Irodalom érettségi Petőfi Sándor: A XIX. század költői A vers 1847 januárjában keletkezett. Ez a vers Petőfi legismertebb ars poeticája. Olyan mű, amely a költő művészi hitvallását, a költészet és a költő feladatát mutatja be. A vers központi gondolata: Mi a költő feladata? Magyarországon sajátos módon fonódott össze történelem és költészet. A költők kiemelt feladata volt vezetni a népet, segíteni őket uralomra jutni a politikában. "Ha …
A vátesz a költészetben a prófétai indíttatású, látnoki szerepben fellépő költő megnevezésére használt elnevezés. Jellegzetes költői szerep a romantika irodalmában) látomásköltészetének két legmeghatározóbb verse: Egy gondolat bánt engemet, A XIX. sz. költői (ide tartozik még Az ítélet c. vers) Egy gondolat bánt engemet (1846) elemzése: Petőfi történelemszemlélete: szerinte hamarosan jön egy nagy, véres kegyetlen háború, amiben a jó és a rossz fognak összecsapni, és a jó végül győzedelmeskedni fog. műfaja: rapszódia (A rapszódia lírai műfaj, de az irodalomba az azonos nevű zenei műfaj nyomán került át. A romantika korára jellemző. Jellegzetes vonása a zaklatottság kötetlen külső forma, illetve ritmus, emelkedett hangnem, a személyes kifejezésmód és a kötetlen szerkezet, ez utóbbi annak a következménye, hogy a szerkezeti egységek nem logikailag, hanem a képzelet és az asszociációk révén kapcsolódnak egymáshoz. ) a. ) A vers nyomtatási képe: Nincsenek versszakok. A sorok változó hosszúságúak.
Így történik ez a XIX. század költői c. versében is. A költők romantika korában elterjedt szerepét teljesíti ki versében, mely szerint a poéták a világ el nem ismert törvényhozói, akiknek nemcsak szóban, hanem tettben is ki kell állniuk ideáljaik mellett. (Shelley) Petőfi "lángoszlopként" jellemzi fenti versében a XIX. század költőinek szerepét. A költő Isten küldötte, lángoszlop, mely vezeti népét - ahogy Mózes is tette a Bibliába -, a költészet pedig politikai tetté válik. A költők kötelessége népvezéri szerepüket betölteni, s az embereket elvezetni a Kánaánba. Szent küldetés tehát a költőé, aminek megfelelni nem könnyű feladat. Közben elítéli és átkozza a gyáva, hamis és hazug prófétákat. Szerepe ezen a ponton immár túlnő a prófétai és apostoli szerepen, s a jövőbe tekint révülő tekintete a cél, a Kánaán felé. Az utopisztikus, demokratikus világ eljövetele igazolhatja be a költő tetteit. A prófécia beteljesül. A költő saját sorsáról már korábban is írt, a Szeptember végén c. versében utal dicső, ám erőszakos halálára.
A lírai ént, a hősi halál keresésében a közjó szolgálata motiválja. e. ) Versritmus és tempóváltás: meghatározó verslábak: Jambus és Anapesztus A XIX. század költői (1847) elemzés: a. ) Cím vizsgálata: A cím elmondja, hogy költőkről szól, d elhallgatja, hogy mi fog történni a költőkkel. A címet többféle képen is kilehetne egészíteni: pl. költőiről, költőinek feladata. A cím alapján az olvasó kritikát várna. b. ) Beszédhelyzet: Beszélő: a lírai én – magyarázó, érvelő, meggyőző szándék olvasható ki megszólalásából. A lírai én vátesz költői szerepben van. Kora költőihez szól. A beszélő személyes érintettségét mutatja, hogy aggódik az emberek sorsa miatt és zaklatott A beszélő biztos saját értékrendjében, ezt mutatja az emelkedett hangnem és a felszólító mondatok. c. ) Költőszerepek: 1. vsz. : elutasítja azt a magatartást, hogy a költők saját gondjaikról írnak, és nem veszik észre a világ bajait. 2. : új magatartást mutat be: a költőknek az a feladata, hogy foglalkozzanak a világ gondjaival, buzdítsák a népet és nem szabad elhagyniuk önmagukat.
A gyorsan elégő, ám hírneves élet eszménye már az ókorban is jelen volt, elegendő, ha csak Akhilleusz életére és holtára gondolunk. A világszabadság költője A Világosságot! című költeménye szintén a használni vágyó és cselekvő költő filozófiáját fogalmazza meg. Kérdésfelvetése hasonlatos Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban c. verséhez, ahol a szellem gyümölcseinek hasznosságáról értekezik. Vörösmartyt is az érdekli, hogy 1. használtak-e a könyvek/szerzők, "ment-e a könyvek által a világ elébb", illetve 2. merre halad a világ folyása. Petőfi kérdése eképp hangzik: használ-e a világnak, ha feláldozza érte magát. Kételyek gyötrik, de hinni akarja, a történelem egy boldogabb világ felé halad. (=> felvilágosodás) A népiesség jelentősége is abban fogható meg, hogy ha a nép képes lesz uralkodni a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék. Ez hát a költő feladata írásban és cselekedetben. Az írás így már valódi tett. A végső cél a teljes világszabadság. Ehhez az első lépés a nép, majd a nemzet felszabadítása.
A film a lapon 86%-os (kritikusok) és 87%-os (nézők) értékelést kapott, a portálon pedig 9, 6 -os – maximum közeli – osztályzatot ért el a tízes skálán. Pozitív Mozi-izom értékelés: Inspiráció: 10/10 Színészi játék: 10/10 Rendezés: 10/10 Forgatókönyv: 10/10 Végső verdikt: 10, 0 ———————————————————————————————————————————– A Zorba a filmtörténet egyik klasszikusa, a magam részéről akárhányszor képes vagyok megnézni. Mindig érdemes elővenni, ha egy kicsit fókuszt veszítünk az élet forgatagában. Zorba a görög - frwiki.wiki. Számomra ez a pozitív gondolkodás oktatófilmje. Aki megnézi, az megspórolja magának egy könyvtárnyi személyiségfejlesztő irodalom elolvasását, ugyanis Alexis Zorbánál senki nem tudja jobban megtanítani nekünk a pozitív attitűd fontosságát: "Táncolni kell, Uram! A zene majd csak megjön valahonnan! "
Zorba a Görög - YouTube
Zorba, a görög - YouTube
Régi filmekke l nem árt, ha óvatos az ember, mert kevés állja ki az idő próbáját. Több évtized elteltével a korhoz kapcsolódó utalások kevésbé érthetőek, a színészi játék sokszor erőltetettnek hat, és a tempó is lassú a mai akciófilmeken edződött néző szemének. Vannak azonban kivételek. Ilyen a Zorba, a görög. Bár jövőre lesz félévszázados, a film végig leköti figyelmünket, és egy pillanatig sem érezzük porosnak, vagy avíttnak. Ebben bizonyosan szerepet játszik Mikis Theodorakis csodálatos zenéje, de az is, hogy a történet örök érvényű, nagy kérdéseket feszeget: az erény, a szabadság és a halál gondolatait. Nem utolsósorban pedig a pozitív gondolkodás mindent elsöprő fontosságát. Zorba a görög videa. Pozitív gondolkodás görög módra A sztori. A Nikos Kazantzakis önéletrajzi ihletésű regényéből 1964-ben készült Zorba Krétán játszódik, ahova hosszú távollét után érkezik vissza Basil, az angol író. Görög származású apja egy lignitbányát hagyott rá, ezt szeretné komoly vállalkozássá felfuttatni. Az úton találkozik Zorbával, a szertelen, öntörvényű – "akárhova megyek, mindenhol grimbuszokat csinálok" – világcsavargóval, akit felfogad maga mellé afféle mindenesnek.
Értékelés: 35 szavazatból Basil, angol író (Alan Bates) egy makedóniai faluban megismerkedik Alexis Zorbával (Anthony Quinn), a bányásszal. Zorba eredeti egyéniség, akinek élete a vad görög tájat és a népi temperamentumot jeleníti meg. Mély benyomást gyakorol Basilre, aki emellett egy másfajta mentalitással is megismerkedik, ami összeegyeztethetetlen hagyományos gondolkodásmódjával. Így értetlenül szemléli az egyik ifjú öngyilkossága miatt haragra gerjedt falusiak dühét a falu szépével szemben, aki nem adta oda magát a fiúnak. A filmben nyújtott kiemelkedő alakításáért Lila Kedrova 1965-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó OSCAR-díjat vehette át. A film alkotói egy-egy Oscart kaptak a fényképezésért és a látványtervezésért. A film alapjául Nikosz Kazantzakisz nagy sikerű regénye szolgált. Anthony Quinn a filmben nyújtott fergeteges, életteli alakításáért Oscar-díjra jelölték. Zorba a görög teljes film. A film rendezője, Cacoyannis nemrégiben ünnepelte 80. születésnapját. Stáblista: Díjak és jelölések Oscar-díj 1965 Golden Globe-díj Legjobb film jelölés BAFTA-díj 1966 Legjobb külföldi színész jelölés: Anthony Quinn Legjobb női mellékszereplő Lila Kedrova Legjobb színész - drámai kategória 1965
Kazantzákis gondolata az, hogy karaktere végérvényesen felszabadult, individualizált, végül képes meghaladni tapasztalatait, hogy irodalmi anyagot készítsen belőle. A film ehelyett azonosítja Basil-t és Zorbát. Cacoyannis kiemelkedően tragikusnak tartja Kazantzakis regényét: egyetlen karakter sem kerül ki belőle; a szeretet és az ártatlanság elpusztul, mint a gonosz diadalmaskodik. Ezért ragaszkodott a rendező az özvegy megkövezéséhez, ezzel a film középpontjába került. Mivel nem tudtak lefeküdni vele, a falu emberei megtorolják a megkövezésüket, mint egy szimbolikus nemi erőszak. Zorba a görög. - YouTube. A görög kultúra elfogultsága A Zorba le Grec, mégis nemzetközi produkció, a görög mozit (és egész Görögországon túl) testesíti meg a világ szemében. Walter Lassally operatőr munkájának gyümölcse, az árnyékok és a kameramozgások kifejezik azt az elnyomást, csalódottságot és képmutatást, amely elfojtja a görög társadalmat, mint a falu által megkövezett özvegy, majd Madame Hortense háza, aki külföldön halála után kiürül és kifosztották a fekete nők és a falu férfiak.
Ha tetszik ez a film, ezeket is ajánljuk neked: Electra (1962, Elektra) Zorba, a görög fórumok Vélemények Lifeisamovie, 2021-01-21 17:35 26 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz