Péntek este kell számítani záporra, zivatarra, az ország nagy részére veszélyjelzést is kiadtak. Hidegfront érkezik a hétvégén, ennek hatására többfelé lehetnek záporok, erős széllel kísért zivatarok, de a hőség nem sokat enyhül. Néhol 30 fok körülire mérséklődik a meleg, de többfelé továbbra is 35 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók – derül ki a Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből. A hőség veszélye miatt péntekre Budapestre, valamint Pest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyére adta ki a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat. Itthon: Némi enyhülést hoz a hétvégén érkező hidegfront | hvg.hu. Az ország nagy részén másodfokú, továbbá két megyére – Vas és Zala – elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt. Emellett az ország nagy részére zivatarveszély miatt is adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Pénteken, július elsején kezdetben csak kevés fátyolfelhő zavarja a napsütést. A késő délutáni óráktól a Dunától keletre már szórványosan előfordulhat zápor, zivatar.
A déli oldalon a könnyebbségek miatt rengeteg különítmény próbálkozik, akik az elölről pesztráló vezető, a hátulról taszigáló serpák és persze palackozott oxigén nélkül az életben nem jutnának fel a hegyre. A magyarok a szezonban egyedüliként, mászásetikai okokból a mozgást könnyítő oxigénrásegítés nélkül másztak - az eddigi 1300 csúcsra érkezésből tán 80 volt oxigénmentes -, pedig a zuhanó oxigénmennyiség rengeteg veszélyt rejteget: állandó rossz közérzet, meredeken csökkenő teljesítőképesség, halálos ödémák. A nemzetközi csapat hamar szétzilálódott, a magyar mászók elszakadva, önálló ütemterv szerint jártak fel-le a hegyen (az expedíciós mászás kész ingajárat, állandóan feljebb kell menni, ott táborhelyeket kialakítani, szokni a magasságot, majd vissza kell térni regenerálódni, és megint újra). Csere a csúcson, avagy ki volt az első magyar, aki feljutott a Mount Everestre? | Felvidék.ma. Ebben az is közrejátszott, hogy április 30-án az éppen velük mozgó brit Peter Legate kicsúszott, és halálos balesetet szenvedett. Innentől kezdve balszerencse kísérte a magyarok próbálkozásait is, előbb Várkonyi László fordult vissza torokgyulladás miatt, majd csúcskísérlet előtt Mezey László kapott hasmenést, amitől teljesen legyengült.
A pénzért cserébe azt kérte az ISM, hogy ezúttal ne a vagányabb, Tibet felé eső északi oldalon, hanem az inkább sikerrel kecsegtető déli, nepáli útvonalon próbálkozzanak, még akkor is, ha itt négyszer annyiba kerül a csúcsengedély. "Nem akarunk hősi halottakat" - érvelt az indulás előtt egy fórumon az ISM illetékese. Kiszállt viszont a buliból a magyar hegymászás egyik legendás alakja, Ozsváth Attila, aki két héttel az indulás előtt még a csapat technikai vezetője volt, mondván, sem az útvonallal, sem a döntés módjával, sem a kapkodó szervezéssel nem ért egyet. Mint nyílt levelében fogalmazott, nem akar egy dilettáns módon szervezett, politikai felhangokkal kísért úton részt venni. Magyar hegymászók a mount everesten 3. A cikk nyomán a mászók nem, de a szponzorok egy része visszahőkölt. Az expedíció április elején, a Yeti Airlines belföldi röpte és egy hét gyaloglás után érkezett az 5300 méteren fekvő, nagy nemzetközi kempingre emlékeztető alaptáborba, amikor ott időzött a legendás Tenzing serpa és Sir Hillary fia is, akik az 1953-as, első mászás jövőre esedékes 50. évfordulója előkészítőiként érkeztek.
Az események ezúttal sem indultak jól, a brit Peter Legatet, aki csatlakozott a magyar expedícióhoz, a vihar lesodorta a szikláról, ráadásul az első csúcstámadási kísérlet sem járt sikerrel. Az utolsó csúcstámadásra két hegymászó vállalkozott, Erőss Zsolt és Várkonyi László; utóbbi 8749 méterig, a Déli-csúcsig jutott pótlólagos oxigén használata nélkül, Erőss azonban oxigénpalackot használt az utolsó szakaszon. Magyar hegymászók a mount everesten home. Erőss Zsolt sokáig legyőzhetetlennek bizonyult Ennek két oka olt: a korábbi csúcstámadási kísérletben annyira kimerült, hogy nem regenerálódott teljesen, palack nélkül nem ért volna fel, másrészt ezúttal mindenképpen szerették volna sikerrel zárni az expedíciót, a jó időjárási körülmények pedig megadták az esélyt. Erőss Zsolt 2002. május 25-én, szombat délelőtt fél 11-kor első magyarként ért fel a Mount Everest tetejére, amiért itthon megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. A 2002-es sikeres vállalkozásról és a csúcsmászásról készült videó: A HARMADIK MAGYAR MOUNT EVEREST-EXPEDÍCIÓ (2002) TAGJAI Vezető: Ács Zoltán.
Az adatok feldolgozása természetesen eltart még egy darabig, részben azért mert az Antarktiszon lévő teleszkóp (South Pole Telescope) adatait tartalmazó merevlemez elszállításával meg kell várni a kedvező időjárási körülményeket, azaz az októberben beköszöntő sarki tavaszt. Az eseményhorizont mögötti jelenségeket ugyan mai tudásunk szerint képtelenség tanulmányozni, a határfelület előtti történéseket viszont, immár bizonyított módon, meg lehet vizsgálni. A kutatók elképzelése az volt, hogy az eseményhorizont körül felhalmozódott anyagról begyűjtött adatokat vizualizálják. Vasgolyó egy gumihártyán Képzeljük el, hogy a téridő fekete lyuk körüli része egy hatalmas, kifeszített, vékony gumihártya, a vizsgált fekete lyuk pedig egy kicsi, de igen nehéz vasgolyó. Ha a golyót elhelyezzük a rétegen, mélyedést alakít ki, és az egész felület ezen pont felé kezd el lejteni. Tegyük fel, hogy ez a mélyedés olyan nagy, hogy nem is látjuk az alját. Az üreg jelöli a fekete lyuk eseményhorizonton túli részét.
Az Event Horizon Telescope újra akcióban Publikálva 2021. április 1. 18:30 Két éve már, hogy az első konkrét fénykép megszületett egy fekete lyukról, mely a számítások szerint 6, 5 milliárdszor nagyobb tömegű a Napnál, és tőlünk 55 millió fényévre található. Az egész világsajtót bejáró fotó nemzetközi összefogás eredményeként született: az Event Horizon Telescope (EHT) egy, a világ minden tájáról bevetett teleszkóphálózat, mely nyolc rádiótávcsőből áll, és nevükhöz hűen a rádióhullámokat lehet detektálni velük. Az EHT-val dolgozó csillagászok most egy új képet tettek közzé a már lefotózott fekete lyukról, melyen polarizált fény segítségével láthatóvá váltak a lyukat körülölelő mágneses mezők. A lényegesen élesebb képen jól látható, hogy a lyuk pereme körül spirál alakban mozognak a sugáráramlatok, ami alapján kijelenthető, hogy az objektum mágneses mezeje rendezett. Ez pedig azért fontos, mert csak a rendezett mágneses mezőkből tudnak sugáráramlatok megszületni, a rendezetlenekből nem.
A Földtől körülbelül 27 000 fényévre található a Sgr A*, és bár egy hatalmas objektumról van szó, innen nézve mindössze akkorának látszik mint egy fánk a Hold felszínén. Emiatt egy rendkívül nagy teljesítményű rádiótávcső-hálózatra volt szükség, mely az EHT kollaboráció által valósult meg. Világszerte összesen nyolc hatalmas rádiótávcső összekapcsolásával egy "Föld-méretű" virtuális távcsövet alakítottak ki, ezáltal a felbontóképességet maximálisra növelve. A felvételeket még 2017-ben készítették, több éjszakán keresztül gyűjtve a beérkező adatokat. Ezt csak azóta sikerült feldolgozni óriási munka révén, amelyben több mint 300 kutató és 80 intézet vett részt világszerte. Az adatokat szuperszámítógépek segítségével elemezték és számos fekete lyuk szimulációval hasonlították össze. Az EHT hálózat tagjai például a chilei Atacama-sivatagban levő Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) és az Atacama Pathfinder EXperiment (APEX) rádiótávcsövek. Ezek az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nevű nemzetközi csillagászati szervezet részei.