ISKOLÁK Szentlőrinci Általános Iskola KRÉTA Elérhetőség Szentlőrinci Alapfokú Művészeti Iskola KRÉTA Elérhetőség Szentlőrinci Általános Iskola Bicsérdi Általános Iskola Tagintézménye KRÉTA Elérhetőség Szentlőrinci Általános Iskola Bükkösdi Általános Iskola Tagintézménye KRÉTA Elérhetőség Szentlőrinci Általános Iskola Zsigmond Király Általános Iskola Tagintézménye KRÉTA Elérhetőség FENNTARTÓ ÉS MŰKÖDTETŐ Szigetvári Tankerületi Központ 7900 Szigetvár, Deák Ferenc tér 16. Tel.
A harmadik irányvonal abban nyilvánul meg, hogy leendő Tehetségpontunkat megnyitjuk a szentlőrinci lakosság felé, örömmel vonnánk be a Tehetségpont egyes tevékenységeibe a település civil lakosságát, a kisgyermekes és iskolás korú gyerekeket nevelő családokat is. Nyitott művészetterápiás, zenés, sportos rendezvényeinkben együtt tevékenykedhetnének az Egységes Gyógypedagógiai Intézményünk tanulóival. Amennyiben tehetségfejlesztő munkánk eredménye valamely színpadi produkció- akár hangszeres, akár színjátszó, bábelőadás, vagy komplex műsoros produkció formájában valósul meg, nézőként is bevonjuk a település családjait. A Tehetségpont specifikus és konkrét programjai Játékos képességfejlesztő foglalkozások biztosítása a Szentlőrinci Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Intézmény és az integráló általános iskolák tanulónak, évente egy alkalommal. Tehetségkutató délutánok szervezése a Szentlőrinci Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Intézmény és az integráló iskolák tanulói számára.
Anyagi fenntarthatóság A Szentlőrinci Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Intézmény gyógypedagógusai, testnevelője és gyógypedagógiai asszisztensei és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársa az elmúlt években olyan know howt hoztak létre, amelynek működtetése, továbbfejlesztése valamennyi dolgozónk közösen megfogalmazott célja. Ezért a dolgozók semmiféle plusz anyagi szolgáltatásra nem számítanak, nem tartanak igényt. A különböző versenyekre való eljutás anyagi fedezetét ahogy az előző években, úgy a jövőben is a fenntartótól várjuk biztosítani. Ugyanígy a fenntartó biztosította az általunk szervezett és rendezett események anyagi fedezetét. Ezt egészítettük ki társadalmi felajánlásokkal, adományokkal, illetve a különböző pályázati lehetőségek, kiemelten az NTP pályázatok kihasználásával. Ennek a gyakorlatnak a folytatását tervezzük, azzal a reménnyel, hogy a jövőben még több pályázati lehetőség nyílik meg számunkra a mind színvonalasabb, tartalmasabb tehetségfejlesztő munka folytatásához.
A Szentlőrinci Járás iskolái Fenntartó és működtető: Szigetvári Tankerületi Központ 7900 Szigetvár, Deák Ferenc tér 16. Tel. : 73/795-214; 73/510-100 A Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás óvodái Fenntartó: Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8. Iskolagyümölcs program
1-5. osztályosaink a patcai Katica tanyán töltöttek két napot ott alvással, majd egy napra a Balatonra is felruccantak egy vonatos kaland keretében. Hatodikosaink egy napos pécsi, és egy tartalmas programokkal dús keszthelyi kirándulást szerveztek maguknak. A hetedikesek Abaligetre bicikliztek tanévbúcsúztatásként. Nyolcadikosain balatoni kirándulással zárták általános iskolai életüket és töltöttek el utoljára együtt ottalvással két napot. Június 3. A Szentlőrinci Alapfokú Művészeti Iskola zenekara a szokásos tanév végi Roadshaw-ján hozzánk is ellátogatott. Vidám és lírai zeneszámokkal igyekeztek felkelteni az érdeklődést tanulóinkban a hangszeres zenélés iránt, s megmutatni a közös zenélés, mint kellemes szórakozás és vidám közösségi élet színterét. Június 2. Iskolánk felsősei Mohácsra kirándultak. A kirándulás az Emberség Erejével Alapítvány támogatásával a T. E. A. C. H. Projekt keretében valósult meg. Ellátogattak a Szent Miklós Vízimalomba, ahol papírt is meríthettek, megnézték a Kanizsai Dorottya Múzeum kiállítását, sétáltak a Duna partján, s a kirándulás utolsó állomása a Mohácsi Nemzeti Emlékhely volt.
Konyha intézményegység: 7940 Szentlőrinc, Ifjúság útja 5. Muskát Józsefné élelmezésvezető 73/570-196 30/638-3833 Gazdálkodást segítő szervezet: Gyulai Neszta, élelmezési ügyintéző Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Válaszold meg kérdéseinket, ezzel segítesz másokat az intézmény megismerésében! Írj szöveges értékelést az iskoláról vagy akár egy tanárról. Valamit nem kérdeztünk meg? Az oldal alján tudsz javasolni új kérdést. Gyűjts pontot az intézménynek és magadnak is! Minden kérdés megválaszolása 1 pontot ér, ha szöveges értékelést is írsz azzal 10 pontot szerezhetsz! Általános ← Vissza az intézmény oldalára Pénzügyek ← Vissza az intézmény oldalára Cikkek Szöveges értékelések Értékelés írásához jelentkezz be! Még nincs szöveges értékelés. Légy Te az első!
Mária Terézia koronázása és a Szent Jobb visszaszerzése Mária Terézia gyermekkora A magyar trónon összesen két nő ült uralkodóként, s mindkettő Mária volt. I. Mária, Nagy Lajos lányaként került a trónra, két alkalommal is, majd párszáz év múlva következett Mária Terézia. Persze ezt nem volt egyszerű feladat elérnie apjának, VI. Károly német-római császárnak. Az akkor még osztrák főherceg Károly, 1708. augusztus 1-én vette feleségül Erzsébet Krisztinát a braunschweig–wolfenbütteli herceg leányát, majd szűk három évvel később, a fekete himlőben elhunyt bátyja, I. József helyett magyar és cseh király, később pedig német-római császár lett. 1716-ban megszületett a trónörökös, Lipót János főherceg, aki azonban félévesen meghalt, s ezután a császárnak már csak három lánya született, Mária Terézia, Mária Anna és Mária Amália. Mária Terézia főhercegnő 1717. május 13-én kora reggel született Bécsben, a Hofburgi palotában Maria Theresia Walburga Amalia Christina néven. A kislány egész gyermekkora úgy telt el, hogy a császári pár bízott abban, hogy születik még fiú örökös, így rá nem tekintettek potenciális örökösként.
Szeretetük és összetartásuk a férj haláláig kitartott, annak ellenére is, hogy Mária Terézia gondosan távol tartotta Ferenc Istvánt az államügyektől. A férfi a pénzügyekben találta meg a helyét és feladatait, vállalkozásaival sokat segített a birodalom felvirágoztatásában. Az ő nevéhez fűződik a híres holicsi kerámiaüzem és a sasváradi textilgyár megalapítása is. Valamint az ő üzleti sikerei alapozták meg azt a hatalmas vagyont, ami a mi napig a Habsburg család magánvagyonát képezi. Mária Terézia férje halála után levágatta a haját elosztogatta az ékszereit és élete hátralévő részében gyászt viselt 19 év alatt 16 gyermekük született és 10 nőtt fel. Ez a korban nagyon jó arány volt. Az uralkodópár minden gyermekét ismerte, szerette, figyelemmel követte nevelkedésüket, jellemüket, napi kapcsolatot tartott fenn velük, betegségeik alatt édesanyjuk maga ápolta őket. Ez is rendkívül szokatlan volt az uralkodók körében. Mária Terézia később sem engedte el gyermekei kezét, gondosan, politikai céljainak megfelelően házasította ki őket.
Soós István a Mária Terézia-korabeli cigányság helyzetéről értekezett. Az előadásból kiderült, a magyarországi cigányság első intézményesített integrációs kísérletére Mária Terézia korában került sor. Ennek jegyében történt meg az állami összesírás, amely a számba vett 30-35 ezer személy "neveléssel, jó szigorral" való átformálásának alapját jelentette. Az állami intézkedések elsősorban azt célozták, hogy a cigányok felhagyjanak vándorló, "társadalomra veszélyes életmódjukkal", és beilleszkedjenek az adófizető magyar jobbágyság sorába. Soós István elmondta, 1780-ig összesen 78 cigányokat érintő rendelet született, melyekben többek között a ruházkodásukat is szabályozták. Krász Lilla kiemelte, Mária Terézia birodalmának egyik szegletkövévé a lépcsőzetesen építkező állami közegészségügyi rendszer vált. A királynő egészségügyi reformsorozatában kiemelt szerepet kaptak az úgynevezett hivatalnok-orvosok, akik az alsó- és középszintű lokalitások, illetve a központi szakigazgatás fórumai között a mediátor szerepet mindvégig betöltötték.
Kitört a nyolc évig tartó osztrák örökösödési háború, ahol Ausztria egy francia-porosz szövetséggel állt szemben, és várható volt Bajorország, Spanyolország és Szászország csatlakozása is. A királynőt egyedül Anglia támogatta, így szó szerint létkérdés volt számára – és birodalma számára is -, miként cselekszenek a magyar rendek. Az országgyűlés 1741-ben ült össze Pozsonyban, Mária Terézia fejére júniusban helyezték a Szent Koronát. Szeptember 11-én az uralkodó magához kérette a diétát a pozsonyi várba, és lejátszódott a dinasztia történetének egyik legmeghatározóbb, ha nem a legmeghatározóbb jelenete. A kezdetben húzódozó, ellenálló urak előtt a királynő fekete ruhában jelent meg, karján újszülött kisfiával, a későbbi II. Józseffel. Először Batthyány Lajos főkancellár beszélt a birodalom nehéz helyzetéről, majd a királynő szólt. Ékes beszédben kért segítséget Magyarország rendjeitől, mint anya, mint esendő nő. A rossz nyelvek szerint adott pillanatban még meg is csipkedte a kis Józsefet, hogy az sírásával növelje a hatást.
Károly, s még inkább az 1740-ben trónra lépő királynő idején megkezdődhetett a békés építkezés korszaka. Égető szükség volt arra a stabilitásra és fontolva haladásra, amit Mária Terézia képviselt – hangsúlyozta a történész, kiemelve azt a tényt, hogy Magyarország mindig megőrizhette nemzeti különállását a Habsburg birodalmon belül. Igaz, uralmát a magyar rendek mentették meg. (1741-ben a pozsonyi Várban került sor arra az ismert jelenetre, amikor "életüket és vérüket" ajánlották fel a magyar rendek a porosz-francia szövetségtől szorongatott királynőnek, aki csak a magyar csapatok győzelmével szilárdíthatta meg apja örökségét. ) Mária Terézia viszont, amint tehette, visszavásárolta a Zsigmond által elzálogosított 16 szepesi várost, és számos tekintetben figyelmet fordított Magyarországra. Schmidt Mária nagy királynőnk uralkodását mutatta be, háromszáz év távlatából (Fotó: Szinek János/Felvidé) "Uralkodása idején a Magyar Királyság területét elkerülik a pusztítások, az ország a csendes erőgyűjtésre, a mindennapi munkára, századok kényszerű pótlására koncentrál" – mondta Schmidt Mária.
(Míg mások háborúznak, Te boldog Ausztria, házasodj! – tartotta a mondás akkoriban. ) és elköltözésük után is folyamatos levélváltásban volt velük, intelmekkel és utasításokkal látva el őket. Egyedül kedvenc gyermeke, Mária Krisztina köthetett szerelmi házasságot. Sokat tett birodalma modernizálásáért, az oktatás és a közegészségügy fejlesztéséért. Neki tulajdonítják az "Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk. " szólást, mikor a jobbágyterheket egységesítette országaiban. 1777-ben kiadta az első általános és teljes oktatási rendeletet, a Ratio Educationist, mellyel kötelezővé tette az oktatást 6-12 éves kor között és célul tűzte ki az általános műveltség emelését a felvilágosodás szellemében. Ő hozatta létre az első közegészségügyi és járványügyi jogszabálycsomagot (akkoriban egymást érték a pusztító kolera és himlőjárványok, szervezett egészségügyi ellátás pedig nem létezett). A szabályzatban kötelezték a vármegyéket és a nagyobb városokat, hogy fizetett orvosokat alkalmazzanak a szegény betegek ingyenes gyógyítására és néhány járványügyi feladat ellátására.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.