A Balaton és a szőlőhegyek nagytőke általi pusztításáról, a pandémiamigránsokról, és az erdősítési program haladásáról is szól egyebek közt a Bojár Iván András lapalapítóval, városarculati tanácsadóval, építészek vérmes kritikusával, a Balaton-felvidék időnkénti lakójával, és a 10 millió Fa mozgalom elindítójával, aki szerint a Szent György-hegy elesett 2020-ban. A pandémiát említve, volt egy roham az utóbbi években, sokan felfedezték a vidéki Magyarországot, kiemelten a balatoni régiót, és leköltöztek. Ön is tapasztalta ezt a rohamot a környékén? – 2020 egyértelmű fordulópont a régióban. A város egy meghosszabbított nyúlványa lett a térség, amire azóta úgy gondolok, mint Budapest 24. kerületére. Az a társadalmi szövet, ami Budapesten például a belvárosi éttermeket tartja el vagy üzemelteti, odaköltözött. Érdekes volt ez a belső migráció: annyira gyűlöltük már a migránsokat, hogy amikor megjöttek a budapestiek, meg tudtuk élni, hogy mi vagyunk a kvázi pandémiamigránsok. Ki se jöttem a házamból hónapokig, le se kellett mennem a telekről, mert teljesen elláttam magamat.
Az anya márciusban felkereste a Debreceni Egyetem Gyerekgyógyászati Intézetének gyerekpszichológiai szakrendelését. Iskolaérettségi kérdésekkel fordult a szakemberhez. A pszichológus heti két alkalommal találkozik a kislánnyal, és feltűnt neki, hogy az apai láthatások kapcsán a gyerek "komoly belső feszültséget él át". Ez a szakember határozottan azt javasolja, hogy az apai kapcsolattartás szüneteljen. Májusban ez a pszichológus – mint a gyerekvédelmi jelzőrendszer tagja – a gyerekjóléti központtal közölte, hogy a gyerekkel kapcsolatban "súlyos veszélyeztetettség gyanúja áll fenn". Folyamatban van egy rendőrségi ügy is az I. kerületi kapitányságon. Itt az anya feljelentései alapján vontak össze korábbi bántalmazási ügyeket. Így hivatalból eljárás folyik kiskorú veszélyeztetése és bántalmazása, továbbá az anya feljelentésére súlyos testi sértés és zaklatás miatt. Bojár Ivánt gyanúsítottként hallgatták ki. Az megkeresésére Bojár azt mondta, "a bíróság soha nem tartotta távol a gyermektől, és nem döntött a gyermek elhelyezéséről, noha folyamatosan figyelemmel kísérte a rendőrségi nyomozást".
Szerkesztőként dolgozott a Tükör és az Új Tükör című hetilapoknál, illetve a Művészet című folyóiratnál. A Fotó, majd a Lakáskultúra felelősszerkesztő-helyettese lett. A MUOSZ Újságíró Iskolában művészettörténetet, fotótörténetet és elméletet oktatott. 1990-1994 között a Budavári Önkormányzat képviselője és kulturális tanácsok volt. 1995-ben önkezével vetett véget életének. Családja [ szerkesztés] Szülei Bojár (Bergl) Géza László (1895–? ) építész és Farkas Lívia Margit (1901–? ) voltak. [3] Apai nagyszülei Bojár (Bergl) Salamon Sándor (1863–1924) [4] pápai születésű mérnök-lapszerkesztő és Beck Ludmilla (1871–1943), [5] anyai nagyszülei Farkas Lázár és Spatz Hermin voltak. Testvérei: Anna (1894–? ), Klára (1897–? ), Pál (1898–? ). [6] Házastársa: Sztankay Ágnes (1933–2016) múzeumi műtárgy-restaurátor, Sztankay István színész nővére volt. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bojár Iván kiállítás - egy műkritikus leleplezése Archiválva 2019. december 3-i dátummal a Wayback Machine -ben Egy festő felfedezése - Bojár Iván posztumusz kiállítása Bojár Iván () BOJÁR IVÁN, A FESTŐ – emlékfoszlányok egy másik apámról Bojár Ivánné Sztankay Ágnes Archiválva 2014. október 1-i dátummal a Wayback Machine -ben Nemzetközi katalógusok VIAF: 95364250 OSZK: 000000010513 NEKTÁR: 208395 PIM: PIM101765 ISNI: 0000 0000 7852 1683 BNF: cb16121447k
NOVEMBER 24. 19. 00 AZ ELŐADÁSOK EGY HÓNAPIG VISSZANÉZHETŐEK és SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek! BÉRLETTEL az előadások elérhetősége 90 nap. Az előadást az alábbi bérletekkel is megnézheted: Vissza az előadásokhoz
1992-1997 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film tanszakán művészettörténetet tanít óraadóként, majd adjunktusként. 1998-ban megalapította az Octogon architecture & design című lapot, aminek főszerkesztője is. Kortárs művészeti és építészeti kiállításokat rendez. Főbb művei • Új magyar építészet (kiáll. kat. ), 1998 • Preisich Gábor (monográfia), • Építészek-Vallomások, Budapest, 1999 • Virág Csaba (monográfia), • 100 ház Budapesten a kilencvenes években, Budapest • Kortárs magyar építészet, Budapest. (Faludy Judit) A cikk lejjebb folytatódik.