(János 13/18. ) A 12 tanítvány 4 hármas csoportba rendeződik a súlyos kijelentés hatására. Ez a hullámzás - mint egy szinuszgörbe - vonul végig a tanítványokon. Az árulás bejelentésének reakcióit ábrázolja kitűnően Leonardo. Az asztalon lévő tárgyak teljes nyugalmat árasztanak, a tányérok üresek, a poharakban a bor félig van (a nyomatok alapján nem látszik, hogy a bor fehér-e, vagy vörös). A kenyerek még nincsenek megtörve. Ha azonban figyelmesen nézzük az asztalt, feltűnik 3 tárgy, melyek egy dráma előjelei. Az a néző, aki nem ismeri az írás szavait, mégis megállapíthatja ezen tárgyakból, hogy súlyos, drámai események vannak készülőben. A kulcsfontosságú tárgy a KIDŐLT SÓ, melyet Júdás lök ki a könyökével Jézus szavainak hallatán. Az utolsó vacsora festmeny. A kidőlt só - amint a közmondás is tartja - veszekedés, harag, szövetség szétbomlásának előjele. Valószínű, hogy ez abból az ősi, zsidó szokásból ered, melyről a Biblia a következőket írja: "Sózz meg minden áldozatot, melyet fölajánlasz, és ne szűnjél meg a te Istened szövetségének sóját hinteni áldozatodra.
A sókristályok (kockák) felnagyítva láthatók, és megjelenik egy jellegzetes, Leonardós táj is. ("A kocka el van vetve" szállóige beteljesedése. ) Részletesebb képelemzés: Szilárdfy Zoltán művészettörténész barátomtól kaptam egy plakátnagyságú reprodukciót, mely Rubens másolatát ábrázolta Leonardo Utolsó vacsorájáról. Utolsó vacsora festésére kaptam megrendelést, és ehhez kértem kölcsön Zoltántól az említett nyomatot. Természetesen fontos volt, hogy minden részlet rákerüljön a készülő műre, így festés közben figyeltem fel erre a művészettörténetileg is jelentős részletre. P. Rubens másolata "Bizony, bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem. ) E szavakat Jézus mondja azon a vacsorán, melyet utoljára töltött tanítványaival. Ezt az eseményt tartják az Eukarisztia, ill. Úrvacsora megalapításának. Az utolsó vacsora festmény elemzése. Leonardo ezt a jelenetet festette meg hatalmas freskóján: (Santa Maria delle Grazie kolostor ebédlőjének falán, 460 x 880 cm). Középen a szelíd és "beletörődött" Jézus jelenti be ezeket a szavakat, de arckifejezésében benne van az is, amit előzőleg mondott: "Az Írásnak be kell teljesednie. "
Több száz vagy akár ezer színárnyalat létezik, így az elkészült kép tényleg tökéletes lesz. Minden tasak egy adott színárnyalatot tartalmaz, és egy számmal vagy egy szimbólummal van megjelölve. Szimbólumok szerepelnek a vásznon is, így könnyen követheted, hogy az adott színű gyémánt hova való. Nem kell aggódnod afelől, hogy elfogynak a gyémántok. A tasakban lévő mennyiség bőségesen elegendő lesz, rá is számolunk egy kicsit. Küldünk egy speciális tálcát is, amelyre a gyémántokat ki tudod önteni, így a gyémántozó tollal kényelmesen dolgozhatsz majd. Miután kiöntötted, rázd meg a tálat! VEOL - Elárverezik Leonardo Az utolsó vacsorájának ritka vázlatait. A gyémántok nézzenek lapos oldalukkal lefelé, hogy fel tudd szedni őket. Ragasztós felülettel bevont vászon Örülni fogsz, hogy nem kell ragasztót használnod a gyémántokhoz. A gyémántozási folyamat egyszerű, és a vászon ragadós felületének köszönhetően nem lesz ragasztós az ujjad. Húzd le fokozatosan a védőfóliát a vászon azon részéről, ahova a gyémántokat fel szeretnéd helyezni. Ha így jársz el, szépen megragadnak.
A Nagybányai Tájképfestő Telepen készült művekből nyílt kiállítás az Alföldi Galéria emeleti termeiben. A kortárs alkotók a híres nagybányai festőiskola hagyományait követik, de egyúttal a XXI. századra jellemző tájképfestészeti nyelvet is megpróbálják kialakítani. Nagybánya és Hódmezővásárhely hosszú évek óta testvérvárosi kapcsolatot ápol egymással. Számos közös vonás fedezhető fel történetükben, többek között mindkét település képes volt a mai napig is élő képzőművészeti iskolát teremteni – hangsúlyozta dr. Kószó Péter alpolgármester köszöntőjében. A Nagybányai Tájképfestő Telep 1996-ban jött létre a nagybányai festőiskola 100. éves évfordulója alkalmából és Véső Ágoston vezetésével közel 15 éve működik. – Nagybánya a magyar képzőművészet legnagyobb teljesítménye. Rendkívül nagy a kulturális hagyománya és mi ezt szeretnénk ápolni, a valós történetét óvni. Ugyanakkor a gyakorlatban megpróbáljuk ezeket az értékeket továbbéltetni azzal, hogy igyekszünk a XXI. Gyulai Hírlap - Nagybányai festők nyomában Gyulán. századi tájképfestészet nyelvét is kialakítani – mondta Véső.
Az Alföldi Galéria állandó kiállításán most is látható egy kis méretű festmény, mely a párizsi mulatóban hegedű szó mellett búslakodó Endre Bélát ábrázolja. Tóth Károly szerint feltételezhető, hogy ezzel egy időben készülhetett a most előkerült műalkotás, mely a két külföldön tanult és itthon jelentős életművet létrehozó festő 110 évvel ezelőtti közös párizsi kalandjának emléke. A Hegedűs László festette Endre Béla-portrét a MissionArt Galéria tulajdonosa, Jurecskó László és a galéria hódmezővásárhelyi születésű művészettörténésze, Tóth Károly közösen megvásárolták, és most a Tornyai János Múzeum számára hosszú távú letétbe adják. Nagybányai festők kiállítása a kaposvári múzeumban – kultúra.hu. Mint mondták azért, hogy a vásárhelyi közönség is megismerkedhessen az alkotással, illetve hogy bizonyítsák a köz- és magánszféra pozitív együttműködési lehetőségét a mecenatúra területén. A legendás nagybányai művésztelep alkotóinak csaknem kilencven festményéből és grafikájából nyílt kiállítást július 12-éig tekinthetik meg az érdeklődők az Alföldi Galériában.
Kondrák Károly emlékkiállítás 2022. 05. 13 Kondrák Károly (1930-2002) nagybányai szobrászművésznek szervez emlékkiállítást a Nagybányai Művészeti Múzeum. A szobrászati munkásságát, de grafikákat és festmányeket is felsorakoztató kiállíts megnyijtójára 2022. május 14-én, szombaton 18 órától kerül sor, a Múzeumok (... ) olvasd tovább 32 millió forintért kelt el Bak Imre ikonikus festménye 2022. 03. 29 Elkelt a magyar kortárs festészet meghatározó remekműve: Bak Imre Festmény II. című alkotásáért 32 millió forintot fizettek március 27-én a Virág Judit Galéria aukcióján. A háború utáni és a kortárs magyar festészet alkotásait felvonultató árverésen Bak mellett olyan kiváló művészek alkotásai is (... ) olvasd tovább Madarassy György Tamás kiállítása a Nagybányai Művésztelepen 2022. 01 2022. március 5-én szombaton 18 órakor nyílik Madarassy György Tamás festőművész Natura című kiállítása, a Nagybányai Művésztelep Hollósy pavilonjában. Az elmúlt tíz év 120 alkotását mutatja be a nagybányai művész, aki Nyíregyházán él.
Az ő értelmezésében a kommunista diktatúra évtizedeire utal. – Sokan nosztalgiával gondolnak vissza arra a korszakra, jóllehet a valóságban kegyetlen rabsággá változtatta az emberek életét – hangsúlyozta a meghívott. Kaczkó Zita zárszóként arról tájékoztatta a publikumot, hogy a múzeumok éjszakájára különleges programokkal készülnek, ezért június 24-én este mindenkit szeretettel várnak a Tájvízházba, ahol többek között Kovács Emil Lajos munkáit is megnézhetik majd a betérők. A hat évvel ezelőtti megnyitása óta a legnagyobb nézőcsúcsát érte el 15 ezer látogatóval a szentendrei MűvészetMalom, ahol vasárnapig tekinthető meg a nagybányai festőiskola művészeinek kiállítása – közölte Kiss Zsuzsa hétfőn az MTI-vel. A kiállítás október 1-jén nyílt meg, s az 1896-tól 1944-ig működött nagybányai iskola alkotóinak legszebb képeit mutatják be – mondta az intézmény sajtóreferense. A 116 festmény egy részét a Magyar Nemzeti Galéria adta kölcsön, több kép magángyűjteményből került ide, 38 alkotást pedig a nagybányai megyei múzeum bocsátotta a kiállítók rendelkezésére.
Bár "zöld lovaikat és lila fáikat" megszólta a kritika, mégis sikert arattak. Az igazi áttörést azonban a Nemzeti Szalonban 1903-ban nyílt Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítás jelentette. A művésztelepi munka és az újító törekvések létjogosultsága nyert itt elismerést. A XX. század elején a művésztelep fiataljai már Párizsban keresték a példát. Matisse, Gauguine művészete vált ihletővé számukra. Nagybányáról indultak és Nagybányára tértek vissza, ők a neoimpresszionistáknak, röviden neósoknak nevezett festők, akik sötét körvonalakkal, szerkesztett képkivágásokkal törték meg a plein air festészet oldottságát. Elsőként Czóbel Béla hozta magával Párizsból a Fauves-(Vadak) művészcsoport elveit. E körhöz olyan festők csatlakoztak, mint Boromisza Tibor, Czigány Dezső, Perlrott-Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor. Ziffer Sándor: Festőnő a Szajna-partján (1910-11) Az alapítók közül Iványi Grünwald Béla szimpatizált a fiatalok újító mozgalmával, majd az 1907-es budapesti Gauguin-kiállítás hatására maga is stílust váltott.