A történelmi emlékezetben úgy él, hogy a japán támadás váratlanul érte az "alvó óriást", az Egyesült Államokat. Néhány elgondolkodtató tény azonban nem ezt mutatja. Pearl Harborra emlékeztek a túlélők A csendes-óceáni támaszpontot 72 éve bombázták porig a japánok, mire válaszul Amerika beszállt a II. világháborúba. Veteránok részvételével idézték fel a "gyalázat napját" egy ceremónián. Gazdasági Pearl Harbort emleget Buffett A világ leggazdagabb embere, Warren Buffett a mostani tőke- és pénzpiaci felfordulást "gazdasági Pearl Harbor"-nak nevezte. Buffett éppen most vásárolja be magát a Goldman Sachs pénzintézetbe, méghozzá 5 milliárd dollárt tesz a befektetési bankból bankholdinggá átalakuló, és kereskedelmi banki funkciókat vállaló cégbe. Izgalmas játékok hétvégi hűsöléshez Ilyen fülledt melegben nincs jobb, mint a hűvös szobában videojátékozni. Összeválogattuk ehhez az utóbbi idők legizgalmasabb játékdemóit: talál köztük a Tüskevárra hajazó kacsavadászatot, Pearl Harbor-i légicsatát, egy másikban vietkongokat kell a másvilágra küldenie, de akár Párizs utcáin is száguldozhat.
Nem csak a Pearl Harbor-i kikötőben állomásozó flotta egységei szenvedtek súlyos károkat, hanem a haditengerészeti légierő is szinte teljesen megsemmisült a japán légitámadás nyomán. Pearl Harbor: csak a hírszerzés állt a helyzet magaslatán 1941. november 26-án a Kuril-szigetek térségében összevont 1. japán flotta hordozói és kísérő egységei felszedték a horgonyt. A félelmetes csapásmérő erő teljes rádiócsendben hajózva a Hawaii-szigetek felé vette az irányt. A december 7-én kora reggel Pearl Harbor ellen indított japán támadás teljesen felkészületlenül érte az amerikai csendes-óceáni flottát. Pedig Washingtonban a látszatnál sokkal többet tudtak arról, hogy mi készül. A "gyalázat napja" - Pearl Harbor titkai Hetvenhárom éve, 1941 december 7-én vasárnap, a Japán Császári Flotta hordozóiról felszállt gépek pusztító támadást intéztek az amerikai Csendes-óceáni Flotta anyakikötője, Pearl Harbor ellen. Két nappal később az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzent Japánnak, és ezzel az európai valamint az észak-afrikai hadszíntereken folyó csatározások világháborúvá szélesedtek.
A flotta előtt pár tengeralattjáró haladt, és ezek zsebtengeralattjárókat hordoztak: ezeknek a mini tengeralattjáróknak kellett behatolniuk Pearl Harbor kikötőjébe. A leleplezés elkerülése érdekében Jamamoto a megszokottnál északabbra fekvő útvonalat választott a flottának: északi felől megkerülték a Midway-szigeteket, és így aztán északról közelítették meg Hawaiit. 1941 októberében a Taiyo Maru óceánjáró kísérletképpen végigment a tervezett útvonalon, és közben egyetlen hajóval sem találkozott. A támadást úgy időzítették, hogy az amerikaiak a lehető legkevésbé legyenek éberek. Az okozott kár csaknem 90%-a az első tíz percben keletkezett. Félórányi mészárlás és zűrzavar után a japán gépek eltűntek az égről. Két figyelmeztetés készenlétbe helyezhette volna az amerikai erőket. December 7-én reggel a kikötő bejáratánál egy amerikai járőröző romboló egy japán tengeralattjárót észlelt, azt elsüllyesztette, majd jelentette ezt. Az egyik radarállomás 7 órakor északról közeledő repülőgépeket észlelt.
54-kor. Ezek is vegyesen torpedóvető és zuhanóbombázó harcigépek voltak Zero vadászgépek fedezete alatt. Japán Nakajima B5N torpedóvető a pearl harbori kikötő felett Megsemmisült amerikai B-17D bombázó a szárazföldön Hajóroncsok mindenütt A földön álló amerikai vadászgépekből is csak ennyi maradt Mivel a második japán támadó hullám már nem élezte a meglepetés előnyét, ezért az amerikai légvédelem már jelentősebb veszteséget tudott nekik okozni. Roosevelt elnök, aki tökéletesen átlátta mind az európai események, Hitler előretörése, valamint az egyre agresszívebb japán terjeszkedési kísérletek Amerikára jelentett veszélyét, nem volt abban a helyzetben, hogy konkrét casus belli nélkül háborúba vigye nemzetét. Tájkép csata után. Az elsüllyedt USS California Forrás: A Kongresszus többsége, és az amerikai nép nagyobb része ekkor még hallani sem akart arról, hogy az Egyesült Államok beavatkozzék az európai hatalmak konfliktusába. Pearl Harbor jelentette ezt a választóvonalat. Amerika hadba lépése nem csak a japán terjeszkedésre, hanem az egész második világháború menetére döntőnek bizonyult.
=player_embedded A japánok eredetileg terveztek egy harmadik hullámot is. Fucsida Micuo és a japán pilóták a harmadik hullámban az épen maradt hajókat és repülőket, illetve az üzemanyagtartályokat akarták támadni, de Nagumo tengernagy úgy gondolta, hogy már így is súlyos veszteségeket okoztak az amerikaiaknak, így a harmadik hullámot lefújta. Ez nem volt szerencsés döntés, mert még épségben voltak azok az üzemanyagtartályok, amelyekről a japán admirális azt gondolta, hogy csak makettek, és az igaziak a föld alatt vannak. Ezért a flottát Japán felé irányította, bár a pilóták nem örültek ennek a döntésnek. Japán csak 29 repülőgépet és 4 tengeralattjárót vesztett el. Négy csatahajó (USS Arizona, USS California, USS Nevada, USS West Virginia) elsüllyedt. A USS Oklahoma felborult. Három másik csatahajó (USS Pennsylvania, USS Maryland, USS Tennessee), valamint 3 cirkáló és 3 romboló súlyosan megsérült. 188 repülőgép megsemmisült. 2403-an meghaltak, 1178-an megsebesültek. A támadás idején a japánok fő céljai, a repülőgép-hordozók nem voltak a kikötőben.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Roland Garros A Suzanne Lenglen pálya Verseny férfi/női Helyszín Párizs, Franciaország Borítás Salak Első verseny 1891 (férfi), 1897 (női) Weboldal ATP Tour Kategória Grand Slam Főtábla 128E/64P/128Q Összdíjazás 11 552 000 € [1] Címvédő Rafael Nadal WTA Tour Kategória 128E/64P/96Q Összdíjazás 11 420 000 € [1] Címvédő Ashleigh Barty A Roland Garros (hivatalos nevén: "Tournoi de Roland-Garros") egy párizsi salakpályás Grand Slam-teniszbajnokság. Kéthetes torna, melyet minden évben május közepétől június elejéig rendeznek meg az év második Grand Slam-tornájaként. Angol nyelvterületeken French Open (magyarul: francia nyílt teniszbajnokság) néven is emlegetik. A Roland Garros története [ szerkesztés] Az első férfi tornát 1891 -ben, az első nőit 1897 -ben tartották. 1925 -ig csak francia teniszezők vehettek részt a versenyen, vagy olyan külföldiek, akik valamelyik francia teniszklub tagjai voltak. 1927-ig a bajnokságot a Racing Club de France és a Stade Français füves pályáin tartották. A Roland Garros salakos pályáit 1928 -ban hozták létre Porte d'Auteuilben, a Davis-kupa részére.
Értékelés: 15 szavazatból A műsor ismertetése: Összefoglaló a Tenisz - Roland Garros eseményeiről. Egyéb epizódok: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! csabaga 2017 máj. 29. - 17:47:25 Azért volt idõ, mikor Serena volt és mégis érdekes volt a tenisz. Sokan meg tudták verni õt, de már abbahagyták a játékot.. Az utolsó Kim Clijters volt, aki bármikor alacsony volt, kicsit túlsúlyos, viszont tudott teniszezni, ami a mai élmezõny többségérõl nem mondható el. Vagy Henin, aki régen, egymás után sorozatban három Grand Slam tornán verte õt az utóbbi években már elképzelhetetlen volt. Még a nagy tornát soha sem nyert (kivéve egy Olimpia) Jelena Gyementyeva is hányszor megverte (azon az olimpián is! ), pedig nem tudott szont jól volt és az alapvonalon tudta tartani Serenát, lábhoz téve a labdákat, amit nagyon nem szeret.