Hogyan is működik a hidraulikus váltó: A hőtermelő által bevitt hőmennyiség megegyezik a lakás fűtésére használt hőmennyiséggel és a hidraulikus váltóban nincsen keveredés (10. 2. ábra). Amennyiben a szekunder oldalon csökken valamelyik hőleadónak a teljesítménye (termosztatikus szabályozó szelep lezár), a szivattyú ettől függetlenül annyi vizet szállít, mint teljes üzem esetén. A szekunder oldal ennyit nem igényel, a többletmennyiség a hidraulikus váltón visszaáramlik a hőtermelőbe (10. Ez a hidraulikus rövidzár biztosítja azt, hogy a szivattyúk az adott fűtési kör számára szükséges tömegáramot egymás zavarása nélkül tudják keringtetni. A hidraulikus váltót megfelelő módon kell kialakítani, ami a hidraulikus váltó két oldalán (primer és szekunder) kialakuló tömegáramok ismeretében történik. Delta inox hidraulikus váltó- Gépész Holding. A méretezés során figyelembe kell venni azt, hogy a hidraulikus váltó "törzsében" kialakuló maximális áramlási sebesség egy adott határsebességet ne haladjon meg, mivel az kedvezőtlenül befolyásolná a hidraulikus váltóban történő áramlásokat.
A Delta hidraulikus váltó alkalmazásának előnyei: • Egyszerűbb szivattyú kiválasztás • A szennyeződések egyszerűbben eltávolíthatók • Könnyebb üzemeltetés • Az alkatrészek (kazán, szivattyú stb. ) élettartama megnő • Egyszerű és gyors beépítés • Energiamegtakarítás Anyaga: rozsdamentes acél (inox-AISI 304L) Maximum üzemi nyomás: 10 bar Maximum üzemi hőmérséklet: 100 °C Csatlakozási méretek: 4x1" vagy 4x 1 1/4" külsőmenet 2x½" belsőmenet Szállítási tartozékok: 1 db hidraulikus váltó 1 db hőszigetelés 1 szett fali tartó Hidraulikus váltó alkalmazása: • Eltérő térfogatáramú körök pl. radiátor és padlófűtés együttes alkalmazása • Kevert körök, többkazános / kaszkád rendszerek • Visszatérő kazánvíz hőfokának emelése • Nagyobb térfogatáram szükséges, mint ami pl. SpiroCross hidraulikus váltó – Spiroterm. fali kazán esetén megengedett • Primer és szekunder oldali szivattyúk összehangolása / nem dolgoznak egymás ellen Delta előnye más hidraulikus váltókkal szemben: • Rozsdamentes kivitel • Formára tervezett szigetelés • Leeresztő, légtelenítő csonk (automata légtelenítő, töltő-ürítő nem tartozék) Beépítési útmutató: A primer és szekunder tömegáramok azonosak, azonban ez a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő.
Kialakítható ugyan saját kivitelezéssel is, de a megvásárolható paletta széles és a kapható hidraulikus váltók belső terelőlemezt, és egyéb csonkokat is kapnak. A belső terelőlemezzel olyan áramlási viszonyok alakíthatók ki bennük, hogy elkerülhető legyen, hogy a fűtővíz egyszerűen ezen a "mini körön" halad át, a hőleadók kihagyásával. A plusz funkcionális csonkokkal pedig megoldható a légtelenítés a tetején, töltés-ürítés pedig a váltó alján. A hidraulikus váltóba be kell még építeni egy gyűjtő hőmérsékletérzékelőt, hogy az összetett fűtési rendszereknél, időjárásfüggő szabályozásnál meghatározható legyen a hőmérséklet. Ugyanis a fűtőkészülékben kialakuló előremenő hőmérséklet nem feltétlenül egyezik meg a tényleges rendszer előremenő hőmérsékletével, mert a váltón belül keveredés jön létre (10. 5. Hogyan válasszunk ki a megfelelő hidraulika folyadékot ipari. Fűtési rendszerbe bekötött hidraulikus váltó hőmérséklet-érzékelővel. Mikor van szükség hidraulikus váltóra? Feltétlenül szükség van hidrováltóra a fűtési rendszerben, ha a kazánhoz több hőleadó rendszert szeretnénk illeszteni; a padlófűtési és a radiátoros fűtési rendszert hőcserélő nélkül használjuk; hőcserélő nélkül fűtünk egy kevert kört; azt tapasztaljuk, hogy a kazán gyakran ki-bekapcsol; illetve, ha a kazánban lévő szivattyú nem tud megfelelő tömegáramot biztosítani, azaz a távolabb elhelyezkedő radiátorok hidegek.
A dugattyús szivattyúk tipikus viszkozitási tartománya üzemi hőmérsékleten 10-160 cSt. Fogaskerekes szivattyúk: A fogaskerék-szivattyúk tipikusan a három szivattyútípus közül a leghatékonyabbak, akár nagyobb mennyiségű szennyeződést is jobban elviselnek. A fogaskerék-szivattyúk úgy működnek, hogy nyomás alá helyezik a folyadékot a fogaskerekek fogazott fogainak levegőmennyisége és a fogaskerékház belseje között, majd kiürítik a folyadékot. A fogaskerék-szivattyúk két fő típusa belső és külső. A belső fogaskerék-szivattyúk széles viszkozitásválasztékot kínálnak, amelyek közül a legmagasabb a legfeljebb 2200 cSt. Ez a szivattyú típus jó hatékonyságot és csendes működést biztosít, és 3000 és 3500 psi közötti nyomást eredményez. A külső fogaskerék-szivattyúk kevésbé hatékonyak, mint az beslő fogskerék szivattyúk, de ennek is vannak előnyei. Könnyű karbantartást, folyamatos folyadék áramlást biztosítanak, és olcsóbb megvásárolni és javítani is. A belső fogaskerék-szivattyúhoz hasonlóan ezek a szivattyúk 3 000 és 3500 psi közötti nyomást eredményezhetnek, de viszkozitási tartományuk 300 cSt.
Ezeknek a szivattyú típusoknak mindegyike egy bizonyos teljesítmény-feladathoz és működéshez van kialakítva. Minden egyes szivattyú típust eseti alapon kell kezelni a kenőanyag kiválasztásához. Vane, azaz lapátos szivattyú: A lapátos szivattyú kialakítása pontosan az ami a nevében van. A szivattyú belsejében egy forgórész van, amely résszel van szerelve egy tengelyre amely excentrikusan forog egy bütyökgyűrű körül. Mivel a rotorok és a lapátok a bütykös gyűrű belsejében forognak, a lapátok a két érintkező felület közötti belső érintkezés miatt kophatnak. Emiatt ezek a szivattyúk jellemzően drágábbak, de nagyon jók a folyamatos folyadék áramlás fenntartásához. A szárnyas szivattyúk rendszerint 14 és 160 centisztok (cSt) viszkozitási tartományú hidraulika folyadékot igényelnek üzemi hőmérsékleten. Dugattyús szivattyú: A dugattyús szivattyúk a tipikus, közúti, mobil hidraulikus szivattyúk. Tartósabb működésre vannak tervezve, mint a lapátos szivattyú. Sokkal magasabb üzemi nyomást eredményezhetnek - akár 6000 psi.
Utóbbi oka leggyakrabban az, hogy a modern cirkók szivattyúja általában kis teljesítményű, így csak körülbelül öt radiátor számára képesek tömegáramot biztosítani. Ha viszont még egy szivattyút építünk a rendszerbe, az automatikusan változtatja a tömegáramot, így a távolabbi radiátorok is felfűthetők. Viszont ezt a plusz szivattyút sorban nem köthetjük rá a kazán vezetékére, ezért szükséges a hidrováltó alkalmazása, amely leválasztja a kazánt a hőleadó felülettől. Ebben az esetben be kell szerezni egy olyan elektromos kapcsolódobozt is, amely a szobatermosztát fűtési igényéhez igazodva el tudja indítani a szivattyút és a kazánt.
Csóka Edit a népességfogyás kérdését is boncolgatta, miszerint a fiatalok nem fognak Magyarországon maradni, ha úgy érzik, hogy egy kulturálisan szegény országban élnek. A kultúra és vonzereje fenntartásához véleménye szerint nemcsak csodálatos múzeumok kellenek, hanem emberek is, akik szakmailag száz százalékosan tudják őket működtetni. *Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy az ILO a kormány ellenében foglalt állást. Közalkalmazotti béremelés 2010.html. Valójában az ILO egyelőre nem foglalt állást. **Cikkünk megjelenésekor több pontatlanságot is tartalmazott, ezeket január 23-án javítottuk. Címlapkép: MTI/Rosta Tibor
A közalkalmazotti jogviszony átalakulása után ez egy újabb döntés, amely a kulturális szakma elismertségét, megbecsülését növeli - emelte ki a tárca közleménye, hozzátéve: az igényfelmérés során összesen mintegy 3000 intézmény közel 26 ezer dolgozójának emelkedik a bére 2022. január 1-jétől. Nyitókép:
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elkötelezett a kulturális dolgozók megbecsülése és munkájuk elismerése mellett, ezért a kormány által 2021. decemberben elfogadott kormányhatározat alapján februárban kézhez kapják a 20 százalékos béremelést a kulturális területen dolgozók - közölte a tárca hétfőn az MTI-vel. Közalkalmazotti béremelés 2010 c'est par içi. Az Emmi közleménye emlékeztet: a korábbi években több olyan intézkedés történt, melyek segítették a kulturális területen dolgozók pályán tartását, illetve elősegítették, hogy a kulturális szféra a fiataloknak is vonzó pályát jelentsen, életpályát, hivatást tudjanak találni a különféle kulturális intézményekben, célt és elhivatottságot adva ezzel a kezükbe. Ezeket a célokat szolgálta a 2017-ben bevezetett kulturális illetménypótlék, amely a közgyűjteményi és közművelődési dolgozóknak 1 százalékos bérpótlékot jelent. Ez az illetmény azóta is folyamatos - idézi fel a közlemény. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Forrás: MTI/Balogh Zoltán Mint az Emmi hangsúlyozta, a 2020-ra ütemezett, 6 százalékos béremelés több mint 5 milliárd forint többletforrást jelentett a szektornak, ezt 2020. január 1-jéig visszamenőleg megkapták a közalkalmazotti státuszból kilépő dolgozók.
Mindazonáltal a bérkülönbségek legfontosabb hozadéka, hogy – miután az EMMI a dolgozók novemberi bérét veszi alapul – sokan vannak, akik egyáltalán nem fogják érezni a béremelés hatását mert tavaly is a garantált bérminimumot kapták és az idén sem haladja meg a bérük az ebben az évben érvényes garantált bérminimumot. Ugyanis a végrehajtásban a minisztérium szakállamtitkársága ragaszkodik ahhoz, hogy a tavaly novemberi bért kell alapul venni és ehhez először a kulturális ágazati béremelést kell hozzászámítani. Így az említett alacsonykeresetű dolgozóknál a garantált béremelés és a kulturális ágazati béremelés egy és ugyanaz az összeg. Közalkalmazotti béremelés 2020. Így sokan épp annyit fognak kapni, mint korábban. Mint Csóka Edit közművelődési tagozatvezető, elnökségi tag a bérrendezéssel kapcsolatos anomáliákról elmondta, van olyan intézmény, ahol az alacsony alapbér elnyeli az emelést a dolgozók 70 százalékánál, ez különösen a kis falvakra igaz. A 20 százalékos béremelésbe ráadásul nem lehet beszámítani a GYES-en és GYED-en lévőket, így nem tudni mi lesz velük, mikor visszatérnek.
A kulturális dolgozók jelentős többsége – az önkormányzati intézményeknél dolgozók nagy része – ugyanakkor a garantált bérminimumot keresi meg. A dolgozók vagy a garantált bérminimum-emelést kapják meg, vagy a húszszázalékos emelést. A garantált bérminimum idén 219 ezer forint, ami jövőre bruttó 260 ezer forintra emelkedik. A kulturális dolgozók már februárban megkapják a béremelést | Demokrata. Azaz: esetükben a garantált bérminimum-emelés megfelel a hússzázalékos béremelésnek. – Ha a bruttó 400 ezer forint felett járó átlagkeresethez viszonyítjuk a megemelt béreket, akkor ez az összeg még mindig a béka feneke alatt van – tette hozzá a KKDSZ elnöke.