2022. ápr 14. 18:38 Az NVI megállapította a választás országos listás végeredményét / Fotó: MTI/Kovács Tamás Megállapította az április 3-ai országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A parlamenti választáson a magyarországi választók egyrészt szavazhattak az egyéni választókerület jelöltjére, másrészt a pártlistákra (illetve nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra). A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhattak a pártlistákra. Nemzetiségi választás eredménye - Tiszakanyár honlapja. ( A legfrissebb hírek itt) Az egyéni választókerületekben az a jelölt lett képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok múlt pénteken és szombaton meghozták az egyéni választókerületek választásának eredményét megállapító határozataikat, ezek április 12-én jogerőre emelkedtek. Szintén jogerőre emelkedtek a területi választási bizottságoknak az országos listás választás területi részeredményéről szóló határozatai is.
Tervei szerint a parlament megalakulása után – erre vonatkozóan – a Magyarországi nemzetiségek bizottságával törvénymódosító javaslatot nyújtanak be. A 2026-os választásra úgy szeretnénk eljutni, hogy az utolsó két hónapban egyáltalán ne is kelljen regisztrálni már, mert bőven meg kell legyen az a német regisztrációs létszám, ami szükséges a német képviselői mandátumhoz – hangsúlyozta. Német lista helyett pártok? A regisztrációs listákról való leiratkozások okát Ritter Imre nem az identitási kérdésekben látja. Sokan úgy gondolták, biztosan meglesz a német mandátum, az nem probléma, és most nekik és az ország szempontjából is az a fontosabb, hogy egy pártra adja le a szavazatát, ne pedig a német listára – mondta el a nemzetiségi képviselő. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata számára a tanulság az, hogy sokkal erőteljesebb, átfogóbb tájékoztatást kell adniuk a választóiknak. Ritter Imre úgy fogalmazott: Objektív tény, hogy a rendszerváltás óta lezajlott kilenc parlamenti választás közül egyetlenegynek a politikai végeredményét sem befolyásolta vagy befolyásolta volna a nemzetiségi regisztráció.
A kérelem benyújtásának részletes szabályait ITT találja. Aki korábban (például a 2014-es vagy 2018-as választásokat megelőzően) már kérte nemzetiségi regisztrációját, annak a kérelme visszavonásig érvényes, most nem kell új kérelmet beadnia. Az erre vonatkozó információ az értesítőben is megjelenik. A hazánkban elismert 13 nemzetiség: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Az országgyűlési választáson a nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi önkormányzatoknak is ajánlásokat kell összegyűjteniük. Nemzetiségi lista állításához a szavazóköri névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább 1%-ának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Ha Ön nemzetiségi választópolgárként regisztrál az országgyűlési választásokra, nemzetiségének országos önkormányzata megkapja az Ön nevét és lakcímét az ajánlásgyűjtés elősegítése érdekében. A nemzetiségi önkormányzat az Ön adatait csak az ajánlásgyűjtés céljából használhatja.
Átlagkereset munkanélküli járadék igazoláson Az átlagkereset számítása (átlagszámítás) programunkban a törvényi szabályozásoknak megfelelően működik. A Kulcs-Bér 2009. évi programban a kilépő munkanélküli járadék igazoláson a következő Flt. ( Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény) szabályozásnak kell, hogy megfeleljen az átlagkereset megállapítása: "Flt. 26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. " A kilépők átlagkereset számításánál a törzsbér összegét a lezárt időszakokból kell kigyűjteni és tartalmazhat egyéb bérjellegű jövedelemelemeket is. Az előbbieknek megfelelő – álláskeresési járadék igényléséhez kiadandó adatlapon feltüntetett – adatok helyes megállapítása érdekében, a kilépő átlagkereset számításhoz a következőket kell tenni: A Dolgozók/Jogviszony/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pont Lezárt időszakok átlagkeresetei kartonon található táblázatot kell kitölteni az előző négy negyedévre vonatkozóan.
Az eddigiekkel ellentétben - a folyósítási idő rövidülésével - nem kaphatnak álláskeresési segélyt azok az álláskeresők, akik legalább 180 napig álláskeresési járadékra voltak jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, valamint azok sem, akik álláskeresési járadékra nem jogosultak, de az álláskeresővé válást megelőző 4 évben legalább 200 nap jogosító idővel rendelkeznek. A munkavégzés helye Emellett a munka csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha a munkahely és a lakóhely közötti napi - tömegközlekedési eszközzel - oda- és visszautazás ideje a 3 órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő nő és 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a 2 órát nem haladja meg, illetve ha az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, ezeken a feltételeken túl a munkahely akkor is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Magyarországon tehát az Flt. határozza meg, hogy ki és milyen feltételek mellett jogosult álláskeresési járadékra (a továbbiakban: járadék), nyugdíj előtti álláskeresési segélyre (a továbbiakban: segély) és költségtérítésre. Tekintettel arra, hogy elsősorban az álláskeresők újbóli munkaerő-piaci elhelyezése a legfontosabb cél (aktív foglalkoztatáspolitika), a járadék, a segély és a költségtérítés megállapítása előtt minden esetben vizsgálni kell, hogy a munkaügyi szervezet tud-e megfelelő munkahelyet felajánlani, illetve aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása eredményre vezethet-e az álláskereső tekintetében. Ki jogosult álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadék azt illeti meg, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
törvényben meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja szerinti havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani [Flt. 26. § (1) bekezdés]. Az álláskeresési járadék napi összege a kiszámított járadékalap hatvan százaléka, legfeljebb azonban a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg lehet [Flt. § (5) bekezdés]. Mennyi ideig folyósítható az álláskeresési járadék? Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. HR & Munkajog akció – 8 hónap lapszámai 6 hónap áráért! Május 31-éig HR & Munkajog című szaklapunkat 25%-os kedvezménnyel rendelheti meg! A 2015. május 1.
Folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. A folyósítás kezdő napja pedig az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. A fentiek alapján tehát célszerű mielőbb kérelmezni az ellátást, lehetőleg már az utolsó munkanapot követően, hogy minél hamarabb folyósítsák számunkra az összeget, mely egy átmeneti segítséget jelent a munkakeresés fázisában – tanácsolta végezetül dr. Fekete Klaudia.