergi pénzlábbal. 1659: új pénzláb használatát rendelték el, amely szerint a 875 ezrelékes (14 lat) bécsi márkából 9 3/4 ~t vertek. Súlya így 28, 55 g és 25, 22 g színezüstöt tartalmazott. Az 1754. I. 1-től érvényes →konvenciós pénzláb szerint a 833 ezrelék finomságú (13 lat 6 gran) márkából 10 db ~t vertek, amelynek súlya 28, 06 g, 23, 39 g színezüsttel. Mivel 120 krajcár egyenlő 1 ~ral és 60 krajcár egyenlő 1 forinttal (azaz 100 denár), ezért a fél~os értéke azonos volt a forinttal. - A ~rendszer Mo-on a 19. sz: ért véget. Ferenc József uralkodása kezdetén még a konvenciós pénzláb szerint készült ~, 1857-től azonban a ném.