[ Magyar] Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – 2015. február 21. ) magyar költő és műfordító, a magyar haiku egyik mestere. 1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását. 1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel. 2004-ben Artisjus-díjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal ismerték el tevékenységét. Életéről keveset lehet tudni. "Óhatatlanul komi-tragikusnak érzem, ha épp egy író kezd el önéletéről fecserészni, hiszen lényegében két lehetőség áll előtte: vagy azt mondja el fölhígítva, aminek lényegét már megírta, vagy azt, amit megírnia nem sikerült. " (F. Á. ) Kötetei: Kettőspont, 1978 (versek, műfordítások) Idéző jelek, 1979 (versek, műfordítások) Hasadó anyag, 1982 (versek, alkalmazott szövegek) Képtelenkönyv, 1986 (versek, Rózsa Edit képeivel) Jazz, 1986 (versek, műfordítások) Akupunktúra, 1989 (versek) Lehet, 1995 (versek) Dél után, 1997 (versek) Addig is, 1999 (versek) Buddha Weimarban, 2002 (versek) Szó-Tár, 2003 (válogatott versek) Még: mindig, 2006 (versek) Pontok, 2008 (válogatott versek) Gonghangok, 2009 (versek) Gongklänge.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplője Fodor Ákos költő, a haiku magyar mestere, akinek költészete napjaink közösségi médiájában igazi másodvirágzását éli. Rövid költeményei Instagram- és Facebook-posztok százaiban köszönnek vissza, miközben a költő-dalszövegíró-műfordítóról alig tudunk valamit. Fodor Ákos ma lenne 75 éves. A költő pályafutása a zenével kezdődött: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát, tanulmányait követően a Zeneműkiadónál dolgozott szerkesztőként, több mint húsz éven keresztül. A '70-es évek elejétől ő írta a dalszövegeket a Non-Stop együttes számára, melynek billentyűsével, Victor Mátéval együtt jártak zenei gimnáziumba, később pedig a főiskolára. Első verseskötete ( Kettőspont) 1978-ban jelent meg, ezt a következő négy évtizedben még huszonegy másik követte (az utolsó három már posztumusz). A kezdetektől a minimalizmusra, a lehető legtömörebb fogalmazásmódra törekedett, a rövidversnek az ókori epigrammákig visszanyúló hagyományait vitte tovább.
Meghalt Fodor Ákos, költő, műfordító, a haiku mestere. A költő idén májusban lett volna hetvenéves. Fodor Ákos 1945. május 17-én született Budapesten. Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát, majd a Zeneműkiadónál szerkesztőként dolgozott. Első verseskötete 1978-ban jelent meg, Kettőspont címmel. 2003-ban Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2007-ben az Artisjus Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét. Több mint húsz kötet szerezője, de írt rádiójátékot is, több tucat zenés színpadi mű magyar szövege fűződik a nevéhez. A haiku: mentalitás 2004-ben egy interjúban így mesélt arról, hogyan találtak egymásra a haikuval, és mit jelent számára a költészet: A haiku mestere Forrás: Díner Tamás / Terebess "Ahogy a szerelem sem úgy pottyan az emberre, mint cserép a háztetőről, hanem már igen szerelmesnek kell lennünk ahhoz, hogy a számtalan szembejövő közül épp mi ketten tudjuk azt mondani egymásnak: TE VAGY AZ!
Fodor Ádám;költészet;emlékezés;in memoriam; 2020-02-21 20:48:39 "Szerves életbe merülten / sebeztem és sebesültem. / Mindezeken túlvagyok. / El- és megbocsássatok" – lehettek volna akár ezek az éppen ma öt éve, 70 éves korában elhunyt haiku nagymesternek az utolsó szavai, de Fodor Ákos közvetlenül a halála előtt már nem mondott semmit. Jólesően megsörözött, cigarettára gyújtott, majd elindult. Befelé. A felesége, Podonyi Hedvig részletesen, minden pátosz nélkül, megrendítő tárgyilagossággal számolt be Fodor Ákos utolsó napjáról egy a Parnasszus 2015-ös őszi számában megjelent írásban. Sok egyéb mellett az a gondolat hangsúlyos belőle nagyon, amit Fodorral kapcsolatban lényegében mindenki megemlít, aki ismerte vagy akár csak egyetlen egyszer is találkozott vele életében: roppant tapintatos ember lévén nem bírta elviselni, ha úgy érezte, valakinek a terhére van, netán bárkit önszántán kívül megbánt. Már nagyon beteg volt, mégis csupán az utolsó másfél napját töltötte ágyban fekve. Akkor is folyton föl akart kelni, figyelt rá, hogy ne okozzon túl sok aggodalmat a szeretteinek.
Fodor Ákos (1945–2015) költő, műfordító Fodor Ákos (1954–2022) válogatott röplabdázó, edző Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
Aki / kikerüli: nincs JÁTÉK-SZABÁLY Mihelyt csatának / tekinted az életet: / el is vesztetted. ESTI FOHÁSZ Ahova nézek: / csak tennivalót látok. / Szemhéjam, segíts! FŐHAJTÁS Úgy tapaszkodunk, / mint zúzmó a kövön is / – sejtve sem: miért. KÖR ébredni alszom; / lefeküdni kelek föl: / napmintnapmintnap VALLOMÁS Mint a gépeket: / önmagamat sem értem, / csupán használom. Ez volt a mai kultbait, ha lemaradtál a tegnapiról, itt megtalálod: A cikk az ajánló után folytatódik Mentes Anyu szakácskönyvek "A kevesebb több. A mentes jobb. " Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak. A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. Amit az online lapozgatóban megtalálsz: Tartalomjegyzék Előszó Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából + 1 recept is! Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető!
Olyan merítés érkezett szombaton a kápolnásnyéki Halász-kastélyba a 19. századi magyar festészet remekeiből, amely ritka lehetőséget biztosít a korszak átfogó csodálatára. Munkácsy, Mednyánszky és Markó ecsetvonásait is egészen közelről vehetjük szemügyre – köszönhetően Kovács Gábor gyűjteményének. Markó, Mednyánszky, Munkácsy – a 19. század magyar festészete a Kovács Gábor Gyűjteményben címmel nyílt kiállítás szombaton a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Már önmagában a cím is izgalmas művészettörténeti utazást ígért, a megnyitóra érkezett látogató pedig nem csalódhatott. Kovács Gábor, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány létrehozója, bankárból lett műgyűjtő gyakorlatilag saját otthonából hozta el a korszak kincseit az érdeklődőknek. Xix század festi'val de marne. A kiállítás a 19. század magyar művészetének színes korszakából ad reprezentatív áttekintést, felvonultatva a korszak összes fontos stílusirányzatát. A tárlat fő irányvonalát a klasszikus szépségeszményt kifejező, természetközpontú tájképfestészet olyan remekei képviselik, mint idősebb Markó Károly, a magyar tájképfestészet egyik megteremtője vagy Mednyánszky László, aki mélységes humanizmussal ábrázolja az emberi esendőséget és kiszolgáltatottságot, de Munkácsy Mihály is itt van, Pihenő hölgy című alkotásával.
A romantika A következő generáció tagjai, az úgynevezett romantikus festők lényegében a biedermeier stílusát folytatták némi akadémikusabb ízzel. A romantikát munkásságukban csak a történeti és orientális témák felbukkanása és a regényesebb tájak kedvelése sejteti. Festésmódjuk a biedermeier felfogáshoz kapcsolódott, de művészetükben kevesebb a valóság szerepe s a biedermeier naturalizmusának frissességét náluk az Akadémia fáradtabb színei és szokványos formái váltották föl. Művészettörténet - 10. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Iskolázottságukban Bécs jelentősége elhalványult, de az előző korszakéhoz képest erősödött Itália hatása, ahol Markó körül csoportosultak és egyre nagyobb szerepet kapott München befolyása is. Konzervatív, elkésett munkásságuk mintegy átmenetet alkot a biedermeier és az akadémizmus közt, s elmaradva a haladó festői problémáktól, a magyar művészetnek a főfolyamtól eltérő ágát alkotja. A romantikus hang tulajdonképpen nem e festők bágyadt műveiben, hanem Madarász és Izsó egy kissé még a biedermeierben gyökerező romantikája mellett a következő generáció, Lotz Károly, Székely Bertalan, Wágner Sándor, Zichy Mihály, valamint Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál fiatalkori, az 1860-as években festett műveiben jelentkezett.
Lásd is Más Wikimedia projekteken: festői, a Wikiszótárban Kapcsolódó cikkek Bibliográfia William Gilpin, A táj és az erdő, Saint-Maurice, Première Pierres, 2010 (1791). Megjegyzések és hivatkozások
A kézműves központban helyiek által készített szobrok, kagylónyakláncok, polinéz ruházat vásárolható. A délutáni órákban tovább hajózás Pitcairn-szigetek felé. 9-10. nap 11. nap Bounty-öböl Az időjárás függvényében kikötés Pitcairn-szigeteknél. Pitcairn az egyetlen lakott hely a szigetcsoportok közül és a Bounty-n kitört lázadásnak köszönhetően szerzett hírnevet. Érintetlen szubtrópusi környezet, kristálytiszta víz, őshonos növény-, madár- és tengervilág, valamint hihetetlen vendégszeretet jellemzi a szigetet. A sziget egyéni felfedezése: betekintés a lakók élő történelmébe és kultúrájába. Két pincehelyiségben rendeztek be kiállításokat, a vártörténeti és a nagy népszerűségnek örvendő, a térségben 1200 körül keletkezett Nibelung-ének ihlette kiállítást. Xix század festo.com. Az egykori hírhedt rózsakert, parádés kilátásával a Duna völgyére mára pedig alpesi kertté alakult át (Wachauer Alpengarten), ahol az őshonos virágfajták zömére csodálkozhatunk rá. A látogatás után továbbutazás TULLN-ba, a virágok városába.