Tömör, vastagpados szerkezetű, sekély trópusi tengerben leülepedett mészkövek. A legismertebb és talán leglátványosabb felszín alatti karsztképződmények a barlangok. Nagyon jó, hogy belekeverte Fodri a széndioxidot, mert tulajdonképpen az az oka annak, hogy a víz oldja a mészkövet. Például az argon atmoszféra alatt tartott víz nem oldja a mészkövet! A félreértés ásványa: gipsz. A vízbe a környezeti levegőből széndioxid oldódik be, amiből szénsav képződik. H2O + CO2 = H2CO3 Emiatt aztán a desztillált víz is tulajdonképpen híg szénsavoldat, és pH-ja 5 körüli. A vízben lévő szénsav az, ami képes oldani a mészkövet. CaCO3 + H2CO3 = Ca(HCO3)2 mert míg a kalciumkarbonát vízoldhatatlan (de legalábbis nagyon rosszul oldódó) csapadék, addig a kalcium-hidrogénkarbonát már vízoldékony. Maga a mészkő elég sok kristálymódosulatban előfordul, két leggyakoribb rácstípusa a kalcit és az aragonit. Tehát a kérdezőnek azt mondhatjuk, hogy a kiforralt (széndioxidmentesített) és inert gáz atmoszférában tartott desztillált víz nem oldja a mészkövet.
Az oxigén színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten (és légköri nyomáson) gáz halmazállapotú elem. Olvadás- és forráspontja a hidrogénénél magasabb (op: -219 °C; fp: -183 °C). Az oxigéngáz sűrűsége valamivel nagyobb a levegőénél. Az oxigéngáz vízben csak kismértékben oldódik (25 °C-on és 101, 3 kPa nyomáson 100 g víz 3, 93 mg oxigént old), ezért gázfejlesztésnél az oxigéngáz elhanyagolható veszteséggel felfogható víz alatt. A vízben oldott kis mennyiségű elemi oxigén elegendő a vízi élőlények életműködéseihez. A természetes vizek oxigéntartalmát a hőmérséklet emelkedése és a benne felszaporodó baktériumok és állatok életműködései csökkentik. Az oxigén - a molekulát összetartó erős kötések miatt - szobahőmérsékleten nem túlságosan reakcióképes elem. Szervetlen kémia | Sulinet Tudásbázis. Azonban megfelelő kezdőhőmérsékleten (aktiválási energia) a legtöbb elemmel, fémekkel és nemfémekkel is reakcióba lép. Közvetlenül nem egyesíthető oxigénnel a nemesfémek egy része (pl. az arany, az ezüst, a platina). A hidrogén és az oxigén robbanóelegyet alkot, amely korlátlanul eltartható.
A barlangok és üregek beszakadásával a felszínen mélyedések, szakadéktöbrök (dolinák) keletkeznek. Berogyások alakulhatnak ki amiatt is, hogy az oldódás következtében a mészkő szerkezete lyukacsossá válik (mészritkulás), így állékonysága nagy mértékben csökken (oldásos töbör keletkezése). Sok töbör látható a Bükk mészkőfennsíkján, az Aggteleki-karszton és a Mecsekben, Abaliget környékén. Mint az előzőekben már említettük, az ilyen mélyedésekben víz gyűlhet fel, s így dolinató keletkezik. A töbrök összeolvadásával nagyobb területű mélyedések, ún. uvalák jönnek létre. A karsztvíz nemcsak pusztít, hanem épít is. A barlang mennyezetéről és faláról lehulló vízcseppek szén-dioxid-tartalma elillan, ezért a benne oldott mész egy része kiválik és lerakódik. Mészkő Oldódása Vízben. A lerakódó mészből a barlang mennyezetén és alján cseppkövek épülnek. A felülről épülő függőcseppkövek és az alulról növekedő állócseppkövek idővel cseppkőoszlopokká nőhetnek össze. A mészkővidék erdőtakarója fokozott védelmet kíván, mert ha kiirtják az erdőt, a csapadék gyorsan lemossa az itt rendkívül lassan képződő talajt.
A gázelegy szikra hatására felrobban. Állítsunk elő hidrogén-peroxidból (H 2 O 2) barnakő segítségével tiszta oxigéngázt, fogjuk fel víz alatt üveghengerekbe! Mártsunk izzó széndarabot, égő kénszalagot, égő magnéziumszalagot és izzó vastűt egy-egy üveghengerbe! Minden esetben erősödik az égés. A szénből és a kénből is színtelen gáz keletkezik, amely a kén esetében kellemetlen, fullasztó, köhögésre ingerlő. A magnéziumból fehér, a vasból vörösbarna, szilárd anyag keletkezik. A tiszta oxigénben gyorsul, hevesebbé válik az anyagok oxidációja. A levegő oxigénje a fémek korróziójáért is felelős. Sok szerves vegyület is könnyen elégethető, az égéstermékek között mindig megjelenik a szén-dioxid és a víz. Kén égése tiszta oxigénben Az oxigén reakciója fémekkel és nemfémekkel Az elemi állapotú oxigén a levegő térfogatának 21%-át teszi ki. Ez igen nagy tömeg, ám összességében a földi környezetben még ennél is nagyobb mennyiségben fordul elő különböző vegyületeiben. Oxigéntartalmú vegyületek a különböző oxidok, köztük a víz is, de oxigént tartalmaznak a kőzetalkotó vegyületek: a mészkő, a különböző agyagféleségek is.
A tiszta oxigént az iparban úgy állítják elő, hogy a levegőt cseppfolyósítják, majd abból desztillációval választják el az oxigént. (A nitrogén forráspontja valamivel alacsonyabb, mint az oxigéné. ) Az oxigént laboratóriumban a víz elektromos bontásával (elektrolízisével), oxigéntartalmú anyagok (pl. kálium-klorát, hipermangán, higany(II)-oxid) hőbontásával, vagy hidrogén-peroxidból állítják elő. A hidrogén-peroxid bomlékony vegyület (vízre és oxigénre bomlik), bomlásának sebességét katalizátorral gyorsíthatjuk. Az oxigén előállítása hidrogén-peroxidból Az oxigén az élőlények számára nélkülözhetetlen. Az élőlények többsége az elemi oxigént használja a testében végbemenő lassú égéshez. A növények viszont a fotoszintézis során több oxigént termelnek, mint amennyit fogyasztanak. Ezek a folyamatok biztosítják a levegőben az elemi oxigén hozzávetőleg állandó szintjét, azaz természetes körülmények között az elhasználódó és a keletkező oxigén mennyisége egyensúlyban van. Ezt az egyensúlyi állapotot kedvezőtlenül befolyásolják az ipari tevékenységek, mindenekelőtt az energiatermelés, amely nagy mennyiségben használja el a levegő oxigénjét.
A kalcium vegyületei, így a mészkő, márvány, (CaCO3), a gipsz, CaSO 4 és a. NaCl kristály oldódása vízben: a vízmolekulák orientálódásának és a. Mennyisége meghaladhatja a gipsz oldódásából származó kalcium-ion. Hófehér por, vizben alig oldódik. A tömöttebb kristályos szövetü márványhoz hasonló gipszet alabástromnak (l. o. ) nevezik. Melyik töményebb, a telített gipszes víz, vagy a telített meszes víz? Gipsz új épületek belső felújítási és javítási munkájához (falak és mennyezet), lakossági és foglalkozásszerű. A keveréknek vízzel keverve, a keményedés során nagyon felforrósodik, súlyos égési sérülést okozhat. Vízben igen nehezen ugyan, de csekély mértékben mégis oldódik. A hófehér, szemcsés vagy tömött, gyengén áttetsző gipsz az alabástrom, melyből. Ha például egy pohár vízbe cukrot teszünk, akkor az egy oldat lesz. Az oldhatóság azt mutatja meg, hogy egy anyag mennyire jól oldódik egy adott oldószerben. Kevésbé feltűnő jelenség, hogy ha megázik a megszáradt gipsz, képes újra. Például: Alépítmény, szárnyfal, klorid-tartalmú talajvízzel vagy ipari.
Ilyenkor ikerkristály ról beszélünk. Az ikerkristályok létrejöhetnek úgy, hogy két kristály egy kristálylap mentén összenő (összenövési ikrek), de a két kristály át is nőhet egymáson (átnövési vagy penetrációs ikrek). Az ikerkristályoknál gyakran beugró kristálylapokkal találkozunk. kristályrendszer: a kristályos anyagok térbeli (háromdimenziós), rendezett kristályrácsában szabályos ismétlődéseket (szimmetriát) találunk. Ez a belső szimmetria a kristályok külső alakjában is tükröződhet. A kristályok alaktani (kristálymorfológiai) jellemzésére e szimmetriákat tudjuk felhasználni. A szemmel is észlelhető szimmetriaelemek (síkra tükrözés, tengelyek szerinti forgatások, középpontra tükrözés) alapján a kristályokat hét kristályrendszerbe soroljuk: háromhajlású (triklin), egyhajlású (monoklin), rombos, háromszöges (trigonális), négyszöges (tetragonális), hatszöges (hexagonális) és szabályos (köbös). A kristályrendszer jellemző szimmetriaelemei határozzák meg, hogy az ásvány kristályrácsa milyen koordinátarendszerben írható le (kristálytani tengelyek).
"Ez a könyv a nukleáris medicina első magyar nyelvű egyetemi tankönyve. Régóta váratott magára. A nukleáris medicina Magyarországon is - az európai országokhoz hasonlóan - önálló orvosi disciplina, amelyből alapszakképesítés szerezhető. A hazai orvosképzés tananyagának része. Nukleáris medicina tankönyv 10. Jogos elvárás tehát, hogy az orvostanhallgatók - az orvossá váláshoz szükséges szerteágazó ismeretek keretében - magyar nyelvű tankönyv segítségével sajátítsák el a klinikai nukleáris medicina alapismereteit. Régi vita, hogy kell-e magyar nyelvű tankönyv. Valószínűleg kell. Ezért hát Kollégáimmal közösen megírtuk. Szeretettel ajánljuk minden kedves, orvossá válni akaró honfitársunknak... " (A szerkesztő előszavából)
Ebben az évben kell az alapszabály szerint megválasztani a MONT új vezetőségét is, akik a két évvel ezelőtt megválasztott új elnök vezetésével irányítják, szervezik a MONT életét a következő négy évben. A leköszönő vezetőség úgy döntött, hogy idén – a kényelmi és gazdaságossági igényeknek egyaránt eleget téve – a kongresszust Hajdúszoboszlón rendezik meg. Remélhetően a kulturális és társasági rendezvények segítenek a szakmai és egyéni kapcsolatok kiépítésében, ápolásában is. Kérte a társaság tagjait és a nukleáris medicinával együttműködő kollégákat, hogy minél nagyobb létszámban aktívan vegyenek részt kongresszus munkájában. Remélte, hogy mindenki hasznosnak fogja találni szakmailag és a kapcsolatteremtés céljára is a programokat. A társaságnak jelenleg 470 tagja van, közülük 350-en regisztráltak a rendezvényre. Szilvási István: Nukleáris medicina | könyv | bookline. A kongresszus résztvevőit köszöntötte Muszbek László akadémikus az MTA Orvosi Diagnosztikai Bizottságának elnöke (nyitóképünkön). Az ünnepélyes külsőségek után dr. Garai Ildikó főtitkár emlékeztette a tagságot, hogy már hagyomány a kétévenkénti rendezvényen egy – egy új szakmai könyv bemutatása.
Analitikai adatok megadása, átszamítások / Harangi Szabolcs Analitikai mérések és a laboratóriumi munka adminisztrációja számítógépen (LIMS) / Ritz Ferenc - Kovács Zoltán Spektrofotometriai mérések / Gröller György Automatizált gőztér-mintaadagoló gázkromatográf (HS-GC) analitikai alkalmazása / Fekete Jenő, Ritz Ferenc Röntgenlfuoreszcenciás elemzés a környezetvédelemben / Dr. Pallósi József (a cikk a LABINFO 2002/2 számában jelent meg) pH mérés indikátorokkal / Nagy László A vezetőképesség-mérés gyakorlata / Széles Gábor Hogyan rendezzünk reakcióegyenleteket? / Tóth Zoltán Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései / Czékmány György Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel / Ritz Ferenc Elválasztási módszerek validálása / Gáspár Attila Elektroferogramok/kromatogramok kiértékelése / Gáspár Attila Kapilláris elektroforézis – egyetemi jegyzet / Gáspár Attila Lángspektrometria / Gáspár Attila Útmutató a Villám-titráláshoz / Erdélyi János (Lambda-Med Kft. Elektroanalitikai Csoport) Az infravörös és Raman spektroszkópia alapjai - Dr. Nukleáris medicina tankönyv 9. Mink János (3, 5 Mbyte) A kémiai és az elektrokémiai potenciál / Dr. Báder Imre Galváncellák / Dr. Báder Imre Környezetvédelem Méréselmélet Meteorológia Mezőgazdaság Mikroszkópia, képelemzés Minőségbiztosítás Ökológia Optika Radiológia Számítástechnika Távközlés Technika történet Virtuális műszer Szakmai folyóiratok honlapjai Az alábbiakban felsorolt online folyóiratok csak egy része nyújt ingyenes hozzáférést (free subscription).
Egy kardiológiai témájú könyv esetében ezt különösen jól ki tudtuk használni a szívbetegségek fizikális eltéréseinek, a különféle képalkotó diagnosztikai lehetőségeknek, perkután és hagyományos műtéti technikáknak a bemutatására – mondta Csanádi Zoltán, a DE ÁOK Kardiológiai Intézet vezetője. "A szív és a verőerek betegségei" című tankönyv a vizsgaidőszak előtt, decemberben jelent meg, hiánypótló kiadványként. Eddig ugyanis nem volt olyan, kifejezetten orvostanhallgatóknak készített könyv, amelyben mindent egy helyen megtalálnak a szív- és érrendszeri betegségekről. - A világ számos országában, többek között Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikát. Megnyílt a nukleáris orvostársaság XXI. Kongresszusa | Weborvos.hu. A kardiológia tantárgy megfelelő szintű egyetemi oktatása emiatt is különösen fontos feladat. A hallgatóknak meg kell ismerniük a legkorszerűbb diagnosztikus és terápiás lehetőségeket, valamint azt a szemléletet, azokat az alapvető összefüggéseket, amelyek 10-20 év múlva is érvényesek lesznek. Ennek a tudásnak a megszerzését szeretnénk segíteni ezzel a könyvvel – hangsúlyozta Csanádi Zoltán.