obszerváns (szigorúbb) ága, mely Itáliából kiindulva hamar elterjedt Európa más részein is. A XV. század második felére a konventuális és az obszerváns irányzat egyre inkább elkülönült, majd 1517-ben a két csoport teljesen különvált az ún. konventuális, vagy mai nevén minorita (OFM Conv) rendre, valamint a reformmozgalmakból kialakult obszerváns, vagy mai nevén Kisebb Testvérek Rendjeként (OFM) ismert közösségre. A rendi reformok ez utóbbi közösséget az évszázadok során további kisebb egységekre osztották. A sok kisebb közösséget XIII. Szent ferenc kistestvérei az. Leó pápasága idején, 1897-ben a Kisebb Testvérek Rendjében ismét egyesítették. A Kapucinus Rend (OFM Cap) szintén egy, a ferences rendből kiindult reform eredményeként született. Megalakulása Matteo da Basico obszerváns ferences testvér nevéhez fűzőik, aki társaival együtt vissza akart térni a teljes szegénység eredeti eszményéhez, még külsőben is utánozva Szent Ferencet. Az új rend jogi alapját VII. Kelemen pápa 1528-ban kelt bullájával fektette le, a közösség végleges önállóságát azonban csak 1619-ben nyerte el, mikor hivatalosan is szerzetesrenddé nyilvánították.
Ez a szentírási idézet jól kifejezi Szent Klára követőinek hivatását, hiszen nekünk az élő Istenen kívül valóban nincs mit adnunk testvéreinknek. A Klarissza Rend ("Szegény Nővérek Rendje", ahogyan maga szent Klára nevezi az általa alapított rendet) a Ferences Család szemlélődő ága. Gyökerei Assisi Szent Klára személyéig (1193-1253) nyúlnak vissza, aki isteni inspirációtól, valamint kortársa, Assisi Szent Ferenc példájától indíttatva az értünk szegénnyé lett Krisztus életét akarta élni. Bár az egyes közösségek között kisebb-nagyobb különbségek felfedezhetők, a klarisszák a ferences család legegységesebb ágát, az ún. második rend et alkotják. Magyarországon már a XIII. században létrejött az első klarissza monostor, a rendi életet azonban II. József rendelkezése hazánkban megszüntette. A Ferences Család honlapja. Tertius Ordo Regularis Gurkensis; TORG (Kistestvérek) A közösség hivatása: nevelés iskolán kívül. Egyházmegyés kispapok Magyarország különböző egyházmegyéiből, egy magyar származású osztrák keresztesnővér, Szőllősy Christophora körül kristályosodó közösségben keresik, hogyan lehetne erőteljes lelkiségi, közösségi kötelékekkel megélni az egyházmegyés papságot.
Szent rita Szent flórián Beszédében az érsek arról szólt, hogy minden emberi közösség létrejötte egyúttal kapcsolatkeresés az Istennel. Az ember keresi az Istent, és az Isten is elindul keresni az embert. Az Isten emberi alakban jött el, kisgyermekként, szeretetünkre szorulva. Így emberré lett, ez a templom képes befogadni Őt. Megjelenik a kenyér és bor színében is, ott van a tabernákulumban, kéznyújtásnyira került hozzánk. "Ez a templom méltó hajléka az Istennek – fűzte hozzá Ternyák Csaba. – Az a hely, ahol rátalálhatunk, ahogy Ő ránk, és mi egymásra. Ezért ez a templom több, mint egy imaház, szimbolizálja a közösséget is. Szent ferenc kistestvérei es. " Ahogy a korábbi kápolnát, ezt a templomot is Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel, ezzel kapcsolatban a főpásztor így fogalmazott: "Mária Isten legszebb temploma. Fogadjuk be Jézust életünkbe, hogy mi is az Isten temploma legyünk. " A templom felszentelése, a Mindenszentek litániája éneklése után "felöltöztették" az oltárt, így folytatódott a szentmise, melynek végén a plébános, Pehm E. Ferenc TORG is megköszönte a sok segítséget, többek között Ternyák Csaba érseknek is, hiszen a költségek több mint felét az egyházmegye biztosította.