Néhány évvel később viszont a hercegnő farsangi báljára megírja a Paulina–keringő t, és ezzel megnyílnak előtte a kapuk. Hamarosan bemutatják az első operettjét is, a Bécsi asszonyo k at. Luxemburg grófja (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház) A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle -t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... A világsikert 1905-ben A víg özvegy című operettje hozza meg a zeneszerzőnek. Három évvel később pedig, amikor két librettót is kézhez kapott, a Luxemburg grófjá t a Theater an der Wien számára, és a Cigányszerelmet a Carl-Theaternek, lett egy kis gond a határidővel. A színházban aggódtak, hogy a zeneszerző nem készül el a Luxemburg grófja kottáival – aminek a címe eredetileg Luxenburg grófja lett volna, de hát mindenki csak Luxemburgként emlegette, így lett végül is az n betűből m betű Lehár beleegyezésével – még kártérítés megfizetésével is megfenyegették, de erre végül nem került sor.
Olykor meseszerű helyzetekben és szélsőséges állapotokat ábrázolva, de mégis emberi szituációkat, érzéseket próbálunk megélni és átadni és ez független attól, hogy kinek mekkora szerep jut az adott jelenetben vagy, hogy éppen táncosként, kórustagként vagy bonvivánként van jelen a színpadon – részletezi Rusznyák Gábor. Grófja Lehár Ferenc: Luxemburg grófja 2018 divat nyár 2016 Édesburgonya krémleves gasztroangyal Felturbózott Luxemburg grófja előadás készül az Operettszínházban - Luxemburg grófja miskolci színház 2019. 09. 23 16:17 A hétvégén a Salkaházi program keretében a miskolci nyugdíjasok a Miskolci Nemzeti Színházban a Luxemburg grófja című előadást nézhették meg. A Miskolci Nemzeti Színház a 196. évadját szeptember 20-án, a Luxemburg grófja című Lehár Ferenc-operettel indította. A szerző legmulatságosabb operettjét ezúttal Rusznyák Gábor vitte színre, Eperjesi Erikával, Gáspár Tiborral és Harsányi Attilával a főszerepekben. Tavaly A Cirkuszhercegnőben nyújtott fergeteges alakítása után Harsányi Attila ezúttal René, a szobrász szerepében lép színpadra, míg Eperjesi Erika Angéle-t, a primadonnát, Gáspár Tibor pedig Báró Bazil Bazilovicsot, Szaharin kormányzóját alakítja.
Hozzáteszi, az operett számára olyan, mint egy jó családi ebéd, ahol véresen komoly dolgok nélkül lehet időt eltölteni egymással, szép zene és egy kis bohém vidámság társaságában. Eperjesi Erika Angéle-t, a primadonnát alakítja. Úgy véli, az operett műfajában minden adott ahhoz, hogy a közönség egy háromórás kikapcsolódásra térjen be a színházba. – A közönség át tudja élni a történetet, megérinti őket a szerelmi szál, izgulnak a bonyodalom miatt és szurkolnak a szereplőknek – fejti ki a színművésznő. Mint mondja, Angéle-t nem érdekli a rang; a színészet, az ének tölti ki az életét, ez számára a legfontosabb. – Úgy vélem, az előadás üzenete is az, hogy úgy éljük az életünket, hogy boldogok legyünk. Higgyük azt, hogy az élet is egy operett, aminek a végén minden jóra fordul, és ha tisztán, őszintén és nyílt szívvel élünk, akkor megtaláljuk a boldogságot – foglalja össze Eperjesi Erika. Lehár Ferenc: LUXEMBURG GRÓFJA Nagyoperett 3 felvonásban Willner és Bodanczky szövegét átdolgozta: Békeffy István és Kellér Dezső Versek: Gábor Andor és Szenes Iván Zenei átdolgozó: Rékai Miklós Konzultáns: Eörsi István Szereplők: Harsányi Attila, Eperjesi Erika, Seres Ildikó, Rózsa Krisztián, Czakó Julianna, Gáspár Tibor, Papp Endre, Hegedűs Richárd, Konfár Erik, Salat Lehel, Farkas Sándor, Márton János, Varga Andrea, Kocsis Andrea, Molnár Róbert, Osváth Tibor, Kriston Milán Díszlet: Khell Zsolt.
Előadásunk rendezője, Rusznyák Gábor, valamint a két főszereplő, Eperjesi Erika és Harsányi Attila mellett Seres Ildikó és Gáspár Tibor tesztelték le először a luxemburgi nyalánkságot, és áldásukat is adták, hiszen nem sok maradt az almás finomságból. Az érdeklődő közönségnek is elnyerte tetszését az új fogás, szinte mindenki Luxemburg gofriját falatozott az étteremben. Jó hír, hogy a Gofrim menüjén mindaddig megtaláljuk az édességet, ameddig az operett műsoron van, így aki ezen a napon lemaradt, ne búsuljon, hiszen ezután is lehetősége lesz megízlelni a Luxemburg grófja hivatalos édességét.
Luxemburg grófja (Der Graf von Luxemburg) operett Az operett szövegének és kottájának első kiadása Eredeti nyelv német Zene Lehár Ferenc Librettó Robert Bodanzky Alfred Maria Willner Felvonások száma 3 felvonás Főbb bemutatók 1909 – Theater an der Wien 1910 – Király Színház A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburg grófja témájú médiaállományokat. A Luxemburg grófja ( németül Der Graf von Luxemburg) Lehár Ferenc háromfelvonásos operettje. Szövegkönyvét Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner írták. Az operett ősbemutatójára 1909. november 12-én került sor a bécsi Theater an der Wienben. Budapesten először 1910. január 14-én mutatták be a Király Színházban. A mű keletkezésének története [ szerkesztés] 1908 -ban egyszerre két librettót kapott az Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky szerzőpárostól: a Luxemburg grófját melyet a Theater an der Wiennek, és a Cigányszerelem című darabot, melyet a Carl-Theaternek szántak. A zeneszerzőnek jobban ínyére volt a második darab, ezért azt még a szerződési határidő lejárta előtt leszállította.
A 1993-2000 között működő Miskolci Nemzeti Színház színi tanodájának egyik alapító tagja, zenés mesterség tanára, osztályfőnöke majd koordinátora is voltam. 2004-2006 a Miskolci A+EURO PAY Szakiskolában a színész szakos felnőttképzés színészmesterség tanára voltam. 2007-2019 színészmesterséget tanítottam a Szemere Bertalan Művészeti Szakközépiskola tánctagozatos növendékeinek. 2017 szeptembere óta a Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium dráma tagozatán éneket, dráma és színjátékot tanítok. A 2018 szeptemberétől színészmesterséget tanítok a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium tánctagozatos növendékeinek. Díjak, elismerések: 1996. Nívó-díj (Miskolc MJV) 2005. Déryné-díj (Miskolc MJV) 2010. Jászai Mari-díj (Állami kitűntetés) 2011. BAZ Megyei Pima Díj (Vállalkozói szféra díj) 1994, 1995, 1997, 2000, 2006, 2008, 2009, 2010., 2011. Pénteken megtartotta évadzáró társulati ülését a Miskolci Nemzeti Színház. A társulat tagjai most a nézőtéren foglaltak helyet, a teátrum vezetősége pedig összegezte az idei szezon eredményeit, valamint átadta a legjobbnak ítélt művészek és színházi munkatársak díjait.
Biztosítjuk mindazokat az adatkezelési elvárásokat, melyet az EU, személyes adatok kezelésével kapcsolatos rendelete (2016/679) ír elő az adatfeldolgozókra vonatkozóan, valamint lefektetjük azt is, hogy miként támogatjuk ügyfeleink, mint adatkezelők adatkezelési tevékenységeit. Valamennyi munkatársunk titoktartási kötelezettséggel bír ügyfeleink adatait érintően, emellett munkatársaink csak akkor kezelhetnek ügyfél adatokat, dokumentumokat, fájlokat, ha arra írásban fel vannak jogosítva. Túlóra elszámolás nyomtatvány 2020. Belső informatikai szabályzatunknak megfelelően valamennyi számítógépünk, szerverünk jelszóval védett, továbbá valamennyi számítógépünk adathordozója szintén jelszóval védett, továbbá ügyviteli szoftvereinkben is jelszó szintű jogosultsági rendszert alakítottunk ki annak érdekében, hogy a személyes adatok többszintű biztonságát biztosítani tudjuk ügyfeleink és így munkatársaik, valamint ügyfeleik felé. A személyes adatokhoz kapcsolódó írásos dokumentumokat zárható szekrényekben őrizzük, amellett, hogy irodánk riasztóval felszerelt és hivatalos biztonsági szolgálattal felügyelt annak érdekében, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá személyes adatokat tartalmazó anyagokhoz.
Sokszor a legegyszerűbb dogokat értjük félre legkönnyebben. Nincs ez másként a bérszámfejtésben sem. Szomorú tapasztalatunk, hogy az általunk átvett cégek előző adataiba betekintve azt látjuk, hogy nem kevés eltérés van benne. 1. Túlóra elszámolás nyomtatvány letöltés. Túlóra pótlékok Az egyik ilyen legáltalánosabb tévedés az szokott lenni, hogy a túlóra pótlékok nincsenek jól számfejtve. Pedig nem nagy ördöngősség ám, mégis az a tapasztalatunk, hogy szinte mindenhol rosszul csinálják. Havibéres dolgozónál az alap és a pótlék adja meg azt az összeget, amit ki kell fizeti a munkavállalónknak a túlóra kapcsán. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a dolgozónk 2 órát túlórázott, abban az esetben az alapbérét is meg kell kapni arra a plusz 2 órára és még pótlékot is kell kapnia azért, mert munkaidején felül dolgozott. Az általános hiba, hogy az alap bért valami miatt ki szokták hagyni a számításból. Sőt, nagyon gyakori, hogy még a programokban is rosszul állítják ezt be a felhasználók, így értelemszerűen ez után a program is rosszul számol.
Az erdélyi lovastáborokról szóló sorozaunk 3. -ik részéhez érkeztünk. A helyszín a 16 éves múltra visszatekintő gyergyószentmiklósi Góbé Lovasudvar, ahol korosztálytól függetlenül várják a lovagolni, tanulni vágyókat. Bővebben a címen.