Július 1-jétől a Központi Könyvtár és a nagyobb könyvtárak, július 22-től pedig az intézmény valamennyi tagkönyvtára látogatható lesz. A kormányzati és fővárosi döntések következtében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) fokozatosan, az olvasók biztonságát messzemenően figyelembe véve nyitja meg újra a kapuit két ütemben. Az átmeneti szolgáltatások zavartalan biztosítása és a kiszolgálás lehetőség szerinti gördülékenysége érdekében július 1-jén a legnagyobb forgalmú 16 könyvtár nyit ki – köztük a Központi Könyvtár –, ezeket követi július 22-én a többi tagkönyvtár. Júliusban újranyit a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Valamennyi korosztály a teljes nyitvatartási időben látogathatja a könyvtárakat, de a 12 óráig tartó délelőtti idősávot elsősorban a 65 év felettieknek ajánlja az intézmény, amely a távolságtartás szabályainak betartását és a maszk használatát kéri a látogatóktól. A könyvtárakban a zárva tartás alatt is folyamatos volt az új könyvek beszerzése, így a nyitáskor valamennyi tagkönyvtár a legfrissebb újdonságokkal várja az olvasókat.
Mutasd a menüt > Bejelentkezés Kiállításjáró regisztráció Ügyfélkapu regisztráció Kezdőlap Kiállítások Olvasnivaló Helyszínek A KiállításJáró blogja Téged mi érdekel? Jelöld meg és küldd el emailben az összeset! Összes település Összes helyszin Mától kezdve 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1. Érdekel? Jelöld meg! Térkép és útvonaltervezés Itt megtekintheti a térképen: 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.... Hirdetés (? ) Aktuális kiállításai Nem található. Jövőbeli kiállításai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár - kiállítás archívum Eszes Zoltán: Mindenféle KÉPességek 2019. 03. 07. - 2019. 04. 28. Láttad? Írj róla! Gabriel Barna kiállítása 2018. 11. 30. 01. 07. Szabó Judit Erzsébet: Tómeder 2017. 05. - 2017. 29. Bartos Erika: Budapest titkai 2016. 12. 09. - 2016. 31. Város remények és romok között 2016. 29. 31. Berend Iván: Templom és iskola 2016. 02. A tenger titkai 2016. 10. 03. A zene a karikatúrában 2016. 29. Miklosovits László: Márai - Miklosovits 2016. 02. 28. Supka Géza emlékkiállítás 2016.
Az intézménynek az a célja, hogy az újranyitást követően ezek továbbra is az olvasók rendelkezésére álljanak. A FSZEK március 13. és június 23. között 9, 5 ezer új dokumentumot – ebből mintegy 9000 könyvet – vásárolt. A nyár folyamán az újranyitott könyvtárakban nem terveznek szünetet tartani. Az újranyitásról naprakész információk a könyvtár honlapján érhetők el.
A magyarországi borrégiók közül a Balatoni borrégióban a legdrágábbak a szőlőültetvények és az ingatlanok; itt csaknem 3 millió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő, a lakóingatlanokért pedig a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kellett a legtöbbet, négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot fizetni tavaly – közölte a Takarék csoport az elemzői által összeállított Takarék Index adatait csütörtökön az MTI-vel. A legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1, 4 millió forinttal, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1, 5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek. Az ingatlanoknál a Takarék Index szerint a második legdrágább Balaton-felvidéki borvidéken az 540 ezer forint körüli a fajlagos mediánár, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni, kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.
A magyarországi borrégiók közül a Balatoni borrégióban a legdrágábbak a szőlőültetvények és az ingatlanok. Itt csaknem 3 millió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő, a lakóingatlanokért pedig a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kellett a legtöbbet, négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot fizetni tavaly – közölte a Takarék csoport az elemzői által összeállított Takarék Index adatait. A legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1, 4 millió forinttal, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1, 5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek. Az ingatlanoknál a Takarék Index szerint a második legdrágább Balaton-felvidéki borvidéken az 540 ezer forint körüli a fajlagos mediánár, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni, kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.
Ráadásul a háború vége is lehetett az oka. Ezt az 1945-ös évjáratból készült palack Romane Conti-t 123 900 dollárért adták el egy amerikai gyűjtőnek egy drága Christie borok aukcióján. Mindössze 600 palack készült, ami miatt ez a bor különösen ritka példány. 4. Chateau Lafite 1787: 160 000 dollár Ez az üveg Chateau Lafite 1787-ből - különösen ritka és jó minőségű palack: Thomas Jefferson személyes gyűjteményében volt, és rajta vannak a kezdőbetűi. Ezt a palackot Malcolm Forbes vásárolta meg 1985-ben. a bor már nem iható, mivel az évek és az elavult palackozási folyamat tönkretették, de ez egy gyűjtői tárgy, amivel Mr. Forbes nem fukarkodott. Az a 160 000 dollár, amit 1985-ben költött, most nagyjából 315 000 dollár. 3. Chateau Lafite 1869: 233 972 dollár Ez az 1787-es elődjénél 80 évvel fiatalabb, 1869-es Château Lafite palack nagyon magas áron – 233 972 dollárért – elkelt egy névtelen aukción egy ázsiai vásárlónak. Az aukció kezdete előtt a hozzávetőleges üvegenkénti ár 8000 dollár volt, és az árverezők meglepődve látták, hogy az aukciós háború felkapta, ami negyedmillióra tolta az árat.
Az "1811-es nagy üstökös" Franciaország felett csaknem 290 napig volt megfigyelhető. Legutóbb az aukción egy üveg ebből a borból 117000 XNUMX dollárért kelt el. Chateau Lafite (Chateau Lafite) 1787. Nemcsak maga a bor egyedülálló, hanem a története is. Az üveg Thomas Jefferson tulajdona volt, és az ő kezdőbetűi vannak vésve. Aukción vásárolták 160000 XNUMX dollárért. Champagne Heidsieck & Co (Champagne Heidsieck & Co) 1907. Egy újabb "történelmi" bor. II. Miklós rendelte személyesen, de a császár nem kapta meg. A teherhajó elsüllyedt. Felszínre emelni csak a 275000. század végén sikerült. Egy palack ára több mint XNUMX dollár. Jeroboam Chateau Mouton-Rothschild (Jeroboam Chateau Mouton-Rothschild) 1945. A második világháború miatt az 1941-ben szüretelt szőlőszüret csak 1945-ben került termelésbe. A palackot arany V betűvel díszítették a címkén a nácizmus feletti győzelem. Az ára jelenleg körülbelül 310000 XNUMX dollár. Romanee-Conti Grand Cru (Romanee-Conti Grand Cru) 1945. Aztán utoljára betakarították ennek az abszolút luxus dűlőnek a legrégebbi szőlőjét.
Azt látom, hogy a fiatal társaságok sem feltétlenül a bor köré csoportosulnak, egy részük más fajta alkoholokat fogyaszt, habár a különböző fesztiválok jó fórumai a kulturált borfogyasztásnak. A borhoz közösség és idő kell. Ám megváltozott a családok, baráti körök életmódja is, kevesebbszer ülünk le egymással, melyek mind kihatnak a borfogyasztásra. A szőlővel, musttal kapcsolatos edukációt már fiatal korban érdemes lenne elkezdeni, hiszen a tapasztalatok alapján az ember 20 éves korára eldől, mit fogyaszt. Ehhez kell természetesen az is, hogy a közösségi célok túl mutassanak a rövidtávú, önös, üzleti érdekeken, s egyformán gondolkodjunk a szemléletváltást illetően – tette hozzá. Légli Ottó szerint a célok pontosan megfogalmazhatók: a mostani 20 körüliről 30 literre szeretnék növelni a fejenkénti éves borfogyasztást hazánkban. A piaci árak rendezését illetően is tűztek ki célt: a mostani körülbelül egy eurós exportárat szeretnék a duplájára emelni. Ehhez természetesen évek kellenek, a HNT elnöke szerint 7-10 éves távlatban gondolkodnak az előbbi célok elérését illetően.
Élen járt az Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási egyenleg a 2016-2020 közötti időszakban 9-10 százalék között alakult. De többen költöztek a legtöbb balatoni borvidékre is, mint amennyien elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a Villányi és a Kunsági borvidékre. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között mínusz 4 százalék volt – ismertette a távirati iroda. Magyarországon mintegy 62 ezer hektár az árutermelő szőlőültetvények összes területe a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2020-as adatai szerint. A hat borrégióban – Balaton, Duna, Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon és Tokaji – 22 borvidék található. A szőlőterületek eloszlása azonban meglehetősen egyenetlen az egyes borvidékek között. A legnagyobb Kunsági borvidék területe több mint 20 ezer hektár. A nagyobb területek közé tartozik még a Mátrai, az Egri és a Tokaji borvidék.