Az Iszlám Állam több mint két évvel ezelőtt foglalta el Irak második legnagyobb városát, további nagy területekkel együtt, de mostanra Moszul maradt az egyetlen bástyája az országban. Ha ezt is elveszíti, akkor az lesz az egyik legnagyobb vesztesége a Szíriára is kiterjedő háborúban. A Boko Haram sem tétlenkedik A sátán büntetése a koronavírus – figyelmeztetett a minap közzétett felvételen az afrikai Boko Haram terrorszervezet vezetője. Amerikai tábornok: az iszlám terrorizmus és Irán továbbra is aggodalomra ad okot a közel-keleti térségben | ma7.sk. A terrorista, kigúnyolva a fizikai távolságtartást, arról is beszélt, hogy ők naponta ötször imádkoznak közösen, kezet fognak, egy tányérból esznek, mégis mindannyian remekül vannak, hitüknek hála. Kihasználva a járvány miatt kialakult zavart, március végén a Boko Haram több országban is lecsapott, Csád történetének egyik legvéresebb támadásában pedig 92 katonával végeztek. Április elején a csádi hadsereg megtorló hadműveletet indított a terrorszervezet ellen, amelyben erősen túlzónak tűnő közlésük szerint ezer szélsőségessel végeztek. Szijjártó Péter egyébként tavaly jelentette be, hogy 21 főre bővítjük a Maliban kiképzési feladatokat ellátó katonáink létszámát a terrorellenes harc jegyében.
2012 óta a nyugati katonák jelenléte fokozatosan visszaszorult, 2015 óta a NATO katonái már semmilyen akcióban nem vesznek részt, sőt már a kiképzésben is minimálisra csökkent a szerepük. Ehelyett a különböző rendőri és katonai szervezetek felső vezetését mentorálják, segítenek műveleteket tervezni, és olyan eszközöket biztosítanak, amivel az afgán biztonsági erők még nem, vagy nem kellő mennyiségben rendelkeznek. Szakértők: nem látszik esély az Iszlám Állam legyőzésére - Infostart.hu. Ennek megfelelően a nyugati katonák létszáma is jelentősen lecsökkent, 2012-13-ban még 130 ezren voltak, ma már csak 13 ezren, ebből nagyjából 8800 fő amerikai. Jelenleg egy Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű misszió alatt dolgoznak a NATO-szövetségesek, mellettük pedig létezik egy másik, amerikai katonák alkotta misszió, amely akár közvetlen akciókban, támadásokban is részt vehet. Néhány héttel ezelőtt ez volt az az amerikai misszió, amely ledobta az úgynevezett Minden Bombák Anyját, egy hatalmas, 10 tonnás szerkezetet. A célpont az Iszlám Állam egyik bunkerrendszere volt, mintegy ötvenen haltak meg.
Az Anadolu hírügynökség szerint a kelet-szíriai Dajr ez-Zaur kormányzóság egykori hóhérját sikerült elfogni. Egy, a YouTube csatornára több mint két éve feltöltött videó valóban bizonyítja, hogy Abu Taki al-Shami és két társa civileket végeznek ki, egész egyszerűen közelről fejbe lövik őket. Figyelem, az alábbi képsorok a nyugalom megzavarására alkalmasak: A rendőrség gyanúja szerint a most elfogott férfi és a videóban szereplő terrorista ugyanaz a személy - írja a Hürriyet Daily News. Dr. Ruszin Romulusz ezredes, a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségének megbízott csoportfőnöke sikernek könyveli el, hogy 2015-ben Korom Ferenc dandártábornok személyében (a misszió történetében először) magyar parancsnokhelyettese lett a KFOR-nak. A magyar szál az EUFOR missziójában is erős, ahol szintén magyar katona, Mihócza Zoltán dandártábornok tölti be a törzsfőnöki-parancsnokhelyettesi beosztást. A szárazföldről a levegőbe Húszévnyi tevékenység után 2015 márciusában véget ért a Magyar Honvédség legrégebbi missziója, a Többnemzeti Erők és Megfigyelők (MFO) küldetése a Sínai-félszigeten.
A kontingensek között vannak egészen kis létszámú, speciális feladatot ellátó csapatok (például Maliban, az EUTM-műveletben), és épp az idén megnövelt létszámú, nagy erővel a műveleti területen állomásozó alakulatok is. A speciális, "kis missziók" mellett a honvédség jelentős létszámban vesz részt békefenntartó műveletekben. A legnagyobb kontingenseket a Balkánon állomásoztatja a NATO, valamint az EU, és ez a magyar részvételre is érvényes. A legnagyobb magyar misszió a Koszovóban tevékenykedő MH KFOR-kontingens, de az EUFOR-ban is jelentős létszámmal képviseltetjük magunkat. A 20-30 ezres létszám ugyanis nehezen hihető akkor, amikor Kalifátus kezén már csak néhány jelentéktelen bázisterület maradt Szíriában, Irakban pedig már teljesen elveszítette területi kontrollját, és csak rejtekhelyeket tud fenntartani. Az Irakból jelentett – amúgy valóban rendszeres – támadásaiban sem zászlóaljak, csak 3-5 fős sejtek vesznek részt, melyek már a városokba sem tudnak behatolni. Ha valóban 15 ezer harcos állna készenlétben Irak szunnita kormányzóságaiban, teljesen más lenne a helyzet (ezzel nem akarom azt mondani, hogy pár éven belül ne ismétlődhetne meg egy olyan újjáéledés, mint amit az Iraki al-Káida 2010 és 2014 között produkált).
Ilyen Bek ( Brenton Thwaites) is, akit mondjuk leginkább Aladdinhoz lehetne hasonlítani. A fiút viszont hirtelen több dolog is motiválni fogja, hogy megszerezze Hórusz szemeit és maga mellé állítsa azok tulajdonosát is a Széth elleni bosszúhadjáratban, melynek során – figyelj! – nem csak az élőket, de a holtakat is nagy veszély fenyegeti. Ha azt vesszük, hogy Proyas Egyiptomban született, talán érthető lesz a motivációja, amiért mindenképp szerette volna elkészíteni ezt a látványosnak szánt kalandfilmet. A legkevesebb baj mondjuk épp a látvánnyal van, hiszen tényleg egy mítoszokkal, szörnyekkel, varászlatokkal teli világ megalkotása lehetett Proyas célja, viszont útközben valahol nagyon elveszett a feszültség és egy ilyen alkotásnál fontos epikusság is. Ehelyett meglehetősen gyermekire sikeredett a történetvezetés, melynek láttán a körmünket biztosan nem fogjuk tövig rágni. Pedig micsoda szereplők volnulnak fel az Egyiptom istenei ben: ott van például a Ra-t, Ozirisz és Széth apját alakító Oscar-díjas Geoffrey Rush, a Trónok Harca sztárja, Nikolaj Coster-Waldau és számtalan jó (és persze azért rossz) filmben látott Gerard Butler is.
), de ez még nem magyarázat arra, hogy fantáziát lássanak egy légből összetákolt körítéssel rendelkező, még nem befutott, éppenséggel soha nem is befutó vagy már lefutott színészeket mozgató, erősen megkérdőjelezhető CGI-vel megterhelt produkcióban. Oké, biztosan volt egy olyan stádiuma ennek a filmnek, amikor még jól nézett ki, amikor talán még úgy volt, hogy két nagy név küzd majd meg egymással "a kultikus A holló és a nagy sikerű Én, a robot rendezőjének dirigálásában", és mindezt olyan effektusok körítésében, hogy BESZARSZ, aztán ahogy haladt előre a produkció, úgy lett egyre nyilvánvalóbb, hogy ez nem így lesz, csak onnantól kezdve már túl sok pénzt öltek bele ahhoz, hogy más irányba lehessen elmozdulni, vagy úgy általában megálljt parancsolni neki. Ilyenkor pedig nincs más út, mint az előre vezető. Hidd el, hogy hiteles vagyok! Hát így működhet a hollywoodi gépezet. Az Egyiptom istenei szerint Egyiptom pedig úgy működik, hogy vannak az istenek, akik köztünk járnak, ereikben vér helyett arany folyik, fölénk magasodnak és gyönyörűek (kivéve Gerard Butlert, aki úgy fest, mint egy alkoholista futballhuligán), ugyanakkor ők is a hatalmasok játékát űzik, azaz a trónért ott tesznek keresztbe egymásnak, ahol csak lehet.
Alex Proyas rendezései inverz viszonyban állnak a költségvetéssel. [] Egyiptom istenei Alex Proyas néhány évnyi kihagyás után tért vissza, témának születési helye történelmét választotta, melyet lakóhelyén forgatott le. Az istenek között dúló viszályba egy szerelmes emberpár szól bele és mivel a szerelem mindent legyőz, a végkifejleten azok sem fognak meglepődni, akik soha nem voltak még szerelmesek. [ Egyiptom istenei kritika Nehéz haragudni az Egyiptom isteneire, ami nem azt jelenti, hogy a közelében lenne a jó film fogalmához, mégis megvan a maga bája, minden triviális elemével, klisés, botegyszerű történetével és súlytalan szereplőivel együtt. Moziba megnézni semmiképpen nem ajánlom, főleg a szörnyen keveset nyújtó 3D miatt sem. [] Az istenek érdektelen harca ( The man who laughs) Kezdem azt hinni, hogy igazából ez csak egy pénzmosó projekt volt a stúdiónak, mert más logikus magyarázatot nem tudok arra, hogy egy ennyire elavult és ötlettelen forgatókönyvre miért költene bárki ennyi pénzt.
Egyiptom istenei kritika - YouTube
(Magyarország) [1] 2016. február 26. (Amerikai Egyesült Államok) [2] 2016. április 21. (Németország) [3] Korhatár III. kategória (NFT/23450/2016) Bevétel 150 680 864 amerikai dollár További információk weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptom istenei témájú médiaállományokat. Az Egyiptom istenei (eredeti cím: Gods of Egypt) 2016 -ban bemutatott amerikai fantasyfilm, melyet Alex Proyas rendezett. Cselekménye az ókori Egyiptom mitológiáján alapul, és az istenek harcát helyezi középpontba. A főszerepben Gerard Butler, Brenton Thwaites és Nikolaj Coster-Waldau látható. Rövid történet [ szerkesztés] Egy halandó szövetségre lép Hórusz istennel Szet, a sötétség istene ellen, aki bitorolja Egyiptom trónját, káoszba és konfliktusba taszítva az egykor békés és virágzó birodalmat. Cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Színész Szerep Magyar hang [4] Hórusz Miller Zoltán Széth Sarádi Zsolt Bek Fehér Tibor Elodie Yung Hathor Németh Borbála Zaya Csuha Borbála Thot Hamvas Dániel Ursu Csankó Zoltán Ré Barbinek Péter Ozirisz Dunai Tamás Forgatás [ szerkesztés] A filmet Ausztráliában forgatták.
Mozipremierek – 2016 JANUÁR 01. 07. Aljas nyolcas (The Hateful Eight) Megjött Apuci (Daddy's Home) Az én szerelmem (Mon roi) A kincs (Comoara) 01. 14. A visszatérő (The Revenant) Steve Jobs Az 5. hullám (The 5th Wave) A kórus... Soós Tamás 22. 26. Damsel 22. 17. Kilakoltatás 22. 10. Vegyél el 22. 20. Veszélyes 21. 11. Evolúció 21. Az igazság bajnokai 21. Cukorsólyom 21. 22. Halálos kitérő – Az örökség 20. 29. Sarlatán 20. A tulajok 20. 09. Tiszt és kém – A...