"Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni" - tartja a népdal. Ha valaki, József Attila megjárta a poklokat rövid élete alatt - és "dudás" is lett belőle. Nem is akármilyen: ritkán születik akkora költő, mint amekkora 1905. április 11-én érkezett közénk József Áron és Pőcze Borbála harmadik gyermekeként. Életútja Kevés olyan költő van, akinek élete és művészete olyan mértékben feltételezi és magyarázza egymást, mint József Attiláé. 1905. április 11-én született Budapesten (tiszteletére április 11. a költészet napja) Apja 3 év múlva elhagyja családját, állandó nélkülözésben élnek. 1910-1912 nevelőszülőkhöz kerül Öcsödre, itt kezdi iskoláit. 1912 - visszatér Pestre, folytatódik a nélkülözés 1919- édesanyja meghal, nővérének, Jolánnak a férje, Makai Ödön ügyvéd lesz a gyámja. 1920-tól a makói gimnázium diákja 1922 - megjelenik első kötete, a Szépség koldusa. Költői pályájának legtermékenyebb évei következnek: 1922 és '25 között írta műveinek mintegy felét. 1924 - a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója 1925 őszétől a bécsi egyetem hallgatója 1926 - ősszel kijut Párizsba, a Sorbonne hallgatója 1927-28 - két szemeszter a pesti egyetemen 1928 - a Vágó Márta -szerelem és a csalódás: Márta Londonba utazik, kapcsolatuk megszakad 1928 - először kerül szanatóriumba idegbetegséggel 1930 - az illegális kommunista párt tagja lesz, a mozgalomban ismerkedik meg Szántó Judittal, aki élettársa lesz.
Ám egyelőre még nem saját hangján szólal meg, a Nyugatosok hatása érezhető (Juhász Gyula hatása a legerősebb). Az érzelmi forrongások időszakát élő fiatalembert mutatja a kötet. 1925 - Nem én kiáltok Az önkeresés nyugtalan időszakának versei. Megismeri az avantgárd törekvéseit, felfedezi maga számára a népdalok tiszta hangját, a szürrealizmust, az expresszionizmust. Tematikájában megjelenik a modern technika, a nagyváros világa (Szép nyári este van), a társadalmon kívülre rekedt, csavargó, lázadó lírai én-szerep. (Tiszta szívvel) Költészete a húszas évek végén 1929 - Nincsen apám, sem anyám A tiszta költészet eszméje látszik érvényesülni a kötet verseiben. Négy év lírai termését tartalmazza a kötet: bécsi tartózkodása, a Sorbonne-on töltött időszak, Vágó Márta iránti szerelme és a csalódás. Új vonásokkal gazdagodik költészete: dalszerűség (pl. Ringató), groteszk hangvétel (Klárisok), szürrealista képalkotás (Medáliák-ciklus) 1931 - Döntsd a tőkét, ne siránkozz József Attila "szocialista korszakának" egyik kötete.
(kisregények, elbeszélések, 1965) Magánember (regény, 1966) Nektek mondom (válogatott versek, 1921-1966, 1967) Földi szivárvány (versek, 1972) A hullám (elbeszélés, 1973) Műfordításai [ szerkesztés] Karel Čapek: Dásenka – Egy kis foxi élete; Prager: Pozsony, 1936 Leonhard Frank: Az elsodort testvérek; Prager: Pozsony, 1936 ( Az Új Európa könyvesháza) Ivan Olbracht: Suhaj, a betyár; ford. Anton Strakával közösen Prager: Pozsony, 1936 ( Az Új Európa könyvesháza) Harry Blomberg: Elsodort nép; Barkóczy Kiadás:?, 1942 Aage Gilberg: Sok eszkimó, egy orvos; Singer és Wolfner: Bp., 1943 Gunnar Gunnarsson: Kopogjatok és bebocsátást nyertek; Béta Irodalmi Rt: Bp., 1944 Frank Heller: Három gyilkos belép; Stílus Könyvkiadó: Bp., 1944 Eduárd Báz: A csodacsapat; szerk. Rónaszegi Miklós, grafikus: Réber László; Móra: Bp., 1957 ( Ifjúsági kiskönyvtár) Kurt Tucholsky: A gripsholmi kastély; szerk. Pákozdy Ferenc; Európa: Bp., 1957 Díjai [ szerkesztés] József Attila-díj (1959) SZOT-díj (1972) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ki kicsoda a magyar irodalomban?
Az egész verset átfogó disszonancia oka talán abban rejlik, hogy a lírai én kételkedik a szerelem beteljesülésében, bizonytalan a kapcsolat jövőjét illetően. (A vers-ékszer metafora irodalmi toposz, Baudelaire költészetében épp úgy megtalálható, mint a nyugatosoknál, ill. József Attila korai verseiben is többször előfordul. ) József Attila néhány provokatív hangú költeménye erős indulatokat keltett. A költő 1929-ben új kötettel jelentkezett, Szegeden látott napvilágot a "Nincsen apám, se anyám". Ebben a kötetben jelent meg az 1925-ben írt, egyik legismertebb műve, a "Tiszta szívvel". Ignotus, a "Nyugat" kritikusa "gyönyörű szépnek" találta, Horger Antal, a szegedi egyetem nyelvészprofesszora felháborítónak, botrányosnak ítélte. versszak meghökkentő felsorolást tartalmaz Erőteljes felütését a létige jelen idejű tagadó alakjának verskezdő pozícióba emelése eredményezi, a továbbiakban pedig 7szer szerepel a se tagadószó, kiemelt helyzetben. A tagadószerkezetek kétféleképpen értelmezhetőek: 1.
A vers beszélője önmagát az igazság, a szépség és a tisztaság letéteményeseként tekinti. Ez csak úgy lehetséges, ha tettei nem önszántából fakadnak, hanem az ellehetetlenülő léthelyzetből kényszeresen következnek. A "halált hozó fű terem" sor eszerint a személyes kudarcából fakadó (népi átokmondásokkal rokonságot tartó) keserű ráolvasás. A zárlat értelmezhető fenyegetésnek, de felidézhet az olvasóban a lírai én versbéli sorsa iránti szánalmat, vele való együttérzést is. József Attila költészete példa és mérték lett, s ez a hatás máig élő. Ady a 19 századi világkép megrendülését élte át a 20. sz küszöbén, József Attila már az Ady tapasztalataival is dúsított 20. századi világképét, amelyben a társadalom és az egyén sorsa még kiélezettebben vetődik fel. Nemcsak saját korának, hanem az utána következő korszakoknak, az egész 20 századnak az alapkérdéseit tudta költészetének fő mozgatójává tenni, méghozzá a korban lehetséges poétikai eljárások szintézisének megteremtésével. József Attila első költői korszaka 2
Szerkesztőként a Jelenkor folyóirat online csapatát erősíti, továbbá tanítja és műveli is a kortárs lírát. Harmadik, Módosítás című verseskötete a napokban jelent meg. Jelenleg az Oláh János szerkesztői ösztöndíj kedvezményezettje. Pályakezdéséről, sokrétű munkásságáról kérdeztük. Szavak és dallamok szolgálatában – Interjú Keleti Andrással, az Eleven Költők Társasága tagjával Zene június 27. Vegyünk néhány tehetséges, elhivatott alkotót, akik otthonosan és örömmel mozognak a zene és az irodalom világában. Adjunk hozzá pár jó ötletet és az egyik legfontosabb hozzávalót: egy célkitűzést, amely nem kevesebb annál, mint hogy minél több ember kóstoljon bele a kortárs költészetbe. A végeredmény magáért beszél: fülbemászó dallamok, dúdolható, énekelhető versek. Az Eleven Költők Társasága egyik tagjával, Keleti Andrással beszélgettünk. Bejegyzés navigáció
A költői hivatás újszerű hitvallását fogalmazza meg Első és utolsó két mondata nem ellentétet, inkább összetartozást fejez ki. A versben kozmikus világszemlélet jut kifejezésre. A költő valami feltartóztathatatlan, elemi erejű változás közeledtét jelzi, ezt jeleníti meg költői képekben. Nem tudja, mit hoz ez a változás, borzalmas veszélyeket-e vagy nagyszerű lehetőségeket. Várja is, meg retteg is tőle Menekül a közelgő vihar elől: el akar tűnni, a dolgokba szeretne belesimulni. A "menekülés-rész" nyolc sorának 2 személye önmegszólítás, de a többi "szegény"-hez is szól, s a menekülés is a szegény emberek közösségéhez vezet. A versben megszólal az emberek közösségében és a világban való feloldódás vágy. A lírai én valami kozmikus megváltásra vár, a megőrült sátán ellen segítségül hív minden létezőt: "Ó gépek, madarak, lombok, csillagok! ". Ezek a költői fogalmak később egész költői világának jellemző motívumaivá nőnek, mint ahogy a tisztaságot, átlátszóságot, ártatlanságot kifejező forrás, üveg, gyémánt, fürösztés is.