Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a munkáltató nem jogosult arra, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállaló munkabéréből levonja. A munkabérből történő levonásra kizárólag végrehajtható okirat alapján van lehetőség, illetve előfordulhat, hogy a fizetési felszólítás alapján a munkavállaló hozzájárulását adja vagy felhatalmazza a munkáltatót a levonásra. Ez utóbbi esetben a levonás kizárólag a levonásmentes munkabérrészig terjedhet. Az Mt. a visszakövetelésre nyitva álló 60 napos határidőt a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetére állapítja meg. Kérdésként merülhet fel, hogy mi minősül munkabérnek? Az Mt. szerint munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Ennek megfelelően 60 napon belül követelhető vissza a munkabér, valamint a különböző bérpótlékok, bérkiegészítések, juttatások. A gyakorlat szerint viszont nem tartozik a munkabér körébe a munkavállalónak fizetett költségtérítés, tekintettel arra, hogy az nem a munkavégzés ellentételezése.
§ (3) bekezdése alapján - Önre is vonatkozik. Eszerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Vitára adhat okot a kifizetés alaptalanságának felismerése kitétel. A döntés általában az adott személy konkrét jövedelmének és az eltérés nagyságrendjének vizsgálatát követően hozható meg, azaz volt-e olyan jelentős különbség a korábbi és a jogalap nélkül kifizetett bér között, hogy a munkavállaló azt észrevehette volna. Sor kerülhet téves kifizetésre a munkavállaló közrehatása révén is pl. általa nyújtott hamis adatszolgáltatás alapján. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a téves kifizetést a munkavállaló idézte elő, hogy a munkavállalónak a téves kifizetést fel kellett volna ismernie. Mindenesetre, leveléből úgy tűnik, hogy Ön felismerte a kifizetés alaptalanságát. Nem tűnik ugyanakkor jogszerűnek a jogalap nélkül kifizetett munkabér "visszaszerzésének" módja.
Ezen túl, ha vannak, érvényesítheti azon kárait, melyek a MÁK jogszerűtlen eljárásából, vagyis a táppénz "visszatartásából" adódtak, azzal okozati összefüggésben állnak. Természetesen, ahogy a fentiekből következik, valószínűnek tűnik, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabért mindettől függetlenül előbb vagy utóbb vissza kell fizetnie, hiszen ez alól csak az Mt. §-ában foglalt valamely feltétel fennállása esetén mentesülne. Erre azonban csak akkor köteles, ha arra a munkáltató - tehát nem a MÁK - a törvény előírásainak megfelelően felszólítja, s még ebben az esetben is dönthet úgy, hogy keresettel él a felszólítás ellen. Ha a fentiekkel kapcsolatban további segítségre van szüksége, kérem, hogy valamelyik elérhetőségemen keresni szíveskedjék! Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére.
A munkabér védelméről maga a Munka Törvénykönyv (Mt. ) rendelkezik, ahol egyértelműen rögzíti a 161. §-ban, hogy a munkáltató levonhatja a munkavállalóval szemben fennálló saját követelését, de kizárólag a munkavállaló hozzájárulása alapján [Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont]. Hozzájáruló nyilatkozat nélkül csak a munkavállaló részére kifizetett bérelőleget (amit egyébként szintén írásban rögzíteni kell) lehet levonni. Ugyanezen fejezet rendelkezik egyébként a jogalap nélkül kifizetett munkabérről is. Itt felhívom a figyelmet arra, hogy nagyon méltányosan -véleményem szerint- a törvény nem levonás, hanem visszakövetelés lehetőségét biztosítja csak a munkáltatónak. A követelés érvényesítése pedig a Ptk. szabályai szerint egy egyoldalú jognyilatkozattal történik, amely – ha végrehajthatóvá válik-, akkor kerülhet sor a levonásra. A törvényben rögzített hatvan napos jogvesztő határidő is a követelés érvényesítésére vonatkozik, nem magára a levonásra. Harmadrészt az Mt. a jognyilatkozatok című fejezetében egyértelműen rögzíti, hogy a Ptk.
emzsé85 # 2016. 09. 08. 18:02 Tisztelt Szakértő! 2016. augusztus 1-jén, postai úton felszólítást kaptam a munkahelyemről (közigazgatásban dolgozom), 39. 729 Ft jogalap nélkül kifizetett illetményről, mely a februári béremben keletkezett ( február 15-óta keresőképtelen vagyok, fel sem tűnt a többlet, mert így is kevesebbet utaltak). A MÁK a jogalap nélkül kifizetett összegről a felszólítás tanúsága szerint már júniusba tájékoztatta a Hivatalt, ennek ellenére a munkahelyem engem csak augusztusban. A felszólításra reagáltam, kértem, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől hivatkoztam a 2011. évi CXCIX. törvény 149. § (7) bekezdésére, mivel 60 napon túl történt a visszakövetelés (augusztusban), nem én idéztem elő, és fel sem ismerhettem volna hiszen kevesebbet kaptam, és a februári bérpapíromat is áprilisban kaptam meg külön kérésre, valamint a munkahelyem egy hónapot "ült" a MÁK-os tájékoztatáson. A Hivatal indokolás és jogszabályhelyi hivatkozás nélkül azt a választ adta, hogy nem tekint el és fizessem vissza.
A fentiekre és a jogszabályhelyre tekintettel ez a követelés álláspontom szerint már lejárt. A kérdésem az lenne, hogy a Hivatal a bírósági úton kívül mit tehet velem szemben ha nem fizetek, levonhatja-e a béremből és ezt milyen jogszabályhely alapján teheti meg, illetve ha bírósági útra terelné a dolgot, mire számíthatok? Ha esetlegesen levonja a béremből, és ezt nem tehetné meg, akkor hova fordulhatok jogorvoslatért? Segítségét előre is köszönöm!
Szűrés régió szerint Szűrés település szerint Szűrés látnivaló kategória szerint egyéb látnivalók (2) élményfürdők / termálfürdők / gyógyfürdők (1) emlékművek / szobrok (10) múzeumok / kiállítások / emlékhelyek (5) szoborparkok (1) templomok / kápolnák / haranglábak (4) Szűrés szállás kategória szerint magánszállások (8) szállodák / hotelek (3) Találatok (34) Látnivalók – Hévíz területén található turisztikai nevezetességek listája. Kirándulási ötletek arra vonatkozólag, hogy miket érdemes megnézni, ha Hévíz nevezetességeit szeretnénk felfedezni. Az alábbi listában olyan kirándulás célpontok szerepelnek, amik Hévíz turisztikai értékének számítanak.
Magyarország leglátogatottabb kastélya, a Festetics-kastély Forrás: MTI/Varga György A múzeumként működő Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. Parkja természetvédelmi terület. Az épületet franciakert veszi körül, mögötte angolpark húzódik. Több száz éves fák, színes virágágyások, szökőkutak, szobrok – köztük Festetics György egész alakos bronzszobra gazdagítja. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház. Hévíz és környéke nevezetességei képek. Vidor fesztivál 2018 program information
Zsóry Fürdő Apartman - Olcsó szállás Mezőkövesden - Rólunk Ezek most a Balaton legnépszerűbb nevezetességei Kiadó lakás vác és környéke Eger és környéke látnivalók Sürgősen kerestetik: Ci vezető környéke Somogy megye - 236 Ci vezető környéke állás | Jooble Albérlet esztergom és környéke Punta rata strand A Punta rata strand a legszebb a brelai strandok sorában, a fürdőzőket kristálytiszta tengerével és az évszázados fenyők árnyékával vonzza. A tenger tisztaságáról e strandon tanúskodik a Kék Zászló, a tenger legmagasabb szintű ökológiai tisztaságának nemzeti tanúsítványa. Az amerikai Forbes magazin a Punta rata strandot a világ 10 legszebb strandja közé sorolta, ahol a magas, 6. helyet foglalja el, Európában pedig az első helyet, mint a legszebb európai strand. A strand kavicsos, ami miatt alkalmas a gyermekes családok számára. A strand rendezett, és napozóágyakat, napernyőket és tusolókat kínál. A Punta rata strand közelében helyezkedik el számos vendéglátó egység, étterem és bár. A ʺPunta rataʺ étterem dalmát specialitásokat és mediterrán konyhát kínál.