Ma ünnepli 85. születésnapját Király Levente a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. Király Levente Budapesten látta meg a napvilágot 1937. március 6-án Kőnig Antal és Hangyál Terézia gyermekeként. Édesapja archeológusi pályát szeretett volna fiának. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1959-ben végezte el, majd a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, Megszerette a dél-alföldi várost, az ottani közönség is megszerette őt, így maradt a szegedi társulat tagja. Bár többször hívták máshova, Király Levente mindig nemet mondott és nem bánta meg. 1986-tól örökös tagja lett. 1996-os nyugalomba vonulása óta is szerepek sorát játszotta el. Király Levente 85 - YouTube. Munkásságát számos díjjal ismerték el. 1967-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett, 1988-ban megkapta a SZOT-díjat. 2002-ben elnyerte A színikritikusok díját, 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006-tól a a Nemzet Színésze, a vidéki művészek közül elsőként kapta meg ezt az elismerést.
Pályatársai meglepetésműsorral, közönsége hatalmas tapssal köszöntötte a Reök-palotában kedden délután a 85. születésnapját ünneplő Király Leventét. A közönségtalálkozón a Nemzet Színészével, Szeged Kossuth-díjas díszpolgárával Hollósi Zsolt újságíró beszélgetett pályakezdésről, családjáról, színészetről és arról, hogyan lett a vidékre száműzött művészből városunk szerelmese, akit hat évtized alatt sem tudtak a legnevesebb fővárosi színházak sem elcsábítani Szegedről. Édesapja amatőr régész volt, és őt is annak szánta, de mégis a színészi pályát választotta – derült ki a beszélgetésből. – Igazából a véletlennek köszönhetem, hogy így alakult. Egy barátommal hallottuk, hogy működök egy amatőr társulat a Fehérvári úti kultúrházban. Elmentünk. Király Levente | 100 híres (béta). Tizenhét évesen ott kerültem először kapcsolatba a színészettel. Később a barátom kitalálta, hogy felvételizzünk együtt a színművészetire. Engem felvettek, őt nem. Apám nem is tudta, titokban kezdtem el a főiskolát. De lebuktam, mert valamiért behívták, sokáig neheztelt is rám emiatt, végül mégis megenyhült, amikor látott játszani – idézte fel az indulást Király Levente, aki valójában nem is Király, hanem Kőnig.
Király Levente 1937. március 6-án született Budapesten. Felesége 1967 óta Novák Judit, egy lányuk és egy fiuk született, utóbbi, Király Attila, színész, rendező, koreográfus, aki egy ideig szintén a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja volt. Király Levente 1955-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová azonnal felvették. Király Levente | Nemzeti Színház. Osztályfőnöke az akkor először osztályt indító Szinetár Miklós volt, de nagy hatással voltak rá tanárai, többek között Gellért Endre, és Básti Lajos, akire a felvételin nagy hatással volt Király humoros alakítása, és akivel a főiskolai évek alatt és később is többször is állt együtt színpadon. A főiskolai évek alatt gyakornokként játszott a Nemzeti Színházban. Osztálytársai voltak Balogh Emese, Csűrös Karola, Dégi István, Holl István, Magda Gabriella, Paláncz Ferenc, Pásztor Erzsi, Peczkay Endre, Polgár Géza, Somogyi Miklós, Szekeres Ilona és Vetró Margit, Szinetár Miklós, bár prózai színész osztályt vezetett, nagy hangsúlyt fektetett a zenei képzésre is, illetve a korhoz képest modern elképzelésekkel teli előadásokat hozott létre osztályával (így például az Egy kiállítás képei c. zeneműre komponált előadást).
Volt Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Sir John Falstaff (Shakespeare: IV. Henrik), Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), Firsz (Csehov: Cseresznyéskert), Kean (Dumas-Sartre: Kean, a színész), Galilei (Brecht: Galilei élete), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Svejk (Hasek), Willy Loman (Arthur Miller: Az ügynök halála) és Mikszáth (Görgey: Mikszáth különös házassága). Számos zenés darabban is fellépett, például a Hegedűs a háztetőn, a Chicago, a Jézus Krisztus szupersztár, a La Mancha lovagja, a My Fair Lady című musicalekben. Több mint kétszáz színpadi szerepével a legtöbb szerepet eljátszott magyar színészek egyike. A Luxemburg grófja című operettben az idei évadban is színpadra lép. Pásztor Erzsivel a Kopogós römi című előadásban (fotó: Veréb Simon, forrás:) 1967-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett, a Kossuth-díjat 2003-ban vette át "több évtizedes, sokoldalú művészi pályafutásáért, kiváló szerepformálásaiért". 2006-ban a nemzet színészévé választották, a vidéki művészek közül elsőként.
Alakításainak listája csaknem harminc oldalt tesz ki Szerepet soha nem kért és soha nem adott vissza, alakításainak listája csaknem harminc oldalt tesz ki. Volt Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Sir John Falstaff (Shakespeare: IV. Henrik), Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), Firsz (Csehov: Cseresznyéskert), Kean (Dumas-Sartre: Kean, a színész), Galilei (Brecht: Galilei élete), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Svejk (Hasek), Willy Loman (Arthur Miller: Az ügynök halála), Mikszáth (Görgey: Mikszáth különös házassága). Számos zenés darabban is fellépett, például a Hegedűs a háztetőn, a Chicago, a Jézus Krisztus szupersztár, a La Mancha lovagja, a My Fair Lady című musicalekben. Több mint 200 színpadi szerepével a legtöbb szerepet eljátszott magyar színészek egyike, aki szerepeiben mindig az embert kereste. A Luxemburg grófja című operettben az idei évadban is színpadra lép. Az első vidéki művész, aki a Nemzet Színésze lett 1967-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett, a Kossuth-díjat 2003-ban vette át "több évtizedes, sokoldalú művészi pályafutásáért, kiváló szerepformálásaiért".
Egyetlen porcikám sem kívánta, hogy Szegedre jöjjek, de muszáj volt. A vidéki rendezők akkoriban gyakran jártak fel Budapestre, színészmustrára. Komor István szegedi főrendező Király Leventét is kiszemelte és megkérdezte tőle, volna-e kedve Szegedre jönni. – Egyetlen komolytalan kérdésem volt csak, van ott víz? Mikor kiderült, hogy itt folyik a Tisza, azonnal igent mondtam. Ennek már több mint hatvan éve. Nagyon hamar megszerettem ezt a csodálatos várost. Száműzetésből jöttem Szegedre, és igazi otthonra találtam itt. Hat évtized alatt többször is megpróbálták Budapestre csábítani, de sosem adta be a derekát. A Vígszínházból is jöttek, felajánlották, hogy elviszik, de akkor is nemet mondott. – Amikor Szegedre kerültem olyan kiváló színészekkel játszhattam egy színpadon, mint Kaló Flórián, Domján Edit, vagy Földi Teri. Öröm volt velük egy színpadon állni. Szegeden több mint hatvan év alatt jóformán mindent eljátszhattam, éppen csak operát nem énekeltem, ennyi lehetőséget három Budapesten sem kaptam volna.
Optimális esetben, ha egy házasság válással ér véget úgy, hogy még közös gyerek is van, a szülők megegyeznek annak sorsáról, és a bíró kimondja az ítéletet. De mi történik akkor, ha az egykori házastársak képtelenek egyezségre jutni, és az apánál lenne a legbiztosabb jövője a gyereknek? Érdemes megpróbálni az apának is A statisztikák azt mutatják, hogy az apák rendre alulmaradnak a gyermekelhelyezési perekben, de nem minden úgy van, ahogy a közvélekedés tartja. Gyermek elvétele az anyától film. A fővárosban az anyáknak 50%-kal nagyobb az esélyük arra, hogy náluk helyezik el a gyermeket, mint az apáknak. Azonban amíg a közös megegyezésen alapuló perek 92%-ában úgy egyeznek meg a felek, hogy a gyermek az anyához kerül, addig a vitás perekben a bíróság 60-40%-os arányban dönt az anyák javára. A vizsgált perek adataiból az is kiderül, hogy a perekben ítélkező bírák túlnyomó többsége nő, akik szintén családanyák. A kutatók szerint valószínűsíthető, hogy a válófélben lévő férjek többsége attól tart, a bíróságon nincs esélye más döntésre, ezért inkább lemond a közös felügyeleti jogról, holott a fenti számokból kiderül, hogy nem olyan rosszak a kilátások.
Amíg a mamámmal nem költöztem el, addig nem volt így, mert mama rendben tartott mindent, finanszírozta az ételt, a rezsit, stb....... De mostmár ez nem él. Az anya meg mindentől tartózkodik, telefonját nem vette fel az évek sora alatt egyszer sem, volt hogy ajtót nem nyitott és így tovább. Bonyolult. Engem az érdekel van e esély az apa számára vagy sem? Nekem nem adnák oda kisöcsémet, amiért nincs munkám, tanulok, nincs jövedelem, stb. Gyerek telefonjának elvétele az iskolában? – Jogi Fórum. Mama már idős ehhez és neki már nyugalomra lenne szüksége... Így továbbiakban mi a vélemény/ válasz? A válaszokat előre is köszönöm.
A vizsgált perek adataiból az is kiderül, hogy a perekben ítélkező bírák túlnyomó többsége nő, akik szintén családanyák. A kutatók szerint valószínűsíthető, hogy a válófélben lévő férjek többsége attól tart, a bíróságon nincs esélye más döntésre, ezért inkább lemond a közös felügyeleti jogról, holott a fenti számokból kiderül, hogy nem olyan rosszak a kilátások. A bíróságnak két fő döntési alapja van. Törvényi alapelv, hogy mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, annak jogait biztosítva kell eljárni, továbbá az összes lehetséges körülményt meg kell vizsgálni. Azonban mindezek mellett az ítélőszéknek figyelembe kell venni a gyermek akaratát. Amennyiben az nem tud nyilatkozni erről, hároméves kor felett köteles kirendelni egy szakértőt, valamint tanúként gyakran szükséges bevonni a hozzátartozókat az eljárásba. Gyermek Elvétele Az Anyától / Mik Azok Az Érvek, Amik Miatt Elvhetik Az Anyától A Gyermekét?. Általános szabály, hogy a 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti.